Előszó
Kedves Olvasó!
Örömmel jelentjük, elkészült az M7 autópálya Kőröshegyi Völgyhídja.
A híd része a pálya 110+678 - 125+350 km, Zamárdi-Balatonszárszó, szakaszának. Szám szerint 14 híd „tarkítja" a nyomvonalat, köztük S11 jelzéssel, könyvünk tárgya, a völgyhíd.
S1, S2, S3..., és így tovább, mondhatná valaki, hídból is tizenkettő a tucat.
No de nem egészen így van! Egyrészt két egyforma nincs közöttük. Másrészt az S11 rendkívüli. Hogy mitől, az kiderül könyvünkből. Mindenesetre a kezdetektől tartottunk az „óriástól". Tiszteltük. Tulajdonnevet kapott; Kőröshegyi Völgyhíd.
Ember nem akadt, aki építése során S11-esként említette volna.
A Kőröshegy fogalommá vált.
Erős egyszerűsítésben az építés nem más, mint az anyagok és szerelvények megfelelő helyre juttatása. Nem mindegy azonban, mi, hogyan, miből és mikor épül. Ez fényesen igazolódott a híd megvalósítása során. Valójában erről szól ez a könyv. Törekedtünk arra, hogy képet adjunk (a szó szoros értelmében is) erről a nem mindennapi építményről. Olyan képet, amely a nem kifejezetten szakmánkhoz közelállóknak is érdekes lapozgatni valót jelenthet.
A könyv fejezeteinek sorrendjében következzék néhány figyelmet ébresztő gondolat. Az M7 autópálya Budapest-Zamárdi közötti szakasza, több ütemben 1976-ig épült ki. Közel harminc évet kellett várni a folytatásra! Negyvenhét nyomvonal változat készült. Küzdelmes út vezetett a végső kialakítás elfogadásáig. Olvashatjuk a történetet ismertető fejezetben. A tenderterv azt a feladatot határozta meg, hogy 1872 méter hosszon, 23,8 méter szélességgel, az autópálya mindkét irányú forgalmát egyetlen szerkezettel kell átvezetni, a völgy legalsó pontja felett, mintegy 88 méter magasan.
A tervezés és engedélyeztetés feladatainak maradéktalanul eleget tettünk. A munkaterület birtokbavétele, az építés kiszolgálása, a környezet védelme izgalmas feladatot jelentett, állandó készenléttel.
Erről szól az organizációt taglaló fejezet. Soha nem épült hazánkban ilyen méretekkel híd alépítmény.
Kiragadott részlet a leírásából: „(...) a talpgerendákba (...) a kisebbekbe mintegy 1000 m3, a nagyobbakba 1800 m3 beton került alaptestenként." Rövid idézet a felszerkezet-szerelésről: „A Kőröshegyi Völgyhíd felszerkezete két, egyenként 1540 tonna súlyú szerelőhíd segítségével készült. A szerelőhíd fő elemei: 157 320 mm hosszú főtartó és két zsaluzókocsi (...)". A felszerkezet gyártás szabadon betonozott és szabadon szerelt technológiáiról, a technológiailag szükséges váltásról fedi fel a rejtelmeket a következő fejezet. Mi tagadás a különlegességek címszó alatt mérnököknek szánt „ csemegéket" ajánlunk. Ekkora méretekkel bíró hídnál lényeges a pillérek elkerülhetetlen süllyedése, mint ahogy az is, hogyan alakul ki a végleges hídalak. Komoly tényező a hőmérséklet hatása. Ha valami kiemelten fontos, az a minőség tervezése és biztosítása. Szigorú fegyelem jellemezte az építés során a tervszerű feladatok elvégzését. Ezzel nem zárul le ez a fejezet, a minőségbiztosítás utólagos feladatai a szavatosság lejártáig terjednek.
A zárszót kérjük, olvassa el! A völgyhíd elkészült, minden tekintetben kielégíti a kívánalmakat, elvárásokat és követelményeket. Mindez a legteljesebb biztonsággal, baleset nélkül. Büszkék vagyunk. Az lehet mindenki, aki egy, merjük kimondani, hatalmas alkotás részese lehetett. Mérnökeink közül többeknek ez volt az első nagyszabású feladata. Szakmai berkekben ez rangot jelent, nem érdemtelenül. A zárszóban foglaltakkal, amely az alkotó gárdát méltatja, csak egyetérteni lehet. Az első szótól az utolsóig. Nincs hozzátenni, elvenni valónk, hadd ne bocsátkozzunk ismétlésekbe. A Hídépítő Zrt. vezetése nevében, minden érintettnek megköszönve az együttműködést, további sikereket kívánunk.
Kedves Olvasó!
A könyv lezárásaként függeléket talál, számos érdekességgel, látványossággal. Abban a hitben ajánljuk a könyvet, hogy megleli benne a kedvére valót. Lapozgatásához kellemes kikapcsolódást kívánunk.
Tisztelettel Apáthy Endre elnök- vezérigazgató
Vissza