A magyar politikai rendszer

Tartalom

ELŐSZÓ 15
I. A POLITIKAI TRADÍCIÓK 17
1. HOSSZÚ TÁVÚ TRADÍCIÓK 17
2. AZ 1848 ÉS 1944 KÖZÖTTI KORSZAK TRADÍCIÓI 18
3. AZ 1944 UTÁNI RÖVID DEMOKRATIKUS KÍSÉRLET 21
4. A KOMMUNISTA KORSZAK TRADÍCIÓJA 22
5. A DEMOKRATIKUS RENDSZERVÁLTÁS 24
KULCSFOGALMAK 25
AJÁNLOTT IRODALOM 25
II. POLITIKATÖRTÉNET (1985-2006) 26
1. ALAPKÉRDÉSEK 26
2. RENDSZERVÁLTÁS ÉS ELŐZMÉNYEI (1985-1990) 29
3. ANTALL- ÉS BOROSS-KORMÁNY (1990-1994) 34
4. HORN-KORMÁNY (1994-1998) 41
5. ORBÁN-KORMÁNY (1998-2002) 45
6. MEDGYESSY- ÉS GYURCSÁNY-KORMÁNY (2002-2006) 53
7. A MÁSODIK GYURCSÁNY-KORMÁNY (2006-) 56
KULCSFOGALMAK 57
AJÁNLOTT IRODALOM 58
ÜL A POLITIKAI KULTÚRA ÉS A POLITIKAI
GONDOLKODÁS 59
1. MI A POLITIKAI KULTÚRA? 60
2. AZ ÖRÖKSÉG 60
Az államhoz való viszony 60
Pesszimista attitűdök 60
A „pártviszály" elutasítása 61
Individualizáció 62
Kettős értékrend 62
Alacsony szubjektív politikai kompetencia, politikai cinizmus 63
3. A POLITIKAI KULTÚRA DIMENZIÓI 63
Politika iránti érdeklődés, politikai ismeretek 64
A demokrácia értelmezése 64
Rendszertámogatás 65
A politikai közösséghez és a nemzethez való viszony 67
Bizalom az egyes intézményekben 68
A politikai részvétel 69
4. ÉRTÉKEK ÉS ATTITŰDÖK 71
Materializmus, távolságtartás a politikától 72
Cigányellenesség és antiszemitizmus 73
5. A MAGYAR POLITIKAI KULTÚRA ÖSSZEFOGLALÓ JELLEMZŐI 74
A politikai kultúra homogenitása 74
Politikai kultúra és rendszerstabilitás 75
6. A POLITIKAI GONDOLKODÁS MAGYARORSZÁGON 76
A klasszikus eszmeáramlatok újjáéledése 76
7. A MAGYAR POLITIKAI GONDOLKODÁSBAN URALKODÓ
SZEMLÉLETMÓDOK 80
A liberális jogállami radikalizmus 80
A radikális (rousseau-ista) demokráciafelfogás 82
A konszenzusorientált demokrácia koncepciója 84
A depolitizált-technokrata felfogás 85
A parlamentáris demokrácia guvernamentális felfogása 86
KULCSFOGALMAK 88
AJÁNLOTT IRODALOM 88
IV. AZ ALKOTMÁNYOS ÉS A KORMÁNYZATI
RENDSZER 89
1. ALKOTMÁNYOS ÉS KORMÁNYZATI TRADÍCIÓK 89
2. A PARLAMENTÁRIS KORMÁNYZAT KIALAKULÁSA EURÓPÁBAN 90
3. A RENDSZERVÁLTÁS: A DEMOKRATIKUS ALKOTMÁNY
ÉS KORMÁNYZATI RENDSZER LÉTREJÖTTE 92
4. AZ ALKOTMÁNY FŐ VONÁSAI 96
5. ALKOTMÁNYOS LEGITIMITÁSDEFICIT ÉS AZ
ALKOTMÁNYOZÁSHOZ VALÓ VISZONY 100
6. ÖSSZEFOGLALÁS 102
KULCSFOGALMAK 103
AJÁNLOTT IRODALOM 103
V. A KORMÁNY ÉS A KÖZIGAZGATÁS 104
1. A KORMÁNY BELSŐ KÖZJOGI STRUKTÚRÁJA 105
A miniszterelnöki elv: a kormányfő kiemelkedése 106
A kormány mint testület 107
A miniszteri önállóság: a reszortelv 108
2. A PÁRTRENDSZER HATÁSA ÉS A KOALÍCIÓS KORMÁNY 108
A kormányalakítás 109
Miniszterelnökök karrierútja 110
Miniszterek rekrutációja, szelekciója, karrierútja 110
A pártháttér mint kormányfői erőforrás és korlát 111
A kormánykoalíció 114
3. KÖZIGAZGATÁS ÉS POLITIKA KLASSZIKUS ELVÁLASZTÁSA 117
4. A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS POLITIKAI
IRÁNYÍTÁSA 120
5. A KÖZIGAZGATÁS KORMÁNYZATI IRÁNYÍTÁSA:
A MINISZTÉRIUMOK SZEREPE 122
A jogszabályokkal történő kormányzás 122
Vezetési és irányítási jogkör révén történő kormányzás 123
A személyzeti hatáskör révén történő kormányzás: a patronázshatalom 123
6. A KORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMAT,
A KORMÁNY SZERVEZETE ÉS A MINISZTERELNÖK SZEREPE 126
A kormányfő politikai erőforrásai, a koordináció politikai
intézményei és eszközei 128
Az államigazgatási egyeztetési eljárás és a kormány belső
hierarchizáltsága 132
A Miniszterelnöki Hivatal 134
A kormányzati rendszer két reformja (1998, 2006) 135
A közigazgatás átpolitizálódása 138
7. ÖSSZEFOGLALÁS 138
KULCSFOGALMAK 139
AJÁNLOTT IRODALOM 139
VI. A PARLAMENT 141
1. A PARLAMENT FUNKCIÓI ES KETIDEALTIPUSA 142
2. A MAGYAR PARLAMENTRŐL ÁLTALÁBAN 143
A parlament képviseleti funkciója és legitimitása 144
A parlament mint törvényhozó: kormánydominancia
vagy parlamenti uralom 144
Szervezet és munkabeosztás 144
3. TÖRVÉNYHOZÁSI ELJÁRÁS 145
4. AZ INTÉZMÉNYI SZEREPLŐK: KORMÁNY, HÁZELNÖK,
PLÉNUM, BIZOTTSÁGOK 148
A kormány és a házelnök 148
A plénum 151
Az állandó bizottságok 151
5. A POLITIKAI SZEREPLŐK: KORMÁNYOLDAL ÉS ELLENZÉK 153
A képviselők 153
A pártfrakciók és funkcióik 155
Kormány és kormánypartok viszonya 157
Az ellenzék 157
Kormánytöbbség-ellenzék dualizmusa 161
6. A KORMÁNY PARLAMENTI FELELŐSSÉGE: A BIZALMATLANSÁGI
ÉS A BIZALMI SZAVAZÁS 161
7. A KORMÁNY FELETTI PARLAMENTI KONTROLL 162
NEM SZANKCIONÁUS ESZKÖZEI 163
A politikai nyilvánosság 164
A végrehajtás ellenőrzésének szervei 165
A beszámoltatás 165
A vizsgálóbizottságok 165
A személyzeti politika ellenőrzése 166
8. ÖSSZEFOGLALÁS 167
KULCSFOGALMAK 168
AJÁNLOTT IRODALOM 168
VII. AZ ÁLLAMFŐ 169
1. AZ ÁLLAMFŐ A PARLAMENTÁRIS RENDSZEREKBEN 169
2. A RENDSZERVÁLTÁS FORGATÓKÖNYVE
ÉS AZ ÁLLAMFŐI JOGKÖR 170
3. ALKOTMÁNYOS JOGKÖRÖK 171
4. VÁLASZTÁS ÉS LEGITIMÁCIÓ 174
5. KARRIERÚT, REKRUTÁCIÓ, PÁRTHOVATARTOZÁS,
SZEREPFELFOGÁS 176
6. ÖSSZEFOGLALÁS 180
KULCSFOGALMAK 182
AJÁNLOTT IRODALOM 182
VIII. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 183
1. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LÉTREJÖTTE 184
2. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG JOGKÖRE 184
3. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG POLITIKAI SZEREPE 185
Az Alkotmánybíróság hatásköre 186
Az indítványozók köre 187
Az alkotmánybírák szelekciója 187
Az alkotmánybírák rekrutációja, karrierútja 189
Az alkotmánybírák szerepfelfogása 190
A politikai aktivizmus korlátai 191
Politikai ellensúlyok az Alkotmánybírósággal szemben 192
4. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG AKTIVIZMUSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE:
A POLITIKA ELJOGIASÍTÁSA 193
5. ÖSSZEFOGLALÁS, TOVÁBBI ÉRTELMEZÉS 193
KULCSFOGALMAK 194
AJÁNLOTT IRODALOM 195
IX. EGYÉB ALKOTMÁNYOS INTÉZMÉNYEK 196
1. A BÍRÓI SZERVEZET 196
2. AZ ÜGYÉSZSÉG 198
3. A MAGYAR NEMZETI BANK 199
4. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK 200
5. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 202
6. AZ INTÉZMÉNYEK ÉS A POLITIKAI LOGIKA 203
7. A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA INTÉZMÉNYEI 204
A népszavazás mint mobilizációs és tematizációs eszköz 207
A népszavazások témái 210
KULCSFOGALMAK 210
AJÁNLOTT IRODALOM 211
X. A VÁLASZTÁSI RENDSZER ÉS A VÁLASZTÁSOK 212
1. A PARLAMENTI VÁLASZTÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS
JELLEMZŐI 212
2. A VÁLASZTÁSI RENDSZER HÁROM CSATORNÁJA
ÉS A MANDÁTUMELOSZTÁS 214
A területi listás ág 214
Az egyéni kerületek 216
Az országos listás ág 218
3. A VÁLASZTÁSOK ÉS A SZAVAZATOK MEGOSZLÁSA 219
4. A VÁLASZTÁSI RENDSZER HATÁSA A POLITIKAI RENDSZERRE 223
5. AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK 224
KULCSFOGALMAK 225
AJÁNLOTT IRODALOM 226
XI. AZ ONKORMANYZATOK ES A HELYI POLITIKA 227
1. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER FELÉPÍTÉSE 228
A területi berendezkedés modelljei és a magyar megoldás 228
Szintek az önkormányzati rendszerben 229
Az egyes szintek feladatai 230
2. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER MŰKÖDÉSE 232
Települési önkormányzatok 232
Megyei önkormányzatok 233
Fővárosi önkormányzat 234
Összegzés: Az önkormányzati rendszer felépítése és működése 234
3. AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI RENDSZER 236
Képviselő-testületi választás 236
Polgármester-választás 238
4. AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYÉT
BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 238
A településtípus szerepe 238
A választási rendszer hatásai 240
Országos politikai események 240
Szociodemográfiai faktorok 241
Inkumbencia 242
5. AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE 243
Tízezer fő alatti települések 244
Tízezer fő feletti települések 245
Megyei jogú városok 245
Megyei közgyűlések 246
Főváros 247
Összegzés: az önkormányzati választások eredménye 248
KULCSFOGALMAK 250
AJÁNLOTT IRODALOM 250
XII. A PARTRENDSZER 251
1. BALOLDAL ÉS JOBBOLDAL 251
Baloldal és jobboldal Európában 251
Baloldal és jobboldal a magyar politikában: létezik-e? 253
Baloldal és jobboldal a magyar politikában: mi a tartalma? 254
2. POLITIKAI TÖRÉSVONALAK 257
A politikai törésvonalak fogalma és kialakulása 257
A magyar politika három törésvonala
Törésvonalak és a pártrendszer dimenziói 263
3. A MAGYAR PÁRTRENDSZER VÁLTOZÁSA 264
A pártrendszer alakulásának szakaszai 264
A pártrendszer koncentrációja és stabilizációja 268
KULCSFOGALMAK 269
AJÁNLOTT IRODALOM 270
XIII. A PÁRTOK 271
1. A PÁRTOK SZEREPE A MAGYAR POLITIKÁBAN 271
A pártok vezető politikai szerepe 272
A pártosodás és a penetráció korlátai 272
A pártok funkciói 272
2. A PÁRTOK POLITIKAI ARCULATA 274
A Fidesz 274
A Magyar Demokrata Fórum 275
A Magyar Szocialista Párt 277
A Szabad Demokraták Szövetsége 277
A Független Kisgazdapárt 282
A Kereszténydemokrata Néppárt 283
/
Nemzeti radikális pártok: A Magyar Igazság és Élet Pártja és a Jobbik
Magyarországért Mozgalom 284
3. A PÁRTRENDSZER SZERVEZETI-INTÉZMÉNYI OLDALA 285
A pártok szervezettsége 285
A pártok szervezeti felépítése 285
A pártok gazdálkodása 287
KULCSFOGALMAK 289
AJÁNLOTT IRODALOM 289
XIV. A POLITIKAI VEZETŐK ÉS AZ ELIT 290
1. POLITIKAI ELIT ÉS POLITIKAI OSZTÁLY 290
2. A MAGYAR POLITIKAI ELIT KIALAKULÁSA 291
A kommunista rendszer politikai elitje: a nómenklatúra 291
Nómenklatúra és átmenet: az elitváltás kérdése 291
A politikai osztály változásai a rendszerváltáskor 293
3. A MAGYAR POLITIKAI ELIT ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 294
A politikai osztály professzionalizációja 294
A politikai osztály szociodemográfiai homogenitása 296
4. AZ EGYES PÁRTELITEK JELLEMZŐI 297
5. REKRUTÁCIÓ ÉS KARRIERÚT 299
6. A POLITIKAI ELIT INTÉZMÉNYI-FUNKCIONÁLIS CSOPORTJAI:
A SZUBELITEK POLITIKAI BEFOLYÁSA 300
7. ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK 302
KULCSFOGALMAK 303
AJÁNLOTT IRODALOM 303
XV. SZAVAZÓI VISELKEDÉS 304
1. A POLITIKAI PIAC: A PÁRTPREFERENCIÁK ALAKULÁSA 304
Választási részvétel 304
A pártpreferenciák stabilitásának változásai 305
2. A VÁLASZTÓI MAGATARTÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA 307
A választói magatartás elméletei 307
Választói magatartás Magyarországon 309
3. A PÁRTOK SZAVAZÓTÁBORA 311
4. PÁRTOK SZAVAZÓINAK ÉRTÉKEI ÉS ATTITŰDJEI 315
KULCSFOGALMAK 317
AJÁNLOTT IRODALOM 318
XVI. ÉRDEKSZERVEZETEK, NYOMÁSGYAKORLÓ
CSOPORTOK ÉS A MÉDIA 319
1. GAZDASÁGI ÉRDEKSZERVEZETEK 320
Szakszervezetek 320
Vállalkozói és munkaadói szervezetek 322
A munkaadók és munkavállalók közti konfliktusok 323
A makroszintű érdekegyeztetés 325
2. CSOPORT-HOVATARTOZÁSON ÉS ÉRTÉKKÖZÖSSÉGEN
ALAPULÓ SZERVEZETEK ÉS MOZGALMAK 327
Rétegszervezetek 327
Ertékközösségek 328
Politikai mozgalmak 328
3. AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS CSATORNÁI ÉS ALKALMAZOTT ESZKÖZEI 329
Az intézményes érdekegyeztetés 329
Tiltakozások 330
Informális alkurendszer és lobbizás 330
4. A MÉDIA 331
A médiaháború 332
A médiatörvény 333
A médiapiac és szereplői 334
A „médiaegyensúly" 335
Politikai kampányok és a média 336
Politikai napirend 336
KULCSFOGALMAK 337
AJÁNLOTT IRODALOM 338
XVII. A MAGYAR DEMOKRÁCIA TERMÉSZETE.
ÖSSZEFOGLALÁS 339
1. A MAGYAR DEMOKRÁCIA A TÖBBSÉGI V.
KONSZENZUSOS DEMOKRÁCIA MODELLJÉBEN 339
A magyar demokrácia típusa 341
Kompetitív elitstratégiák 344
2. A KORMÁNYZÁS ÉS A POLITIKA „PREZIDENCIALIZÁLÓDÁSA" 345
A végrehajtás és a kormányzati rendszer dimenziója 346
A pártdimenzió 347
A választási verseny és a politika növekvő perszonalizálódása 349
3. MAGYAR POLITIKA AZ EZREDFORDULÓ UTÁN 350
KULCSFOGALMAK 351
AJÁNLOTT IRODALOM 351
FELHASZNÁLT IRODALOM 353
TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 365
TÁRGYMUTATÓ 371

Témakörök