Fülszöveg
Legkalandosabb sorsú tudósunk, Kőrösi Csoma Sándor 1784 márciusában született. Diákkorából származik elhatározása, hogy fényt derít a magyar nyelvrokonság vitatott kérdéseire. Mint később írta, ázsiai vándorútjának tárgya: "kikutatni a magyarok első lakóhelyét, összegyűjteni viselt dolgaik történeti adatait, és megfigyelni azt a hasonlóságot, amely több keleti nyelv és a mi nyelvünk között megvan. "1819 novemberében átlépte hazája határát, és megkezdte megpróbáltatásokkal terhes sok ezer kilométeres vándorútját. Hónapokat, éveket töltött a zanglai kolostorban, a phunktali és kanami zárdákban, ahol elkészítette nagy műveit, tibeti szótárát és nyelvtanát. Könyvei 1834-ben jelentek meg, 1835-ben azonban ismét vándorbotot fogott, majd visszatért Kalkuttába, ahol a könyvtárban végzett fölbecsülhetetlen értékű munkát. Egyik levelének szavaival "lelkében élt a kielégíthetetlen vágy az igazság megismerése iránt", és 1842-ben ismét útnak indult. Lhászába igyekezett, hogy a magyarok...
Tovább
Fülszöveg
Legkalandosabb sorsú tudósunk, Kőrösi Csoma Sándor 1784 márciusában született. Diákkorából származik elhatározása, hogy fényt derít a magyar nyelvrokonság vitatott kérdéseire. Mint később írta, ázsiai vándorútjának tárgya: "kikutatni a magyarok első lakóhelyét, összegyűjteni viselt dolgaik történeti adatait, és megfigyelni azt a hasonlóságot, amely több keleti nyelv és a mi nyelvünk között megvan. "1819 novemberében átlépte hazája határát, és megkezdte megpróbáltatásokkal terhes sok ezer kilométeres vándorútját. Hónapokat, éveket töltött a zanglai kolostorban, a phunktali és kanami zárdákban, ahol elkészítette nagy műveit, tibeti szótárát és nyelvtanát. Könyvei 1834-ben jelentek meg, 1835-ben azonban ismét vándorbotot fogott, majd visszatért Kalkuttába, ahol a könyvtárban végzett fölbecsülhetetlen értékű munkát. Egyik levelének szavaival "lelkében élt a kielégíthetetlen vágy az igazság megismerése iránt", és 1842-ben ismét útnak indult. Lhászába igyekezett, hogy a magyarok őstörténetére vonatkozó adatokhoz jusson, egyre beljebb hatoljon az európaiak számára ismeretlen Belső-Ázsiába. Észak-Indiában, Dardzsilingben érte a halál.
A kötet olvasója előtt fölrajzolódik Kőrösi Csoma Sándor életútja, méghozzá a leghitelesebb források alapján: saját levelei, személyes iratai, könyvtári kölcsönzőcédulái, nyugtái, följegyzései mellett olvashatjuk a hivatalok le- és feliratait, a közvetlen szemtanúk, a személyes ismerősök vallomásait, visszaemlékezéseit. A dokumentumok kiegészítik egymást, hitelesítik a tudós szellemi arcképét. Segítségükkel emberközelbe kerül a legendákkal övezett tudós alakja, rejtélyes személyisége.
A levelesládában az ismertebb levelek, iratok mellett olyan dokumentumokat is találunk, amelyekkel először itt ismerkedhet meg az olvasó. Vannak részletek, amelyek kötetben még nem jelentek meg, néhányat eddig csak idegen nyelven olvashattunk. A kötet tekinthető magyarázó jegyzetekkel ellátott dokumentumgyűjteménynek, ám benne rejlik a montázsból kibontakozó életrajzi regény lehetősége is. Ki-ki érdeklődése, igénye szerint mélyülhet el a levelesláda által kínált világban, ismerheti meg a nagy keletkutató mindennapjait, azokat a körülményeket, amelyek között páratlan életművét megalkotta.
Vissza