Környezetvédelem 1995-2001

Tartalom

1. Levegőtisztaság-védelem
1.1. A tűz keletkezésének konkrét oka a légszennyezési bírság kiszabása
szempontjából indifferens, miután egyértelműen megállapítható az okozati
összefüggés az őrzés hanyagsága és a tűz keletkezése között.................. 23
1.2. Az 50MWth és az ennél nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet hatálya kiterjed mind a hatálybalépésekor már működő, mind a hatálybalépése után létesített berendezésekre.............. 25
1.3. A levegőtisztaság-védelmi hatóság az üzemeltetőt - a káros légszennyezés megszüntetése érdekében - megfelelő elszívó-tisztító berendezés létesítésére, a technológia korszerűsítésére vagy más intézkedésre kötelezheti. A szabályozás értelmében az intézkedésre kötelezés célja a káros légszennyezés megszüntetése, így „jogalapja" a káros légszennyezés ténye. A jogszabály nem ír elő a levegőtisztaság-védelmi hatóság részére
olyan kötelezettséget, amely szerint határozata előtt vizsgálni köteles, hogy az üzemeltetőnek felróható-e a káros légszennyezés.............. 27
1.4. Amennyiben az engedély nélküli égetés légszennyezést is okoz, a jogszabályban említett feltételek bármelyikének megszegése bírság kiszabására alapot ad. A hulladék szakszerűtlen tárolására visszavezethető gyulladás éppen úgy megalapozza a bírság kiszabását, mint a nem biztonságos őrzés, hasonlóképpen a nem biztonságos tárolás is alapja lehet a bírságolásnak, de arra vezethet a szakszerűtlen őrzés is. A jogszabályi
szövegezésből nem vonható következtetés a kötelezettségek együttes és
egyidejű megszegésének bírságolási feltételként történő megvalósulására .............. 29
1.5. Az ipari eredetű és a kommunális hulladékot ... nyílt téren ... elégetni
csak a levegőtisztaság-védelmi államigazgatási ügyben eljáró hatóság engedélyével szabad. Engedély nélküli égetésnek minősül az is, ha a hulladék a szakszerű és biztonságos tárolásra, őrzésre való kötelezettség megszegése következtében - elemi kár kivételével - kigyullad............. 35
1.6. Önmagában a levegővédelmi jogszabályban meghatározott intézkedési
kötelezettség elmulasztása légszennyezési bírság fizetésével jár. E tekintetben sem a tényállás további részletesebb feltárása, sem szakértői bizonyítás elrendelése nem szükséges............................................................ 36
1.7. A légszennyező forrás üzemeltetőjének a hulladék tárolására, őrzésére vonatkozó kötelezettsége pozitív kötelezettség. Ennek keretében oly módon köteles a hulladék tárolásáról, őrzéséről gondoskodni, hogy az a környezetet ne károsíthassa, ne okozzon légszennyezést. Ezen kötelezettség magába foglalja azoknak a megelőző intézkedéseknek a megtételét is, amelyek a környezet károsításának lehetőségét kizárják................ 39
1.8. A nyelvtani értelmezés szerint az üzemeltető fogalom használatával a
rendelet hatálya kiterjed a már meglévő létesítményekre is, tekintettel arra, hogy üzemeltetőnek mindenképpen meglévő berendezés működtetése a feladata, tehát üzemeltető meglévő berendezés nélkül nyelvtanilag értelmezhetetlen fogalom......... 41
1.9. Üzemeltetőnek csak a tevékenység tényleges folytatóját lehet tekinteni..... 43
1.10. A jogszabályi rendelkezések 2005. január 1. napjáig a már működő erőműveknek üzemeltetői-működési moratóriumot adnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a technológiai kibocsátási határérték alkalmazására, megállapítására ne kerülhessen sor. A működési moratórium csupán azt jelenti, hogy ezen erőművek tüzelőberendezése üzemeltetésére is lehetőség van, amely a jogszabályban rögzített technológiai, kibocsátási határértéket meghaladja................................................................................... 45
1.11. A légszennyezési bírság kiszabásának módja és a bírság összege tekintetében nem annak van jelentősége, hogy a légszennyező milyen tevékenységet folytat, hanem annak, hogy a légszennyező anyagoknak mi a jellemzője..................................... 48
1.12. Az akkreditált szervezet az üzemeltetőtől független, megfelelő felkészültséggel rendelkező szervezetet jelent, amelynek mérése nem tekinthető a felperes által megjelölt önellenőrzésnek................................ 50
1.13. A tulajdonosi jogok gyakorlásának időtartama nem befolyásolja a légszennyezési bírság mértékét..................................................................... 52
1.14. 2005. január 1. napja, mint végső határidőből nem következik, hogy az
1998. július 11. napja óta hatályos szabályozás alapján meglévő erőművekre határértékek nem adhatók......................................................... 54
2. Veszélyes hulladék
2.1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek a dolog tulajdonjogának átruházással történő megszerzésére vonatkozó általános szabályaitól eltérően veszélyes hulladék tulajdonjogának átszállásához kizárólag a veszélyes hulladék átadás-átvétele szükséges, érvényes tulajdonszerzési jogcím azonban nem. A veszélyes hulladék átadója is és átvevője is önálló felelősséggel tartozik, és a felelősség alóli mentesülést a másik jogellenes magatartására hivatkozás nem eredményezhet............. 59
2. 2. Indifferens az, hogy kinek a korábbi tevékenységére visszavezethető a felperesi tulajdonban álló veszélyes hulladék keletkezése. A felperessel, mint a veszélyes hulladék tulajdonosával szemben jogszerű a veszélyes hulladék bírság fizetési kötelezettség előírása......................................... 62
2.3. A vállalkozó a szívességi alapon végzett javítások során is birtokosává válik a veszélyes hulladéknak, ezért nem bír jelentőséggel az a körülmény, hogy kinek a számára végzett tevékenység során jutott birtokába a veszélyes hulladék, és hogy e tevékenység ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében történt........................................ 64
2.4. Az ellenőrző mérést végző akkreditált szervezet az üzemeltetőtől független, megfelelő felkészültséggel rendelkező szervezetet jelent, amelynek mérése nem tekinthető önellenőrzésnek. A környezetvédelmi hatóságjogosult a kezelési technológia ellenőrzésére, és a kezelési engedélyben foglaltaktól történő jelentős eltérés esetén a kezelés folytatását
határozatban felfüggeszteni..................................................................... 67
2.5. A veszélyes hulladék átvételére kiadott engedély vonatkozásában a jogszabály a jogutódlást nem teszi lehetővé. Az engedély tekintetében jogutódlás adásvételi szerződés alapján sem következhet be........................ 68
2.6. A jogszabály, illetve a hatóság a benzinnel szennyezett tároló edényt
(műanyag flakont) nyilvánította veszélyes hulladékká. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a tároló edény környezetszennyező vagy környezetbarát.......................... 70
2.7. A felperes meghatározott helyről származó olajos iszap (bár ez pontatlan
megnevezésű) átvételére kapott engedélyt, az engedély tehát mindig konkrét helyről származó, szénhidrogén alapú, nehézfémeket is tartalmazó anyag átvételére vonatkozott. Ez összességében a keletkezés körülményeit is figyelembe véve nem értelmezhető annyira tág körűen, hogy ez alapján a felperes bárhonnan, bármilyen technológiából származó nehézfémeket is tartalmazó (és elsősorban nem is szénhidrogén alapú) veszélyes hulladékot külön engedély nélkül ártalmatlanítás céljából átvegyen...............71
2.8. Valamely anyag csak abban az esetben nem minősül veszélyes hulladéknak, ha ezt a jogszabály szerinti minősítési eljárásban állapítják meg. Nem változtatnak ezen a környezetvédelmi hatóság forgalmazással összefüggő döntései, illetőleg az a tény sem, hogy az adott anyag KSH számmal rendelkezik.................................77
2.9. Amennyiben az ingatlanon a környezetszennyezéssel kapcsolatos jogsértő magatartást az eladó tanúsította, de az eladó e tevékenységéről és ennek eredményéről a vevő tudomást szerzett, illetőleg a birtokbavétellel ennek következményeit átvállalta, abban az esetben az ártalmatlanításra a vevőt kell kötelezni...............................79
2.10. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 219. §-a
szerinti képviseleti, illetve a Ptk. 315. §-a szerinti teljesítési segéd igénybevételére vonatkozó jogosultság nem pótolja a veszélyes hulladékokkal folytatott tevékenységekre előírt környezetvédelmi hatósági engedély meglétét.................................84
2.11. A veszélyes hulladékokra vonatkozó, jogszabály által előírt nyilvántartás vezetésével nem egyenértékű és azt nem pótolja a veszélyes hulladékok átvételekor készített jegyzőkönyv és leltárív, mivel azok tartalma a jogszabályban foglalt szempontokat nem elégíti ki.................................88
2.12. Alapvető társadalmi érdek fűződik a környezetvédelemmel kapcsolatos
jogszabályok rendelkezéseinek szoros - nem kiterjesztő, megengedő - értelmezéséhez, ezért a szerződő felek közötti azon megállapodás, amely szerint az engedéllyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet dolgozói az engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet szakmai irányításával végzik a veszélyes hulladék ártalmatlanítását, nem pótolhatja azt a közigazgatási jogi aktust, miszerint a veszélyes hulladék kezelésre történő átvétele csak a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges ............90
2.13. A veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet, illetve melléklete nem teszi lehetővé, hogy ugyanazon mennyiségű veszélyes hulladékhoz két kísérőjegy kerüljön kiadásra, és azt sem teszi lehetővé, hogy a szállító, mint átadó is szerepeljen....94
2.14. A környezetvédelmi engedély nem tevékenységi engedély, hiszen az arra
vonatkozó szabályokat a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szabályozza. Azon felhívást pedig, hogy a tevékenység csak külön engedély alapján végezhető, a határozat rendelkező része kell, hogy tartalmazza. Indokolásra csak a jogszabályi hivatkozás tartozik...................................................... 97
2.15. A csődtörvényből megállapítható, hogy a nyilatkozat adása valamennyi,
a felszámolás alatt álló cég telephelyeként funkcionáló ingatlanra kötelező, függetlenül attól, hogy az tulajdonjog vagy más jogosultság alapján van a cég birtokában...... 100
2.16. Hulladék minősítése, illetve osztályba sorolása két különböző kategória. A besorolás alapjául szolgáló bizonyítékokra a rendelet nem tartalmaz kötelező előírásokat, míg a minősítésre szigorú eljárási szabályok és kötöttségek között kerülhet sor, amelyet a rendelet 3. sz. melléklete tartalmaz..................................103
2.17. A bíróság álláspontja szerint a hulladék határozat szerinti elnevezésének esetleges helytelensége a határozat jogszerűségét nem befolyásolja....... 107
2.18. A környezetvédelmi törvény rendelkezéseiből nem következik az, hogy a környezetvédelmi hatóságnak a felek között létrejött magánjogi megállapodást figyelmen kívül kellene hagynia............................................ 113
2.19. A veszélyes hulladék tulajdonosa és birtokosa vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy tevékenysége mennyiben engedélyköteles, illetőleg engedéllyel rendelkezett-e vagy sem.......................................115
2.20. A bányászati jog csak akkor ruházható át, hogyha az átvevő a bányászati
jogosultsággal összefüggésben, az átadót terhelő valamennyi, így a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban fennálló kötelezettségeket is átvállalja............ 118
2.21. A hulladék fogalmát a keletkezés folyamatába vissza nem vezetett maradék anyag elhasználódott, illetve selejtté vált termék alapozza meg. Az a körülmény, hogy a hatóság által osztályba sorolt anyagok más jellegű felhasználásra is alkalmasak, illetőleg más tevékenység alapanyagául is szolgálhatnak, önmagában nem kérdőjelezi meg a rendelet szerinti hulladék-minősítést. Az ügyintézési határidő elmulasztása csak abban az
esetben értékelhető érdemi jogszabálysértésnek, amennyiben a határidő elmulasztása az érdemi döntéssel is összefüggésbe hozható............. 122
2.22. Jogszabályi rendelkezés alapján teljes bizonyossággal meg kell győződni, hogy a veszélyes hulladékot átvevő személy által felmutatott engedély érvényes-e és az engedéllyel az arra feljogosított személy rendelkezik-e. A személy azonosítására alkalmas okiratban és az engedélyben szereplő adatokat össze kell hasonlítani, az átvevő személy nevét és lakcímét kétséget kizáróan meg kell állapítani. Vizsgálni kell, hogy mely hatóság állította ki és mikor az engedélyt, figyelemmel arra, hogy 1996. előtt kiállított engedély a hatályban lévő jogszabály alapján már érvénytelen..................................... 128
2.23. Nem helytálló az az érvelés, hogy csak bizonyítékokkal alátámasztott
környezetkárosítás esetén van helye a tevékenység teljes körű, vagy részleges korlátozásának és felfüggesztésének, mivel a 1995. évi LIII. törvény 74. § (3) bekezdése éppen azt teszi lehetővé a hatóságok részére, hogy már feltárt környezetveszélyeztetés esetén is az intézkedést a hatóság megtegye................................. 131
2.24. A veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály sem a definícióban, sem
a kezelésre vonatkozó szabályai között nem rögzíti feltételként, hogy már meglévő veszélyes hulladék vonatkozásában nem adható ki kezelési engedély................. 132
2.25. A határozat indokolásának minden lényeges tényállási elemet tartalmaznia kell, amely a döntés alapjául szolgál. Ha valamit a másodfokú hatóság nem tartott lényegesnek, arra az ellenkérelmében sem hivatkozhat már. Nem indokolhatja a döntését olyan plusz indokkal, amelyet a határozatban az ügyféllel nem közölt............... 135
2.26. Az S tényező értékét táblázatba foglalt tömegtartományok mellé rendelt
szorzók alapján kell meghatározni. A jogszabály rendelkezései kógensek,
azoktól eltérni nem lehet és - beleértve a táblázatot is - egyértelmű iránymutatást adnak a hatóság számára a veszélyes hulladék bírság kiszabása vonatkozásában .......... 137
2.27. A termelőnek a veszélyes hulladék ártalmatlanítására vonatkozó kötelezettségét olyan pozitív kötelezettségként határozza meg, amelyet tevékenységével is elő kell segítenie, tehát nem csupán egy tiltó rendelkezést kell betartania, hanem oly módon köteles gondoskodni a veszélyes hulladék ártalmatlanításáról, hogy az a környezetet ne károsíthassa........... 139
2.28. Olyan szervezetnek, amelynek tevékenysége során vagy következtében
veszélyes hulladék keletkezik, irreleváns, hogy a felperes konkrétan milyen gazdasági tevékenységet folytat, a lényeg, hogy tevékenysége során vagy következtében veszélyes hulladék keletkezhet, keletkezik ...........140
2.29. Valamely hulladék veszélyes jellege nem a kísérőjegy kiállításának tényétől függ, hanem attól, hogy rendelkezik-e vagy sem a rendelet szerinti veszélyességgel........ 142
3. Szennyvízbírság
3.1. A jogszabály a szennyvízbírság progresszivitását azon kezelő tekintetében mellőzi, amely a kivitelezést (fejlesztést, rekonstrukciót) végzi. Amennyiben a kivitelezést nem a szennyvíztisztító üzem kezelője, hanem szennyvizet kibocsátó más szervezet végzi, abban az esetben a szennyvíztisztító üzem kezelője tekintetében a progresszivitás nem
mellőzhető. A közigazgatási pertől független más per tárgyát képezheti az, hogy a kezelő az általa kifizetendő progresszív szennyvízbírság összegét esetleg át kívánja-e hárítani az általa megnevezett szervezetre vagy sem...................................... 145
3.2. Akkor kell a szennyvízbírságot a progresszív bírságra vonatkozó rendelkezés mellőzésével kiszabni, ha a kezelő vízjogi engedély, vagy vízjogi kötelezettséget kimondó határozat alapján a káros szennyezés megszüntetése végett üzeme szennyvíztisztító létesítményének kivitelezését a vízügyi hatóság által megállapított határidőben megkezdte, és folyamatosan végzi. A progresszív bírság fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez
ezen együttes feltételeket kell teljesíteni. A vízjogi engedély kiadása a progresszív bírság megfizetése alól önmagában nem mentesít............... 147
3.3. A szennyvízbírság kiszabása kapcsán jogi jelentősége a vétkességnek, illetve a kárelhárítási munkák szükségességének nincs, a jogszabály a szennyezés miatti objektív felelősséget fogalmazza meg. A befogadó nem szennyvízzel történő szennyezése a jogszabályi terminológia szerint rendkívüli szennyezés, de megállapításához nem szükséges az üzem rendes működésén kívül eső ok. A felszín alatti vízkészlet szennyezése is szankcionálható, mivel a szennyezés értelemszerűen a korábban megvalósuló veszélyeztetést is magába foglalja...................... 149
3.4. A szennyvízbírságról szóló 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés a folyamatos bírságolás tényére helyezi a hangsúlyt, tehát ez azt jelenti, hogy azzal szemben lehet alkalmazni, aki folyamatosan üzemelteti a szennyvíztelepet. A jogelőd szennyező tevékenysége nem vehető figyelembe a progresszív bírságolásnál. Nem mond ellent ennek az a tény, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében az új üzemeltető a környezetvédelmi jogok és kötelezettségek tekintetében jogutódnak tekinthető.......................................................... 157
3.5. Nincs jogszabályi alapja a felperes azon hivatkozásának, hogy a szabálysértési eljárás során kiszabott bírság mellett a szennyvízbírság alkalmazása kétszeres szankciót eredményezne. A környezetvédelmi hatóság eljárása során a konkrét vízminőségjavító intézkedéseket értékelheti pozitívan, a szándék, illetve az eredménytelen üzemeltetői beavatkozások azonban nem vezetnek a rendkívüli szennyezés megszüntetéséhez, így
azok a felperes javára a bírság kiszabásánál nem értékelhetőek............. 161
3.6. A jogszabály a tulajdonos és a kezelő között a felelősség kérdésében nem
tesz különbséget, és a kötelezően előírt szennyvízbírság megfizetéséhez elegendőnek tartja a vizek veszélyeztetését is, nem kell feltétlenül a káros szennyezés tényének bekövetkeznie.................................................. 163
3.7. Amennyiben a jogbiztonság érdekében a jogalkotó szükségesnek tartja, úgy az államigazgatási szerv határidő mulasztását - kifejezett rendelkezéssel -jogvesztő következménnyel sújtja. Az alperes azon eljárásjogi jogszabálysértése, hogy határozatait meghatározott határidőn túl hozta, szintén nem minősül olyan súlyos eljárásjogi jogszabálysértésnek, amely az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését tenné szükségessé, figyelemmel arra, hogy a közigazgatási szerv határozatait - az ügyintézési
határidőt elmulasztva is - utóbb meghozta, és azok ellen a kézbesítéstől a felperes jogorvoslati jogosultsága megnyílt......................................... 166
3.8. A közigazgatási szerv a közigazgatási perben a határozatában rögzített tényállást és hivatkozásait külön bizonyítani nem köteles, a perben érvényesülő bizonyítási szabályok szerint a felperest terheli annak bizonyítása, hogy az egyéb vízgazdálkodási tényező alkalmazásánál rögzített egyes szempontokat a környezetvédelmi hatóságok tévesen vették figyelembe ...................... 167
3.9. A bírság kiszabása a hatóságnak kötelessége, amennyiben a bírságolás jogszabályi feltételei fennállnak. Bizonyos - a méltányosság körébe tartozó - szempontokat nem vehet figyelembe, azaz nem mérlegelhet......... 171
3.10. A szennyvízbírság alanya az az üzemeltető, aki a folyót, vízfolyást, természetes tavat, tározót, közcélú csatornát vagy felszín alatti vizet fertőzi vagy károsan szennyezi...... 175
3.11. Ha progresszív bírság mellőzésére vonatkozóan meghatározott feltétel teljesítésére meghatározott határidő eltelt és az üzem a befogadót továbbra is károsan szennyezi, továbbá ha a kivitelezést szünetelteti vagy abbahagyja, a progresszív bírságolást a mellőzése időszakának beszámításával kell folytatni. A folytatólagos bírságolást azonban a módosított alapbírság kiszabásával kell kezdeni, ha a kezelő üzem a környezetvédelmi felügyelőség által megállapított feltételek teljesítése ellenére szennyez.........177
3.12. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) általános rendelkezései, illetőleg a 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet különös rendelkezései nem fűznek jogvesztő hatályt az ügyintézési határidő túllépéséhez..... 179
3.13. A jogszabályok a szenny vízbírságolás esetén a veszélyeztetés tényét magát
ítélik olyannak, amely alapján szennyvízbírság szabható ki, ez azonban olyan objektív szankció, amely mellőzi az egyéni elemek vizsgálatát...... 180
3.14. A szennyvízbírság fizetésének kötelezettsége a szennyezés tényén alapul, ebből a szempontból objektív felelősségű bírságolásnak lehet tekinteni............ 182
3.15. Az egyéb vízgazdálkodási tényező mértékének megállapításakor, amelyre nézve mérlegelési jogköre van a környezetvédelmi hatóságnak, nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat az utóbb keletkezett lényeges körülményváltozásokat, amelyek azonban több évre visszamenő történettel bírnak, és amely realitások a korábbi években is igazak voltak, ezért az egyéb vízgazdálkodási tényező mértékére jelentőséggel lehetnek, illetve vannak..... 184
3.16. A környezetszennyezésért próbaüzem esetében is ki kell a bírságot szabni, nincs olyan rendelkezés a jogszabályban, amely próbaüzem alatt mentesítené a szennyezőt a bírságfizetési kötelezettség alól............................. 187
3.17. A progresszív szorzó szakaszolását nem tiltja a jogszabály, nem olvasható ki a jogszabály tételes szövegéből, hogy naptári évhez kötné a progresszív szorzó alkalmazhatóságát............................................................. 190
3.18. Az árajánlatok megkérése, tervek engedélyeztetése a beruházás fogalmába tartozik, a szennyvíztisztító létesítmények kivitelezésének megkezdését jelenti ................ 195
3.19. Önmagában a szennyvízcsatorna-hálózat felülvizsgálata nem alkalmas a fennálló káros szennyezés megszüntetésére. A 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés nem teszi lehetővé a hatóság számára, hogy méltányossági szempontokat figyelembe véve csökkentse a megállapítható bírság összegét ............................................... 199
4. Zaj és rezgés elleni védelem
4.1. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló meghatározott zajterhelési (zajemmisszió) határértékek - elnevezésükből következően is - helyes értelmezés szerint maximált értékeket jelentenek, amelyből következően csak mint felsőbb értékek kötik a környezetvédelmi hatóságot a zajkibocsátási (zajemisszió) határértékek megállapításánál. A környezeti alapzaj mérésének nem a zaj kibocsátási határértékek megállapításánál, hanem kizárólag a zajterhelés megállapításánál, illetőleg ebből visszakövetkeztetve a zajkibocsátási határértékek megtartásának ellenőrzésénél van jelentősége................................................................. 201
4.2. A környezetvédelmi hatóság által megállapított zaj kibocsátási határértékek mindaddig irányadók, amíg ez a határozat módosításra, vagy megváltoztatásra nem kerül, és más zaj kibocsátási határértékek megállapítása nem történik. Ezek túllépése esetén a bírság kiszabása jogszerű........ 204
4.3. A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletben nincs
olyan rendelkezés, amely kötelezővé tenné a vizsgált szerv képviselőjének jelenlétét a méréseknél, illetve a mérések hitelességét, elfogadhatóságát kötné ahhoz........... 206
4.4. Annak elbírálásakor, hogy a környezetvédelmi hatóság által végzett zajszintmérés az adott jogszabálynak és szabványnak megfelelően történt-e, a mérési jegyzőkönyv tartalma az irányadó................................. 207
4.5. A mérési szabályokat tartalmazó MSZ 18.150-1:1998. sz. szabvány 2. számú táblázatában tett különbségtétel: a 100 méteren belüli, illetve 100 méteren túli mérési módszer eltérése nem úgy értelmezendő, hogy a zajforrástól mérve csupán 100 méteren belül kell megfelelni az előírásoknak, a szabvány a mérést végzők számára nyújt eligazítást.................... 209
4.6. Arra az esetre vonatkozóan, ha a zajterhelés mértékéhez többlet zajterhelés jelentkezik, amely azonban nem haladja meg az érvényes előírások követelményeit, sehol nincs leírva, hogy mi tekintendő jelentős mértékű zajterhelésnek, illetve növekedésnek. Azt az egyéni szubjektív szempontok befolyásolhatják, hogy ki mit érez jelentős zajterhelésnek, illetve túllépésnek...................................................................... 212
5. Természetvédelem
5.1. A védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A tervezett vízi létesítmény a vízkivétellel, a felvíz- és alvíz-csatorna létesítésével a terület állapotát, illetve az ipari célú hasznosítás annak jellegét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 1. §-ában megfogalmazott célokkal ellentétesen változtatná meg, ezért a szakhatósági hozzájárulás megtagadása jogszerű.............................................................................. 217
5.2. Aki természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérően végez, természetvédelmi bírságot köteles fizetni. Engedély, hozzájárulás nélkül végzett útépítési munka esetén a bírság kiszabása jogszerű. A hatóság köteles a bírságot kiróni, annak kiszabását nem, csak mértékét mérlegelheti.............. 220
5.3. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához. Út megjelölésű közúti ingatlanon árusítást szolgáló építmények elhelyezése a természetvédelmi oltalom alatt álló terület út jellegét, illetve használatát változtatja meg........................... 222
5.4. A természetvédelmi törvény rendelkezéseinek jelentős része, így az 5. § (2), (3) bekezdése, 7. § (2) bekezdése, stb. engedő, ami azt támasztja alá, hogy a természeti értékek, területek igénybe vehetők, de csak a törvénybeli kötöttségek megtartása mellett............................................. 225
5.5. Amennyiben a megismételt eljárásban a bírságösszeg megállapítására a határozat meghozatalánál kizárólag már az eljárásban is bizonyított tények alapulvételével kerül sor, a határozat erre tekintettel nem jogszabálysértő .................................. 226
5.6. Az a tevékenység, amely a védett állatfajnak minősülő parti fecskéket megakadályozza a már kivájt fészkek elfoglalásában, a természetvédelemről szóló törvény alkalmazásában riasztásnak minősül, amely engedélyköteles ................................. 228
5.7. Védett állatfaj kártételének megelőzése érdekében elsődlegesen a riasztási módszerek alkalmazása lehetséges. Egyéb megelőző intézkedések foganatosítására csak kivételes esetben és túlszaporodott állomány esetében kerülhet sor, e törvényi feltétel hiányában pedig a gyérítési engedély nem adható ki. Nincs tehát jelentősége annak, hogy a védett állatfaj jelenlétével érintett területeken bizonyítottan történt-e kártétel vagy sem... 229
5.8. Kizárólag annak alapján, hogy valaki a védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatokat értékesíteni is kíván, nem állapítható meg, hogy nem természetvédelmi érdekből kívánt tevékenységet folytatni................................................................ 232
6. Polgári perrendtartás
6.1. A felperessel szemben a veszélyes hulladék nem megfelelő gyűjtése, illetve a nyilvántartás hiánya miatt került veszélyes hulladék bírság alkalmazásra. Mindezek ellenkezőjét felperes sem írásbeli keresetében, sem a tárgyaláson nem bizonyította, továbbá e tényeket a fellebbezésében sem kifogásolta, ezért a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének nincs jogalapja......................................... 235
6.2. A keletkezett joghézag kiküszöbölése nem a bíróság, hanem a jogalkotó szervek feladata. Amennyiben a kereset konkrét jogszabálysértésre nem hivatkozik, csupán a vonatkozó jogszabályok adta joghézagot sérelmezi, abban az esetben a bíróság a keresetet elutasítja..................................... 236
6.3. A bíróság az alperes kérelmére elrendeli a keresettel megtámadott környezetvédelmi bírság bírói letétbe helyezését. A jogszabály kógens rendelkezést tartalmaz, így az alperes kérelme esetén a bíróságnak mérlegelési jogköre nincs, méltányosságot nem alkalmazhat.......................... 238
6.4. A környezetvédelmi bírság bírói letétbe helyezésének elmulasztása a per megszüntetését eredményezi.................................................................... 239
6.5. A módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 332. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a per érdemi tárgyalásának előfeltétele - alperesi kérelem esetén - a környezetvédelmi bírság elnöki letétbe helyezése.................. 240
6.6 Az új eljárás során hozott jogerős ítélet felülvizsgálata sem kérhető olyan jogkérdésben, amely már nem volt az új eljárás tárgya, és ezért már döntést sem igényelt....................................................................................... 240
6.7. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, illetve a tényállás módosításának csak akkor van helye, ha az iratellenes megállapításokat tartalmaz, illetve ellentmondásos, logikailag okszerűtlen. A bíróságok által megállapított tényállás azonban ezen hibáktól mentesek. A perben csak az a közigazgatási szerv vehet részt, amely a felülvizsgálni kért határozatot hozta. Ez az eljárási szabálysértés azonban az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nincs..........................................243
6.8. Önmagában Alkotmányban biztosított jogokra hivatkozva a határozat jogszabálysértését megállapítani nem lehet, hiszen az Alkotmánybíróság értelmezésében e alkotmányi előírások az állam szabályozási és védelmi felelősségét jelentik, de semmiképpen sem lehet rájuk hivatkozni egy egyedi ügyben keletkezett határozat törvényességi felülvizsgálatánál.... 245
6.9. Az ügyféli minőség és a jogérvényesíthetőség szempontjából döntő kérdés az, hogy a felperesnek érinti-e az eljárás tárgyát képező ügy a jogát, vagy jogos érdekét, rendelkeznek-e ilyenformán kereshetőségi joggal. A jog vagy jogos érdek érintettsége közvetett nem lehet, annak az ügyfél szempontjából közvetlenül kell megjelennie. Az eljárás tárgyát képező ügy és az ügyfél joga vagy jogos (törvényes) érdeke közötti közvetlen kapcsolatot, érintettséget annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll,
hogy a hatóság, illetőleg a bíróság a kapcsolat közvetlenségét, az érintettséget valónak fogadja el .......................................................................... 246
6.10. Nem állapítható meg jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja..................................................... 252
6.11. A bíróságnak a perben felülvizsgálni kért határozat kapcsán megváltoztatási jogköre nincs. Ebből következően, ha jogszabálysértést észlel, kizárólag a jogszabálysértő rendelkezés, döntés hatályon kívül helyezése és szükség esetén új eljárás elrendelése iránt intézkedhet....................... 254
7. Az államigazgatási eljárás általános szabályai
7.1. A felperes a keresetében az elsőfokú közigazgatási határozat határidőn túl történt meghozatalára, mint jogszabálysértésre nem hivatkozott, ezért az elsőfokú bíróság ezt a kérdést nem is vizsgálta. A kereseti kérelemhez kötöttség elve alapján a kereseti kérelemben nem szereplő jogszabálysértést a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatja...... 257
7.2. Amennyiben az elintézési határidő túllépése a közigazgatási határozat érdemére nincs kihatással, úgy emiatt nincs helye a határozat hatályon kívül helyezésének........ 260
7.3. Amennyiben a mérlegelés szempontjait jogszabály határozza meg, és az alapul fekvő közigazgatási határozat a szempontokat tartalmazva a mérlegelésnek indokát adja, a bíróságnak a határozat megváltoztatására csak akkor van lehetősége, ha a határozat a megállapított tényállással ellentétes, illetve a mérlegelés indokait nem tartalmazza...... 261
7.4. A fellebbezés elkésettség címén történt elutasítása, illetőleg az ezzel kapcsolatos igazolási kérelem elutasítása esetén a fellebbezési jogot nem lehet kimerítettnek tekinteni, és így nincs olyan másodfokú határozat, amely a bíróság előtt megtámadható lenne.... 263
7.5. A közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Amennyiben ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata során a bíróságnak csupán annak megállapítására van lehetősége, hogy a közigazgatási eljárás során, illetőleg a határozat meghozatalakor az ügyfél jogai
érvényesültek-e, az eljárt közigazgatási szervek a rendelkezésre álló bizonyítékokat feltárták-e, a bizonyítékokat okszerűen mérlegelték-e, valamint a mérlegelés szempontjai betartásra kerültek-e.............................. 264
7.6. A közigazgatási perben a bíróság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 73. § (3) bekezdése szerint a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség határozatának törvényességét kizárólag abból a szempontból tehette vizsgálat tárgyává, hogy a határozat mennyiben felel meg a korábbi jogerős ítélet indokolásában foglaltaknak............................................................ 268
7.7. A fellebbezési eljárás során a közigazgatási szervet az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 66. § (2) bekezdése szerint teljes revíziós jogkör illeti meg, így az elsőfokú közigazgatási eljárást teljes terjedelmében felülvizsgálhatja, és a határozatot szükség esetén az ügyfél terhére is megváltoztathatja. Ezért nem ütközik jogszabályba az az alperesi eljárás, amely az elsőfokú eljárásban kiszabott bírság összegét felemelte.................................................................. 270
7.8. Az ügy érdeméhez tartozó kérdés az azonnali végrehajtás elrendelése, hiszen egy tevékenység felfüggesztése az ügy tárgya. Nincs jelentősége annak, hogy a hatóság az azonnali végrehajtást egy későbbi időpontban rendelte el, a jogszabály az elrendelésre határidőt nem állapít meg....... 271
7.9. Mérlegelési jogkörben hozott határozatok akkor tekinthetők jogszerűnek, ha a hatóság a tényállást kellően feltárta, a vonatkozó eljárási szabályokat betartotta, számot adott a mérlegelés szempontjairól, illetve határozatának indokolásából a mérlegelés jogszerűsége megnyugtatóan megállapítható ................................................ 273
7.10. A másodfokú közigazgatási szerv a fellebbezés irányára és terjedelmére
tekintet nélkül a közigazgatási ügyet teljeskörűen bírálja el, és ennek során - amennyiben alkotmányos elvbe nem ütközik - a hatályos jogszabályok szerint köteles eljárni......... 275
7.11. A szakhatóság feladata csupán az, hogy szakhatósági véleményt nyilvánítson arra nézve, amire a kérelem irányul. Ha pedig a kérelem - megítélése szerint - nem egyértelmű, akkor elsődlegesen ezt kell tisztázni..... 276
7.12. Amennyiben a hatóság megítélése szerint az ellenőrzés eredményét az előzetes értesítés veszélyeztetné, úgy az ügyfél előzetes értesítése elmaradhat, de ebben az esetben is a jelenlévő ügyfelet az ellenőrzés megkezdésekor szóban kell értesíteni............... 279
7.13. A szakhatósági állásfoglalás az engedélyező környezetvédelmi hatóságot
köti, a szakhatósági hozzájárulás esetén adhat engedélyt a tevékenység folytatására, ellenkező esetben azt meg kell tiltani................................. 281
7.14. Abban az esetben, ha a fellebbezés benyújtására kizárólag a határozat indokolásával szemben került sor, a határozat rendelkező részével szemben utóbb emelt kifogások elkésettségük miatt is alaptalanok................ 285
7.15. Az államigazgatási eljárás bizonyítási rendszere szabad, az eljáró hatóságok belátására bízott az, hogy milyen bizonyítási eszközöket, bizonyítékokat vesz igénybe a tényállás tisztázása érdekében............................... 287
7.16. Ha a fél a keresetét, mint a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél terjesztette elő, a keresetindítási joga nem korlátlan, kizárólag a konkrét érdeksérelme vonatkozásában kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát.............................. 289
7.17. Ha a szakhatóság elutasító döntést hoz, nem járul hozzá az engedélyhez, akkor ez az ügy érdemében döntő hatóságot köti. A megosztott hatáskör eredményeképpen a szakhatóság állásfoglalása az eljáró közigazgatási szerv határozatában saját döntése részeként, azzal együttesen jelenik meg. A szakhatóság állásfoglalása, végső soron bírói úton felülvizsgálható érdemi határozat részeként szerepel; az érdemi határozatot hozó közigazgatási szervnek többek között meg kell neveznie az eljáró szakhatóságokat, az általa megállapított tényállás része a szakhatósági állásfoglalás, illetve annak tartalma......... 291
7.18. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog fogalma körében szerzett jogról csak jogerős határozat alapján lehet beszélni, szükséges tehát a határozat jogerőre emelkedése. A jogvédelem beállásához az is elegendő, hogy az ügyfél valójában még nem kezdte el a határozaton alapuló jogának gyakorlását, de annak érdekében intézkedéseket tett.......294
7.19. A helyszíni szemléről előzetesen nem köteles értesíteni a hatóság az ügyfelet, anélkül is megtarthatja. A jogszabály az ellenőrzés megtartására alakiságot nem ír elő, így a hatóság bármely formában végezhet ellenőrzést, illetve tarthat helyszíni szemlét.....299

Témakörök