Környezetvédelmi jog

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

Szerkesztő

Dr. Bándi Gyula

Dr. Varga Enikő

Lektor

Dr. Erdey György

Budapest

'Dr. Bándi Gyula: Környezetvédelmi jog ' összes példány

Kiadó:	Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	109 oldal
Sorozatcím:	Természeti és társadalmi környezetünk
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-463-074-X

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. Az államról és a jogról - bevezető
A környezetjoggal való ismerkedés előtt röviden meg kell ismerkedni néhány alapvető fogalommal, az állam és a jog területéről. A fogalmakat valóban csak a legszükségesebb mértékben ismertetem, annak érdekében, hogy egyes későbbi magyarázatok, illetve általában az állam és a jog kérdései jobban megfoghatók legyenek.
Az állam kialakulása az ősközösségi társadalom felbomlásával egyidejű folyamat. Az állam két funkciót tölt be:
• biztosítja az adott társadalmi berendezkedés védelmét, tehát a kevesek uralmát a többség felett, illetve
• a társadalom zavartalan működését, szervezését látja el.
A társadalom és gazdaság történelmi fejlődésének eredményeképpen az állam funkciói közül egyre jobban a társadalmi élet zavartalanságának biztosítása került előtérbe, azzal egyidejűleg, ahogyan egyre bonyolultabbá vált a társadalom és a gazdaság. Gondolhatunk arra, hogy maga a környezetvédelem csupán az utóbbi néhány évtizedben vált általánosan elfogadott állami funkcióvá, a környezeti válságjelenségek elmélyülésével egyidejűleg. Ugyanakkor a társadalmi szempontból deviáns magatartások - így különösképpen a bűnözés - elleni védelem már a kezdetektől alapvető állami feladatként jelent meg.
Az állam, feladatai sokasodásával szervezeti és funkcionális tagozódáson ment keresztül, mégpedig horizontális és vertikális értelemben egyaránt. Horizontális értelemben a tagozódás a különböző feladatcsoportoknak megfelelően történt, legalábbis a következő nagyobb feladatcsoportokra:
• jogalkotás vagy törvényhozás,
• végrehajtás vagy igazgatás,
• igazságszolgáltatás.
Mindez egyben alapjává vált a hatalmi ágak későbbi megosztásának.
Vertikálisan az állami tagozódás a területi kiterjedéssel együtt változott, de mindenképpen területi szintű szervezeti egységekben jelent meg. A vertikális tagozódás legegyszerűbb sémája:
• országos szint,
• területi vagy regionális szint és
• helyi szintű szervezetrendszer. Vissza

Tartalom

1. Az államról és a jogról - bevezető 5
2. A környezetvédelmi jog elméleti alapjai 9
2.1. A környezet védelmének kezdeti lépései és értelmezése 9
2.2. Fogalmak 11
2.3. A környezetvédelmi jog története 12
2.4. A környezetvédelmi jog és szabályozás elvei 15
2.5. A környezethez való jog és annak alkotmányos megjelenése 22
2.6. A környezetjogi szabályozás filozófiái 26
2.7. A környezetjogi szabályozás módszertani kérdései 28
2.7.1. A szektorális és az integrált szabályozás 29
2.7.2. A hagyományos vagy a piaci módszereken alapuló szabályozás 31
2.7.3. Mértékrendelkezések és a technológiai előírások 35
3. A környezetvédelem szervezeti keretei és jogi eszközei az új törvényben 38
3.1. Az új környezetvédelmi törvény 38
3.2. Az egyes állami szervek feladatai 40
3.3. Tervezési és jogalkotási újdonságok a törvényben 46
3.4. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 48
4. A jogi eszközrendszer 51
4.1. A környezetvédelmi igazgatás - a környezethasználat közigazgatási feltételei 51
4.1.1. Az egyes közvetlen hatásmechanizmus alapján működő közigazgatási eszközök 52
4.1.2. A környezethasználat igazgatási kérdései a környezetvédelmi törvényben 56
4.1.3. A környezeti hatásvizsgálat 57
4.1.4. A környezetvédelmi felülvizsgálat és
teljesítményértékelés 62
4.1.5. Környezetvédelmi minősítés és a határértékek 64
4.2. Közigazgatási jogi szankciók 67
4.3. Gazdasági eszközök, gazdasági ösztönzés 70
4.4. A polgári jogi eszközök lehetőségei 76
4.5. A büntetőjog szerepe 83
5. Nemzetközi környezetjog 86
5.1. A nemzetközi környezetjog története és forrásai 86
5.2. A nemzetközi szervezetek szerepe 89
5.3. A nemzetközi környezetjog egyes területei 90
6. Az Európai Unió környezetjoga 95
6.1. Az EU környezetjogának jellemzői 95
6.2. Az EU szabályozás „alkotmányos" alapjai 97
6.3. Az EU környezetjogi szabályozásának egyes területei 100
6.3.1. Általános rendelkezések 101
6.3.2. Természetvédelem 105
6.3.3. Vízvédelem 105
6.3.4. Levegőszennyezés 106
6.3.5. Zajártalom 107
6.3.6. Vegyi anyagok 107
6.3.7. Hulladék 108