Előszó | 13 |
Bevezető - a politikai tradíciók | 15 |
Irodalom | 24 |
A politikai kultúra | 25 |
Mi a politikai kultúra? | 25 |
Miként formálódik a politikai kultúra? | 26 |
Az örökség | 26 |
A kommunizmus öröksége | 23 |
Szubjektív kompetencia, poltikai cinizmus | 24 |
A 19-20. század öröksége | 26 |
A politikai kultúra és a demokratikus stabilitás | 27 |
A poltikai kultúra dimenziói | 28 |
Rendszertámogatás | 28 |
A politikai közösséghez való viszony | 31 |
Bizalom az egyes intézményekben, a kormányzati teljesítmény megítélése | 32 |
A politikai részvétel | 32 |
A magyar politikai kultúra: "fejletlen"? | 36 |
Ajánlott irodalom | 38 |
Irodalom | 38 |
A politkai vezetők és az elit | 41 |
Politikai elit és politikai osztály | 41 |
Nómenklatúra és átmenet | 43 |
Politikai elitcsoportok | 47 |
A politikai osztály: képviselők a rendszerváltás előtti és utáni parlamentben | 49 |
Az új politikai osztály: a parlamenti képviselők származása és szociokulturális összetétele, politikai szocializációja és karrierútja | 51 |
Az új szocialista pártelit | 52 |
A keresztény-polgári pártok elitje | 53 |
A liberális pártok elitje | 55 |
Pártelitek világnézeti-ideológiai arculata | 56 |
Rekrutáció és karrierút | 57 |
A politikai elit intézményi-funkcionális csoportjai: a szubelitek politikai befolyása | 59 |
A gazdasági és politikai elit összefonódása | 64 |
Összefoglaló megjegyzések | 66 |
Ajánlott irodalom | 67 |
Irodalom | 67 |
A pártok | 70 |
A pártok vezető politikai szerepe | 70 |
A pártosodás és a penetráció korlátai | 71 |
A pártok funkciói | 74 |
A három politikai tábor | 74 |
Az új pártok gyökerei, létrejötte | 76 |
A pártok politikai arculata | 76 |
A Magyar Demokrata Fórum | 78 |
A Szabad Demokraták Szövetsége | 78 |
A Fiatal Demokraták Szövetsége | 83 |
A Független Kisgazdapárt | 83 |
A Kereszténydemokrata Néppárt | 84 |
A Magyar Szocialista Párt | 85 |
A pártrendszer szervezeti-intézményi oldala | 89 |
Új pártok - szervezet | 89 |
A pártok taglétszáma, a szavazók szervezettségi szintje | 89 |
Szervezeti mobilizáció: pártépítés és segédszervezetek | 89 |
Párttípus és poltikai mobilizáció | 92 |
Ajánlott irodalom | 93 |
Irodalom | 94 |
Pártrendszer | 95 |
Baloldal és jobboldal | 95 |
Baloldal és jobboldal a magyar poltikában | 97 |
A pártpaletta szerkezete: a politikai-kulturális és a gazdasági tengely | 100 |
Ideológia, poltikai napirend és tematika | 103 |
Pártverseny és politikai polarizáció | 109 |
Koalícióképzés: kormány és ellenzék | 112 |
Ajánlott irodalom | 115 |
Irodalom | 115 |
Politikai törésvonalak | 117 |
Törésvonalak | 119 |
A magyar politika három törésvonala | 120 |
Törésvonalak és pártrendszer | 126 |
Ajánlott irodalom | 128 |
Irodalom | 129 |
A szavazói viselkedés | 132 |
A politikai piac nyitottsága: a pártpreferenciák ingatagsága | 132 |
Választási részvétel | 132 |
A pártpreferenciák kialakulatlansága, ingadozó szavazók | 133 |
A pártok szavazóbázisa | 134 |
Politikai táborok: A szavazók értékrendje, poltikai attitűdje és ideológiai önbesorolása | 139 |
A fogalmak kapcsolódása: Szemantikai szint | 140 |
Issue-szint | 140 |
A magyar poltikai piac: a pártok szavazatszerző stratégiái | 142 |
A párt arculatának, profiljának alakítása | 142 |
A napirend | 144 |
A kompetenciadimenzió | 144 |
Populista (rálicitáló) dimenzió | 144 |
A politikai palettán elfoglalható pozíciókért folytatott harc | 144 |
A társadalmi (szavazói) csoportok megnyerése | 145 |
Ajánlott irodalom | 146 |
Irodalom | 146 |
A választási rendszer és a választások | 148 |
A parlamenti választási rendszer | 148 |
A választások és a szavazatok megoszlása | 150 |
A választási rendszer három csatornája, a választási fordulók és a mandátumelosztás | 152 |
Az egyéni kerületek | 153 |
A területi listák | 156 |
Az arányos mandátumelosztást módosító tényezők | 157 |
Országos listás mandátumok | 158 |
A választási rendszer hatása a politikai rendszerre | 159 |
Ajánlott irodalom | 160 |
Irodalom | 160 |
Érdekszervezetek és nyomásgyakorló csoportok | 162 |
Bevezető: a civil szervezetek | 162 |
Egyesületek | 163 |
Alapítványok | 164 |
Egyházak | 165 |
Gazdasági érdekszervezetek | 166 |
Szakszervezetek | 166 |
Vállalkozói és munkaadói szervezetek | 172 |
A munkaadók és munkavállalók közti konfliktusok | 174 |
A makroszintű érdekegyeztetés | 175 |
Összefoglalás | 177 |
Csoport-hovatartozáson és értékközösségen alapuló szervezetek és mozgalmak | 179 |
Rétegszervezetek | 180 |
Értékközösségek | 180 |
Politikai mozgalmak | 181 |
Az érdekérvényesítés csatornái és alkalmazott eszközei | 182 |
Az intézményes érdekegyeztetés | 182 |
Informális alkurendszer és lobbyzás | 184 |
Tiltakozások | 185 |
A népszavazási kezdeményezések, kampányok | 186 |
A népszavazás mint mobilizációs eszköz | 186 |
A népszavazások témái | 188 |
Ajánlott irodalom | 189 |
Irodalom | 190 |
Az alkotmányos és a kormányzati rendszer | 192 |
Alkotmányos és kormányzati tradíciók | 192 |
A parlamentáris kormányzat kialakulása Európában | 194 |
Politikai gondolkodás az állam és társadalom viszonyáról és a kormányzatról | 197 |
A demokratikus alkotmány és kormányzati rnódszer létrejötte. A rendszerváltás forgatókönyve | 201 |
A rendszerváltás forgatókönyvének hatása az alkotmányra | 204 |
Az alkotmány fő vonásai | 206 |
Politikai hatalommegosztás és ellensúlyok | 211 |
Összefoglalás: a "megosztott köztársaság" | 212 |
Ajánlott irodalom | 213 |
Irodalom | 213 |
A kormány | 216 |
A kormány belső közjogi struktúrája | 218 |
A miniszterelnöki elv: a kormányfő kiemelkedése | 218 |
A kormány mint testület | 219 |
A miniszteri önállóság: a reszortelv | 220 |
A pártrendszer hatása és a koalíciós kormány | 221 |
A kormányalakítás | 221 |
Miniszterek rekrutációja, szelekciója, karrierútja | 223 |
Kormányfő, pártelnök, frakcióvezető | 225 |
A párt(háttér) mint kormányfői erőforrás és mint korlát | 227 |
A koalíciós kormány | 230 |
A tárcaelosztás a koalíciós kormányban | 233 |
A kormányfő politikai erőforrásai és a kormány politikai egysége | 235 |
A kormányfő patronázshatalma | 236 |
A kormány szerkezetének és látszámának meghatározása,a feladatkörök elosztása | 238 |
A miniszterelnök személyes stábja és tanácsadói | 240 |
A miniszterelnök személyisége, politikusi karaktere, vezetési stílusa | 241 |
Közjogi-politikai feltételek és a kormányfői szerep | 242 |
Miniszterelnök és kormány pozíciója nemzetközi összehasonlításban | |
Összefoglalás | 247 |
Ajánlott irodalom | 248 |
Irodalom | 249 |
A kormányzati döntéshozatal és a közigazgatás irányítása | 252 |
A magyar közigazgatás szervezete és politikai irányítása | 253 |
A közigazgatás adminisztratív-végrehajtó szervei | 255 |
Közigazgatás és politika klasszikus elválasztása | 255 |
A politikai közigazgatás | 259 |
A közigazgatás kormányzati irányítása. A politikai irányítás jogi, igazgatási és személyzeti eszközei | 261 |
A jogszabályokkaltörténő kormányzás | 262 |
Vezetési és irányítási jogkör révén történő kormányzás | 262 |
A személyzeti hatáskör révén történő kormányzás: a patronázs a közigazgatásban | 264 |
Kormányzati döntéshozatali folyamat és a kormány szervezete | 269 |
A koordináció politikai és adminisztratív intézményei | 270 |
Az államigazgatási egyeztetési eljárás | 270 |
A kormány hierarchizáltsága | 271 |
A Miniszterelnöki Hivatal | 272 |
A politikusi és köztisztviselői szerepek összefonódása | 276 |
A politikai döntéshozatal bürokratizálódása | 276 |
Közhivatalnokok politikusi szerepben | 276 |
A köztisztviselői karrierút átpolitizálódása. Köztisztviselők a pártpolitikában | 277 |
Összefoglalás. A közigazgatás átpolitizálódása | 279 |
Ajánlott irodalom | 280 |
Irodalom | 280 |
Parlament | 283 |
A parlament funkciói | 284 |
Az államhatalmi ágak elválasztása és a parlament két ideáltípusa | 285 |
A magyar parlamentről általában | 287 |
A parlament képviseleti funkcója és legitimitása | 288 |
A parlament mint törvényhozó: kormánydominancia vagy parlamenti uralom | 289 |
Szervezet és munkabeosztás | 290 |
Törvényhozási és határozathozatali eljárás | 290 |
Az intézményi szereplők: kormány, házelnök, plénum, bizottságok | 294 |
A kormány és a házelnök | 295 |
A plénum | 298 |
Az állandó bizottságok | 299 |
A politikai szereplők: kormányoldal és ellenzék | 304 |
A képviselők | 304 |
A pártfrakciók és funkcióik | 307 |
Kormány és kormánypártok viszonya | 310 |
Az ellenzék | 312 |
Kormánytöbbség-ellenzék dualizmusa | 314 |
A kormány parlamenti felelőssége: a bizalmatlansági és a bizalmi szavazás | 315 |
A kormány feletti parlamenti kontroll nem szankcionális eszközei | 317 |
A politikai nyilvánosság | 317 |
A végrehajtás ellenőrzésének szervei | 320 |
A beszámoltatás | 321 |
A vizsgálóbizottságok | 322 |
A személyzeti politika ellenőrzése | 324 |
Az első és a második parlamenti ciklus | 325 |
Összefoglalás | 326 |
Ajánlott irodalom | 329 |
Irodalom | 329 |
Az alkotmánybíróság | 332 |
Az Alkotmánybíróság jogköre | 334 |
Az Alkotmánybíróság politikai szerepe | 334 |
Az Alkotmánybíróság hatásköre | 336 |
Az indítvmányozók köre | 337 |
Az alkotmánybírák rekrutációja, karrierútja | 338 |
A rendszerváltás és a várakozások hatása | 341 |
Az alkotmánybírák szerepfelfogása | 341 |
Az Alkotmánybíróság ítélkezési elvei és gyakorlata | 343 |
A politikai aktivizmus korlátai | 345 |
Politikai ellensúlyok az Alkotmánybírósággal szemben | 346 |
Az Alkotmánybíróság aktivizmusának következménye: a politika eljogiasítása | 347 |
Összefoglalás, további értelmezés | 348 |
Ajánlott irodalom | 350 |
Irodalom | 350 |
Az államfő | 352 |
Az államfő a parlamentáris rendszerekben | 352 |
A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör | 353 |
Alkotmányos jogkörök | 356 |
Választás és legitimáció | 357 |
Karrierút, rekrutáció, párthovatartozás | 358 |
Államfői szerepfelfogás és jogkörértemezés | 359 |
Összefoglalás | 363 |
Ajánlott irodalom | 364 |
Irodalom | 364 |
Összefoglalás - A magyar demokrácia | 365 |
A demokrácia többségi és konszenzusos modellje | 365 |
A magyar demokrácia típusa | 366 |
Konszenzusos-e a magyar demokrácia? Az elitstratégiák szerepe | 371 |
Elitstratégiák: kompetitív és demobilizációs stratégiák kombináicója | 373 |
Irodalom | 375 |
Táblázatok és ábrák jegyzéke | 377 |
Tárgymutató | 383 |