Kőrösi Csoma Sándor

Előszó

Csodálatos emberről szól ez a könyv. A szentek lemondó igénytelensége és fanatikus lelkesültsége egyesül benne s olyan kényes lelkiismeretesség és szerénység, amilyennek nem találjuk párját a tudományok történetében.
Határtalan szerénysége az oka, hogy olyan keveset tudunk róla. Sohasem kérkedett hőstetteivel, szenvedéseivel, a veszedelmekkel, amelyeken sikerült keresztülvergődnie. Ezért nagyon nehéz az életrajzát megírni. Amit tudunk róla, az legnagyobbrészt össze van foglalva Duka Tivadar: »Körösi Csoma Sándor dolgozatai« című művében, a reá vonatkozó levelek, írások a M. Tudományos Akadémiában vannak elhelyezve, abban a nagy faliszekrényben, amelyet szintén Duka Tivadar ajándékozott az Akadémiának. Amit eddig sikerült összegyűjteni, az elegendő arra, hogy ennek a csodálatos embernek jelleméről és munkásságáról kellő fogalmat szerezhessünk, ami még előkerülhet, az már a lényegen nem változtat. Ennek a könyvnek nem is az a feladata, hogy új adatokkal szolgáljon a bámulatos utazáshoz és eredményekhez, hanem hogy kellő világításba helyezze annak a fanatikus rajongásnak, annak a csodálatos utazásnak nagyszerűségét, amelyet szinte mesének gondolhatna valaki, ha nem bizonyítanák a megcáfolhatatlan tények. A magyar ember irtózik a kérkedéstől, de viszont nagyon fáj neki, ha el nem ismerik érdemeit. Nemzetünk nagy tragédiájának is egyik oka abban rejlik, hogy sohasem kérkedtünk a külföld előtt történelmünk nagyszerűségével, sohasem kérkedtünk azzal, hogy a magyar nemzet mindig a leghumánusabban gondolkozott, sohasem fitogtattuk, hogy mi a nemzetiségekkel olyan jól bántunk mindig, amihez hasonlót semmiféle más nemzet nem tud felmutatni. Emmiatt a külföld nem vett tudomást minderről s ellenségeink ellentmondás nélkül terjeszthették rólunk a legalávalóbb hazugságokat. Minden igazi magyar ember ilyen szemérmes, szerény és úri gondolkozású. Ennek a magyar természetnek szinte túlzott megjelenése Kőrösi Csoma Sándor. Talán, ha nem lett volna ennyire kényesen szemérmes, szerény, sokkal többet érhetett volna el, talán testének ellenálló képessége is nagyobb lett volna, úgy hogy nem ragadta volna el őt oly korán a kérlelhetetlen végzet.
Ebben a munkában annak igazolását is meg fogjuk találni, hogy nem futott délibábos eszmék után, nem lett áldozata tévedésnek, hanem nagyon is jól tudta mit csinál s ha összehasonlító nyelvészet csak jóval Kőrösi Csoma Sándor után találta meg azt a szilárd alapot, hogy következtetései valóban tudományos értékűek legyenek. De hisz nyelvészeink még ma sincsenek minden kérdésben egy véleményen és talán egyik tudományágban sem polemizálnak annyit, mint az összehasonlító nyelvészetben.
Kőrösi Csoma Sándor eredményei halhatatlan értékűek s ezeket olyan hősies, nehéz küzdelem árán szerezte meg, hogy teljes csodálatunkat és bámulatunkat érdemli meg. Ez lesz ennek a könyvnek legfőbb tanulsága! Vissza

Fülszöveg

1. A Háromszéki medence térképe (szöveg közt, 23. oldal).
2. Székely ház Kovásznán.
3. A Rétyi-nyír, mocsarak Háromszék vármegyében.
4. Egyszerű székely kapu és ház.
5. Nagyenyed temploma és templomerődje.
6. A nagyenyedi Bethlen-kollégium mai állapotában.
7. Putrilakás Romániában.
8. K. Cs. Sándor útja Nagyenyedtől Teheránig (szöveg közt, 60. old.).
9. Alexandria a mult század ötvenes éveiben.
10. Szidon a szíriai parton, a mult század közepén.
11. Beirut a mult század közepén.
12. Hámi oázis Szíriában, az Orontesz folyó mellett.
13. Aleppo a mult század közepén.
14. Bagdad a mult század közepén.
15. Hamadan, az ókori Ekbatana.
16. Karéz, vízlecsapoló tárna (szöveg közt, 85. oldal).
17. K. Cs. Sándor útja Perzsiában, a Turáni Alföldön és Afganisztánon át, Teherántól Lahorig (szöveg közt, 88. oldal).
18. A teheráni angol követség épülete a mult század közepén.
19. Kupolás házak Perzsiában.
20. Mesed, a nagy mosé, Imam Riza-temploma.
21. Átkelés a folyón, a Turáni-Alföldön.
22. Sátortábor (aul) a Turáni-Alföldön.
23. A folyó felduzzasztása a Turáni-Alföldön.
24. Bokhara, az emír palotája, a mult század végén.
25. Bamián medencéje a hágó alatt.
26. Szrinagár Takt-i-Szolimán felől, a mult század végén.
27. Bozgu lámakolostora, Leh közelében.
28. Jellemző tájkép Kargil és Maulbek közt.
29. Csorten és mani.
30. Leh, a hajdani Ladák-ország fővárosa.
31. A Zanszkár terraszos völgye Zangla közelében.
32. A zanglai kolostor a falu felől.
33. A Szanszpo folyó völgye.
34. A Szanszpo folyó nagy medencéje Padam alatt.
35. A tibeti kulák és potalák különböző formái (szöveg közt, 127. old.).
36. Sándor zanglai szobája.
37. K. Cs. Sándor útjai a nyugati Himalájában Labortól Ambaláig (szöveg közt, 131. oldal).
38. A vangtui híd a Szatledzsen.
39. Szultanpur Kulu tartományban.
40. A phuktali lámakolostor Zanszkárban.
41. Tibet vázlatos térképe (szöveg közt, 160. oldal).
42. Lhásza, Tibet fővárosa. Potala.
43. A Himalája vázlatos tömbszelvénye (szöveg közt a 171. old.).
44. Baltoro-gleccser a Keleti-Himalájában.
45. Visszatekintés a kopár, tibeti oldalról a Himalájára.
46. Függőhíd liánákból a Himalájában.
47. A nyári monzun köröző légáramlásainak vázlata (szöveg közt, 176. oldal).
48. A téli monzun köröző légáramlásainak vázlata (szöveg közt, 176. oldal).
49. Cserra-pandzsi meteorológiai állomás csapadékábrája (szöveg közt, 179. oldal).
50. Tibeti szent könyvek az egyik kolostorban.
51. Falu a Himalájában.
52. Őserdő a Himalájában az örökzöld lombosfák övezetében.
53. Páfrányfák a Himalája lombjahullató lombos fáinak erdő-övezetében.
54. Fenyőerdő a Himalájában.
55. A Himalája északi oldalának sivatagos éghajlatán szörnyű a kopárság.
56. Zebu-fogat Indiában.
57. Kalkutta vázlatos térképe (szöveg közt, 202. oldal).
58. Kalkutta a mult század 80-as éveiben.
59. K. Cs. Sándor tibeti -angol szótárának címlapja.
60. K. Cs. Sándor tibeti szótárának egyik oldala.
61. K. Cs. Sándor tibeti nyelvtanárnak címlapja.
62. K. Cs. Sándor tibeti nyelvtanának egyik oldala.
63. Az Asiatic Society of Bengal palotája Kalkuttában.
64. Bengáli falu.
65. K. Cs. Sándor útja Kalkuttától Dardzsilingig (szöveg közt, 226. oldal).
66. Dardzsiling vázlatos térképe (szöveg közt, 238. oldal).
67. Terai-erdő a Himalája lábánál.
68. Egészségesebb, örökzöld lomboserdő, a bhaver-övezetben, a Himalája alján.
69. K. Cs. Sándor sírja a dardzsilingi temetőben.
70. A dardzsilingi temető.
71. Kilátás Dardzsilingből a Kandzsön-dzsanga felé.
72. Sziniolcsú-csúcs Szikkimben.
73. K. Cs. Sándor emlékeinek szekrénye.
74. K. Cs. Sándor szobra.
75. Baktay Ervin és kőfaragói elhelyezik az emléktáblákat Sándor zanglai cellájának falán. Vissza