Kőrösi Csoma Sándor a tudós, a hű magyar

Előszó

Kőrösi Csoma Sándor délnyugat-tibeti kutatásaival szerzett halhatatlan érdemet. Közben 12 ezer kilométernél hosszabb, alig ismert utat járt be, tekintélyes részét gyalogszerrel és magánosan. Végcélja DZSUNGÁRIA volt, mert remélte ott megtalálja a jugar vagy ujgur népet, amelyről az arab forrásokból még Göttingában szerzett értesüléseket, és amely népet a magyarok rokonainak, s a hunok leszármazottainak tartott.
A továbbiakban Kőrösi Csoma Sándor életét és munkásságát két, egymással szoros kapcsolatban lévő korszerű módszer felvillantásával kívánjuk bemutatni. Ezek a kooperatív tanulás és a projektmódszer.
Az oktatás tartalmába és módszerébe rejtve, rengeteg nevelési lehetőség adódik A neveltség legfőbb meghatározói:
• az iskola elvárásának és gyakorlatának összhangja (emberséges rend és fegyelem),
• a tanár példája, módszertani kultúrája,
• a korszerű módszerekből adódó odafigyelés a tanulókra és a tanulói partnerség, mint a tanári értékek, módszerek, viselkedések tervszerűségének és nyilvánosságának egyik fokmérője és kifejező eszköze.
A változatos tanári módszerek elsajátításának és gyakorlati alkalmazásának útjai:
• tantestületi értékrend, használatos tanulásmódszertan, és nevelési eljárási gyakorlat,
• munkatársi kapcsolat, ahogy a pedagógus közösség értékítéletet és normát közvetít, visszajelez, a szabályokat használja,
• ahogy a munkaközösség tagjai együttműködnek, megosztják a munkát és amennyire segítőkészek,
• óralátogatás más tanárnál, más iskolában,
• szaktanári szabad témák tervezésének és új módszerű feldolgozásának gyakorisága (legalább 4-6 hetente),
• a pedagógus ellenőrző, értékelő tevékenységének motiváló ereje (eligazítás) és a segítségnyújtás mikéntje. Vissza