1.059.294

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Környezetvédelem analitikája II./Vízanalitika

Kézirat/Budapest Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 178 oldal
Sorozatcím: Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete előadássorozatából
Kötetszám: 4966
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-431-035-4
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 350 példányban, 22 ábrával. Tankönyvi száma: 420/75.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A környezet elszennyeződésének egyre gyorsuló folyamata, az egyes sűrűn lakott ipari területeken már-már kritikussá váló helyzet szükségszerűvé teszi, a műszaki tudományos alapokon nyugvó... Tovább

Előszó

A környezet elszennyeződésének egyre gyorsuló folyamata, az egyes sűrűn lakott ipari területeken már-már kritikussá váló helyzet szükségszerűvé teszi, a műszaki tudományos alapokon nyugvó szervezett védekezést. A környezetvédelem területén ez a szükségszerűség elsőként a vizkészletek minőségi állapotának megóvására irányuló tevékenység: a vizminőségszabályozás területén jelentkezett.
A gyors ütemben növekvő vízigények kielégítése kellő mennyiségű és minőségű viz biztositását követeli, amely sok esetben már ivóvízellátás céljára is csak közvetlenül felszíni vizekből - folyók, tavak, tározók - történő vízkivétellel valósitható meg. Ugyanekkor az elhasznált, szennyezett viz visszakerül a felszíni vizbe, ahol vizminőségromlást, vízszennyezést idéz elő.
Vízszennyezés alatt értünk minden olyan hatást, amely vízkészletünk, elsősorban felszíni vizeink minőségét ugy változtatja meg, hogy a viz alkalmassága emberi használatra és a benne lejátszódó természetes életfolyamatok biztositására csökken vagy megszűnik. A vizminőségszabályozás tulajdonképpen a vízszennyezés szabályozása. Célja, hogy egy adott vízgyűjtőterületen a szennyvizeket befogadó vízkészlet, elsősorban felszíni vizek minőségi állapotát olyan meghatározott korlátok között tartsa, amely lehetővé teszi a különböző célú vízhasznosítást, illetve a minőségi igények kielégítését. Ezen túlmenően a vizminőségszabályozás természetesen a szennyező hatások csökkentésére irányul.
Ma, amikor nyilvánvaló az ember által előidézett szennyezés sokrétűségének és mennyiségének növekedése, egyre nagyobb az igény, hogy több és pontosabb információt kapjunk a viz minőségéről.
A káros hatások és az ezeket előidéző határkoncentrációk megállapítása, az egyes vegyületek meghatározására megfelelő szelektivitású és érzékeny analitikai módszerek kidolgozása, ezek alapján az élővizek minőségváltozásainak tanulmányozása, a bekövetkezett szennyezések megszüntetésének módszerei mind önálló, de mégis összefüggő kutatómunkát igényelnek. Vissza

Tartalom

1. Bevezetés 9
2. A vízminőség meghatározás körülményei 12
2.1. A mérés célja 13
2.2. A mérendő komponensek 14
2.3. Az alkalmazásra kerülő analitikai
módszerek kiválasztása 17
2.31. Javasolt szakirodalom 19
3. Mintavételi program és a mintavételezés 21
5.1. A vizmintavételi pont kiválasztása 21
3.2. A mintavétel ideje és gyakorisága 23
3.3. A vizmintavétel körülményei 26
3.4. A vizmintavétel eszközei 27
4. A vizminták előkészitése 29
4.1. A vizminták tartósítása, tárolása 29
4.2. Szennyezőanyagok dúsitása 33
4.21. Folyadék-folyadék extrakció 34
4.22. Aktivszenes adszorpció 33
4.23. Kifagyasztás 35
4.24. Ioncserélők 36
4.25. Bepárlás, desztilláció 36
5. Vizek fizikai és fiziológiai jellemzői 38
5.1. Hőmérséklet 38
3.2. Fajlagos elektromos vezetőképesség 39
3.3. összes száraz-, oldott- és lebegőanyag 40
5.31. összes szárazanyag tartalom, izzitás
utáni maradék és az izzitási veszteség
meghatározása 42
5.32. Oldott anyag tartalom, izzitási maradék és izzitási veszteségének meghatározása 43
5.33. Lebegőanyag-tartalom, izzitási maradéka és izzitási veszteségének meghatározása 43
5.34. Ülepedő és uszó anyagok meghatározása 44
5.4. Szin, szag, iz 45
5.41. Szin 45
5.42. Szag 46
5.43. Iz 48
5.5. Átlátszóság, zavarosság 49
5.51. Átlátszóság 49
5.52. Zavarosság 50
6. Általános vizkémiai jellemzők 52
6.1. pH érték 52
6.2. Savasság, lugosság 55
6.21. Savasság 55
6.22. Lugosság 56
6.3. Szén-dioxid formák 57
6.4. A viz keménysége 62
6.5. Kalcium-, magnézium-, nátrium- és kálium- ionok, valamint a nátrium- és magnézium százalék 64
6.51. Kalcium- és magnéziumion, magnézium százalék 64
6.52. Nátrium- és káliumion, nátriumszázalék 66
6.6. Klorid- és szulfátion, szilikátok 67
6.61.Kloridion 67
6.62. Szulfátion 68
6.63. Szilikátok 69
6.7. Nitrogén formák 70
6.71. Ammónia9 ammóniumion 71
6.72. Nitrition 73
6.73. Nitrátion 74
6.7. Szerves nitrogén 76
6.75. összes nitrogén 76
6.8. Foszfor formák 77
6.9. Oldott oxigén 80
6.10. Biokémiai oxigénigény 86
6.11. Kémiai oxigénigény, teljes oxigénigény 89
6.12. Szerves szén 93
7. Szervetlen szennyezőanyagok 96
7.1. Fémszennyezések, nehézfémek 96
7.11. Kolorimetriás módszerek 99
7.12. Elektrokémiai módszerek 102
7.13. Atomabszorpciós spektrofotometria 104
7.2. Cianidok, cianátok, rodanidok 106
7.21. Cianidok 106
7.22. Cianátok 108
7.23. Bodanidok 108
7.3. Kén-hidrogén, szulfidok és
szulfitok 109
7.31. Kén-hidrogén és szulfidok 109
7.32. Szulfitok 111
7.4. Fluoridok, jodidok 111
7.1. Fluoridok 111
7.42. Jodidok 112
7.5. Klór-tartalom 113
7.6. Radiaktivitás meghatározása és radiokémiai
módszerek 115
8. Szerves szennyezőanyagok 118
8.1. Tenzidek /szintetikus mosószerek/ 119
8.11. Anionaktiv tenzidek 119
8.12. Kationaktiv tenzidek 120
8.13. Nem-ionos tenzidek 121
8.2. Kőolajok és származékaik 122
8.21. Kőolajok 122
8.22. Többgyűrűs aromás szénhidrogének 129
8.3. Fenol-vegyületek. 129
8.31. Kolorimetriás eljárások 132
8.32. Infravörös és ultraibolya 134
spektrofotometria 134
8.33. Papir-, vékonyréteg- és gázkromatográfia 134
8.4. Pesztioidek 138
8.41. Pesztioidek kinyerése, dusitása,
tisztitása 139
a.42. Pesztioidek azonositása és
mennyiségi meghatározása 142
8.5. Egyéb szerves szennyezőanyagok 148
8.51. Benzol. 148
8.52. Zsirsavak 148
8.53. Lignin-szulfonsavak és csersav 148
8.54. Metil-merkaptán, dimetil-szulfid
és dimetil-diszulfid 149
9. Folyamatos vizminőségmérés 150
9.1. Automatikus vizminőség mérő
állomás műszerei. 151
9.11. Hőmérséklet, oldott oxigén, pH,
elektromos vezetőképesség 151
9.12. Zavarosság meghatározása 153
9.13. Kőolaj-származékok meghatározása 154
9.14. Szerves szennyezettség meghatározása 154
9.15. Ionszelektiv elektródok alkalmazása 155
9.16. Kolorimetriás módszerek 158
9.17. Toxicitás mérése hal-teszttel 158
9.2. Automatikus laboratóriumi műszerek 158
10. Biológiai és bakteriológiai jellemzők 161
10.1. Biológiai jellemzők 161
10.11. Halobitás 162
10.12. Trofitás 163
10.13. Szaprobitás 164
10.14. Toxicitás 166
10.2. Bakteriológiai jellemzők 175
10.21. Enterális baktériumok 176
10.22. Patogén baktériumok 177
10.23. Virusok, bakteriofágok 177

Dr. Literáthy Péter

Dr. Literáthy Péter műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Literáthy Péter könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem