Környezetvédelmi demokrácia a gyakorlatban

Tartalom

Előszó 13
Bevezetés 15
1. A közösségi részvétel jogintézményének társadalmi környezete 17
1.1 A közösségi részvétel fogalma 17
a közösségi részvétel az ügyféli jogokhoz képest - közérdek - speciális jogosítványok
1.2 A közösségi részvétel kialakulása 17
utólagos tudomásra jutás - tiltakozó akciók - a környezettudatosság növekedése
1.3 A közösségi részvétel jelentősége 19
a. A közösségi részvétel jelentősége a környezet védelmének szempontjából 19
„a környezet nagy" - a környezetvédelmi államigazgatás forráshiányos - a környezetvédők sajátos szakmai felkészültsége - a NIMBY-szindróma
b. Az államigazgatási eljárás átláthatósága és elszámoltathatósága 20
az adófizetők pénze - a hivatalnokok társadalmi elfogadottsága - a demokrácia időigényessége
c. Nemzetközi kötelezettségek, az új igazgatási felfogás terjedése 20
Rio - Aarhus - Londoni Egyezmény - Uniós szabályok
2. A közösségi részvétel nemzetközi szabályai
2.1. Az Aarhusi Egyezmény 21
a. Az Aarhusi Egyezmény létrejötte, további fejlődése 21
az európai környezetvédelmi miniszterek találkozói - aláírások és ratifikációk - a munkacsoportok.
b. Az Aarhusi Egyezmény főbb rendelkezései 22
a közösségi részvétel rendszere - a három pillér, alapelvek és definíciók - részvételre képesítés - ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT
2.2. Az EU közösségi részvételi szabályai, különös tekintettel a vízügyi jogszabályokban található szabályokra 22
2.2.1. Általános részi szabályok 25
az információs irányelv - a hatásvizsgálati irányelv - az IPPC irányelv - az EPER információs rendszer és a PRTR viszonya
2.2.2. Különös részi szabályok 25
a. A vízvédelmi keretirányelv közösségi részvételi rendelkezései 25
a közösségi részvéte/t szabályozó 14. § - véleménynyilvánítás és konzultáció - részvételre képesítés - közösségi részvétel az ellenőrzésben és visszacsatolásban
b. A szennyvíz-irányelv közösségi részvételi rendelkezése 26
közösségi részvétel mint járulékos jogintézmény - aktív és passzív információszolgáltatási kötelezettségek
c. Titokvédelem a közösségi vízjogban 27
az Egyezményen túlmenő régebbi titokfajták a talajvízvédelmi irányelvben - az aggregált kibocsátási és a környezetállapotra vonatkozó információ mint
alkivétel
d. Az ivóvízre vonatkozó európai jog és a közösségi részvétel 27
közösségi részvétel mint a kivételképzést hátráltató jogintézmény - szuperaktív információszolgáltatás az ellenőrzés nélküli egyedi szolgáltatóhelyekről -
„termékjelzés" - a 98/83/EC Irányelv információs szakasza
2.3. A nemzetközi vízvédelmi jog közösségi részvételi szabályai 29
a. Közösségi részvétel a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló nemzetközi szerződésben 29
önálló szakasz a nyilvánosság tájékoztatásáról - titokvédelem a Helsinki Egyezményben
b. A Londoni Vízegészségügyi jegyzőkönyv 30
a közösségi részvétel mint alapelv - funkcionális közösségi részvételi rendelkezések - önálló szakasz a részvételre képesítésről
c. A Duna védelméről és fenntartható használatáról szóló nemzetközi egyezmény 31
a vízi környezet állapotára vonatkozó információ korlátozás nélküli kiszolgáltatása
2.4. A közösségi részvétel egyéb nemzetközi szabályai, és az érvényesítésükre irányuló erőfeszítések 31
Amerika-közi stratégia a közösségi részvétel elősegítésére - a World Resources Institute (WRI) nemzetközi indikátorai a környezeti demokrácia mérésére
3. A közösségi részvételre vonatkozó általános szabályok a magyar jogban 33
3.1. Alkotmányjogi alapok 33
3.1.1. Garanciák az Alkotmányban 33
az egészséges környezethez való jog - a testi és lelki egészséghez való jog - a véleménynyilvánítás szabadsága, a közérdekű adatok megismerésének joga és
a sajtószabadság
Kérdés: Mit kell tenni akkor, ha az ügyintéző úgy látja, hogy az általa alkalmazott alacsonyabb szintű jogszabály (törvény, kormányrendelet, .
miniszteri rendelet stb.) ellentétben áll az Alkotmányban biztosított jogosultságokkal?
3.1.2. Az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 34
az adatok és gondolatok megismerési szabadságának korlátozási lehetőségei és feltételei
Kérdés: Mit kell tenni akkor, ha az ügyintéző úgy látja, hogy az általa alkalmazott alacsonyabb szintű jogszabály (törvény, kormányrendelet,
miniszteri rendelet stb.) vagy töretlen joggyakorlat ellentétben áll egyes nemzetközi szerződésekkel?
3.1.3. A jogalkotásról szóló törvény közösségi részvételi rendelkezései 35
a. A jogalkotásról szóló törvény általános rendelkezései 35
a jogszabály jelentősége a közösségi részvétel egész rendszere szempontjából - a közösségi részvétel alanyai
b. A közösségi részvétel időszerűsége 36
részvétel a jogalkotási programokban
c. Jogszabálytervezetek véleményezési eljárása 36
a részvétel hatékonyságának feltételei
d. A társadalmi vita „elfeledett" szabályai 37
Kérdés: Mi a jogkövetkezménye annak, ha a jogszabály előkészítéséért felelős szerv a Jogalkotási Törvényben ()tv) meghatározott közösségi részvételi
szabályokat nem tartja be?
Kérdés: Vonatkoznak-e a leírt közösségi részvételi szabályok az önkormányzati rendeletek, így pld. a település-rendezési tervek elfogadására is?
3.2. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok 39
régi jogszabály új társadalmi környezetben
a. A közérdekű bejelentésekben eljáró hatóságok meghatározása 40
b. A közérdekű bejelentés és a közérdekű javaslat meghatározása 40
a költségekre vonatkozó bírói gyakorlat
c. A közérdekű bejelentés és javaslat elintézése 41
a bejelentés megtétele - a szóbeli eljárás megengedettsége - illetékmentesség - az elfogultság szabályozása - intézkedések
d. A közérdekű bejelentést vagy javaslatot tevő védelme 43
a bejelentő védelmére és a jóhiszeműség vizsgálatára vonatkozó bírói gyakorlat
e. A panasz 44
a panasz szubszidiáris jellege - „vásárlók könyve"
f. A végrehajtás garanciái 44
kétévenkénti elemzési kötelezettség - a tömegtájékoztatásnak szánt szerep - a rövid úton történt bejelentések
Kérdés; Vonatkoznak-e a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésére az Áe. rendelkezései?
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha egy beadványt az ügyfél közérdekű bejelentésnek nevez, de azt fellebbezésnek is lehetne minősíteni?
3.3. Az államigazgatási eljárás általános szabályai - az ügyféli jog és a közösségi részvétel 46
3.3.1. A közösségi részvételt alátámasztó alapelvek 46
törvényesség, demokratizmus, humanizmus - az együttműködés elve - a jóhiszemű közreműködés és a tájékoztatás elve
3.3.2. Az ügyfél fogalma 47
a szerv, amelynek feladatkörét az ügy érinti - az Országos Vízügyi Igazgatóság egy jogesete - a nem jóhiszeműen eljáró ügyfelekkel kapcsolatos eljárás - a
Legfelsőbb Bíróság álláspontja a kereshetőségi jogról
Kérdés: Mit jelent az Áe. 3. § (4) bekezdés II. fordulatában a „szerv" kifejezés?
3.3.3. Az ügyféli jogkör tartalma 48
a. Az eljárás megindítása, kezdeményezése, illetőleg a más által indított eljárásról történő értesítés 48
a kérelem visszavonása - a kérelem beadásának eljárási könnyítései - az államigazgatási szerv hallgatása/vonakodása
b. Az eljárási cselekmények megfelelő rögzítésének kezdeményezése 51
c. Képviselet 51
d. Részvétel egyes eljárási cselekményekben 51
e. bizonyítás anyagának szolgáltatása 51
az ügyfél nyilatkozata és a tanúvallomás bizonyító erejének összevetése - a valótlan tényállítás szankciója
f. Második szakértő kirendelésének indítványozása a költségek kérdése 52
g. Aktív részvétel a tárgyaláson 52
h. Közbenső eljárás megindítása 52
i. Iratbetekintés 53
ügyfelek és egyéb érdekeltek - a tanácskozásról és szavazásról készült jegyzőkönyvek és egyéb kivételek
j. A határozat indokolási kötelezettsége ellenérdekű ügyfél részvételére tekintettel 53
k. A határozat kézbesítése 53
I. A határozat kijavításának vagy kiegészítésének kezdeményezése 53
m. Jogorvoslati jog 54
3.3.4. Az ügyféli jog és a részvételi jogkör összevetése 54
a közösségi részvétel három pillére - részvételre képesítés
Kérdés: Az ügyféli jog és a közösségi részvétel jogának nagyfokú egybeesése jelenti-e egyben azt is, hogy minden részvételre jogosultnak egyúttal ügyféli
joga is van?
3.4. Az Adatvédelmi Törvény 55
a. A személyes adat és a közérdekű adat meghatározásai 55
a jogi személyek „személyes" adatai
b. Az aktív és passzív információszolgáltatási kötelezettség az Adatvédelmi Törvényben (Atv.) 56
„elektronikus információszabadság" - a Bács-Kiskun megyei modell - a részvételre képesítés jelentősége
c. A kivételek 57
államtitok - szolgálati titok - a belső kommunikációra készült adat - döntés-előkészítő adat
d. Az adott hatóságnál nem található adatra vonatkozó, és az ésszerűtlenül vagy homályosan megfogalmazott kérés 60
„adat, ami nincs" - a „kezelésében levő" kifejezés értelmezése - a más formában rendelkezésre álló adat - a Legfelsőbb Bíróság egy jogesete
e. Az adatszolgáltatás határideje és költségei 60
A Legfelsőbb Bíróság jogesete a nagymennyiségű fénymásolást igénylő kérésről
- „Kié az információ és mi az ára?"
í. Eljárási garanciák és jogorvoslatok 60
az Adatvédelmi Biztos értesítése - az Adatvédelmi Biztos állásfoglalásának kérése - rendkívüli bírósági jogorvoslat
Kérdés: Jogszerű-e, ha a hatóság ragaszkodik ahhoz, hogy az irattanulmányozás ideje alatt a hatóság képviselője jelen legyen?
Kérdés: Megtiltható-e a kérelmező számára a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumok lemásolása?
Kérdés: Érvényesíthet-e kártérítési felelősséget az államigazgatási szervvel szemben az, akinek üzleti titkot tartalmazó dokumentumát államigazgatási
szerv az Atv. alapján harmadik személynek kiadta?
Kérdés: Fenyegethetik-e az Atv. alapján eljáró tisztviselőt a titoksértés büntetőjogi következményei?
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az államigazgatási szerv nem rendelkezik a kért információval, és nem ismert számára olyan szerv, amely az információ
birtokában van?
Kérdés: Szabályozhatja-e egy önkormányzat az adatkéréssel együtt járó költségtérítési kötelezettséget?
3.5. Sajtójog 65
a. A Sajtótörvény alapelvi szintű rendelkezései 66
hiteles, pontos és gyors tájékoztatás
b. A tájékoztatáshoz való jog konkrét megjelenése 66
a felvilágosítás; meptagadásának esetei - a felvilágosítás egyeztetése az
c. Az újságíró jogállása 66
a cikk tervezetének bemutatása az interjúalanynak - az újságíró védelme a közérdekű bejelentést tevők védelmének szabályai szerint
Kérdés: Van-e szankciója annak, ha az újságíró megtagadja a cikk tervezetének előzetes bemutatását, vagy egyéb módon megszegi az Sajtótörvény (Stv.)
11. §-ában meghatározott kötelezettségeit?
3.6. Statisztikai jog 66
a Statisztikai Törvény ellentmondásos szabályozása - az egyedi adat fogalma - a KSH feladatai az információszolgáltatás terén
Kérdés: Kiadható-e a Statisztikai Törvény alapján gyűjtött, de a hatóság kezelésében levő közérdekű adat, ha az egyedi jogi személyekre vonatkozik?
4. A környezetvédelmi jog közösségi részvételi szabályai
4.1. A Környezetvédelmi Kódex közösségi részvételi rendelkezései 71
4.1.1. A közösségi részvétel kitágított fogalma a Környezetvédelmi Törvényben (Kvtv.) 71
részvétel egyedi hatósági ügyekben - részvétel az államigazgatás szervező
munkájában - a lakossági csoportok önálló környezetvédő tevékenysége
4.1.2. A közösségi részvétellel kapcsolatos definíciók és alapelvek 72
érintett; érintett önkormányzat - tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság
4.1.3. A környezeti információs rendszerrel
és a tájékoztatással kapcsolatos szabályok 72
a Környezetvédelmi Kódex rendelkezéseinek közvetlen alkalmazhatósága - környezetvédelmi adatok bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba - a bejegyzés
törlése
4.1.4. A Kvtv. külön közösségi részvételi fejezete 73
a. Az „állampolgárok" kifejezés értelmezése 73
a nem magyar állampolgárok és a hontalanok jogállása a közösségi részvételben
b. A közérdekű bejelentésekkel való összefüggés 74
c. A közösségi részvétel alanyai 74
magánszemélyek, társadalmi szervezetek és önkormányzatok - a gazdasági
szervezetek közösségi részvételi jogosítványainak kérdése
d. Társadalmi szervezetek részvételi jogosítványai 74
a garanciális háttérszabályok jelentősége
e. A környezetvédő alapítványok jogállása 75
az alapítványok önálló tevékenysége - a „társadalmi szervezet" kifejezés többes értelmezése
f. A „környezetvédelmi" államigazgatási eljárások 75
környezetvédelmi engedélyezési ügyek - a környezetvédelmi hatóságok szakhatósági részvételével zajló ügyek - a Kvtv. hatályával kapcsolatos
rendelkezések jelentősége
g. Részvétel a stratégiai jellegű döntésekben 76
rendezési tervek, jogszabály-előkészítés - a minisztériumoknak a környezetvédelemmel összefüggő jogalkotási terveik megküldésére
irányuló kötelezettsége
h. Kezdeményezési jog 77
i. Közösségi részvétel polgári jogi ügyekben 77
a társadalmi szervezetek korlátozott jogosultságai - a társadalmi szervezetek által indított perek összefüggése a közvetlen károsultak pereivel
Kérdés: Vajon csak az állami költségvetésből fedezett vizsgálati adatok közérdekűek a környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó
adatok közül?
Kérdés: Kik a közösségi részvétel alanyai?
4.2. Közösségi részvétel környezeti hatásvizsgálati ügyekben 79
egy gyakorlati felmérés tapasztalatai
a. Adatszolgáltatás a beruházónak 79
adatszolgáltatás vs. polgári jogviszony
b. A közösségi részvétel alanyai a hatásvizsgálati eljárásban és értesítésük módja 80
lakosság, társadalmi szervezetek, önkormányzatok - az önkormányzatok választási lehetősége
c. Közösségi részvétel az előkészítő szakban 80
az írásbeliség dominanciája - a közzététel új szabályai - az észrevételek figyelembevétele
d. Közösségi részvétel a részletes szakban 81
közérthető összefoglaló - közmeghallgatás
Kérdés: Kezelhetők-e együtt a hatásvizsgálati eljárásokban az önkormányzatoktól különböző jogcímeken érkező vélemények?
Kérdés: Ki vezeti le a közmeghallgatást?
4.3. Közösségi részvétel a környezetvédelmi jog különös részében 83
4.3.1. A felszín alatti vizekre vonatkozó új
szabályozás közösségi részvételi vonatkozásai 83
a. Közösségi részvétel rendkívüli helyzetekben 83
ingatlan-nyilvántartási bejegyzés
b. A Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és
Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer 84
Az Atv. alkalmazása - az üzleti titokra vonatkozó speciális szabályok - a statisztikai adatszolgáltatás és a közösségi részvétel keretein belül végzett
adatszolgáltatás elvi különbözősége
4.3.2. Közösségi részvétel a természetvédelmi jogban 84
részletesen kidolgozott részvételre képesítési szabályok - a polgári természetőrség
4.3.3. Közösségi részvétel a hulladékokra
vonatkozó szabályokban 85
a. A Kormány és az önkormányzatok aktív tájékoztatási
kötelezettsége, valamint a jogalanyok adatszolgáltatási kötelezettsége 85
a. Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer adatainak nyilvánossága
b. Közmeghallgatás a hulladékgazdálkodási jogban 87
c. Részvételre képesítési szabályok a hulladéktörvényben 87
d. Közösségi részvételi szabályok a veszélyes hulladékról szóló kormányrendeletben 88
a feldolgozott adatokhoz való hozzáférés - a költségtérítés kérdései
Kérdés: Ki a felelős a különböző környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott közösségi részvételi szabályok megfelelő végrehajtásáért?
4.4. Közösségi részvétel a környezetvédelemmel rokon jogterületeken 89
az Államigazgatási eljárás (Áe). és a Kvtv. szabályainak alkalmazása -
az Adatvédelmi Biztos vonatkozó állásfoglalásai
5. A vízgazdálkodási jog közösségi részvételi szabályai
5.1. A vízgazdálkodási nyilvántartások használatának kormányrendelet szintű szabályai 91
5.1.1. A vízgazdálkodási hatósági eljárás információs szabályai 91
vízikönyv - közhitelesség és alapadat - ügyfélnyilvánosság
5.1.2. Vízgazdálkodási alapadatok 92
Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR)
5.2. A vízgazdálkodási nyilvántartások használatának miniszteri rendelet szintű szabályai 93
5.2.1. Vízrajzi tevékenység 93
a vízgazdálkodási államigazgatási szervezetrendszer információval kapcsolatos feladatai - a feldolgozott adatokért járó ráfordítás-arányos térítés -
a szolgáltatott adatok továbbadásának garanciális szabályai
5.2.2. Vízgazdálkodási nyilvántartás 95
természettudományos, gazdasági és jogi adatok - a Helsinki Egyezmény szabályaival történő összevetés
5.3. A vízgazdálkodási információkra vonatkozó
rendelkezések táblázatos bemutatása 96
Kérdés: Ki lehet-e adni az ügyfelektől származó adatokat?
5.4. Az információszolgáltatáson kívüli részvételi jog lehetősége a vízgazdálkodási jogban 98
Területi Vízgazdálkodási Tanácsok
6. A titokvédelem államigazgatási és polgári jogi vonatkozásai 101
6.1. Kivételek az Atv.-ben 101
belső használatra készük és döntés-előkészítéssel összefüggő adatok - a személyes adatok megítélése
6.2. Az államtitok 102
minősítési eljárás, minősítésre jogosultak, államtitokkör - az adatvédelmi biztos állásfoglalása a bős-nagymarosi üggyel kapcsolatban
6.3. A szolgálati titok 103
minősítési eljárás, minősítésre jogosultak
Kérdés: Mik a jogkövetkezményei annak, ha egy arra jogosított szerv nem
készítette el a Titokvédelmi Törvény (Ttkv) 27. § (4) bekezdésében megadott
három hónapos határidő lejáriáig a szolgálati titokköri jegyzékét?
6.4. Az üzleti titok 105
konjunktív elemek a Ptk. szabályában - az új versenyjogi szabályozás a titokgazda tevékenységére vonatkozóan - az adatvédelmi biztos állásfoglalása a 12
felügyelőségtől kért bírságolási adatokról
6.4.1. Az Adatvédelmi Biztos állásfoglalásai az üzleti titokkal kapcsolatban 108
6.5. Szerzői jog, szabadalmi jog 111
6.6. A polgári jogi alapú titokvédelemhez és a környezeti adatok hozzáférhetőségéhez fűződő érdekek összeegyeztetésére tett kísérletek 111
a környezeti hatásvizsgálati eljárás vonatkozó szabályai - a Legfelsőbb Bíróság és az Adatvédelmi Biztos gyakorlata
7. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási adatok hitelessége 115
7.1. Közhitelesség az ingatlan-nyilvántartásban 115
a bejegyzett jog fennállásának vélelme
7.2. A polgári eljárásjog közokirat-fogalma 116
a közigazgatási szerv ügykörében, meghatározott alakban kiállított okirat
7.3. Hitelesség a mérésügyben 116
7.4. Hitelesség-fogalom a környezetvédelmi és vízgazdálkodási adatszolgáltatás számára 117
7.5. A hitelesség, és az államigazgatási szerv felelőssége az adatszolgáltatásért 117
általános kártérítési felelősség - szerződéses felelősség
8. A környezetvédelmi és vízvédelmi eljárások költségei az ügyfelek és a közösségi részvétel alanyai számára 119
8.1. Az államigazgatási illeték 119
8.1.1. Általános szabályok 120
8.1.2. A vízügyi hatósági eljárás illetéke 120
8.1.3. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások illetéke 121
8.2. Költségmentesség, illetékmentesség 121
a társadalmi szervek alanyi költségmentességének feltételei - tárgyi költségmentesség alkotmányos jogok érvényesítése esetén
9. Áttekintés 123
A szövegben használt jogszabályrövidítések táblázata 127
Irodalomjegyzék 29
Iratminták 131
Tárgymutató 139

Témakörök