TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜNK MEGISMERÉSE ÉS ÁBRÁZOLÁSA | |
Környezetünk a világűrből | 7 |
A távérzékelés nagy lehetőségei | 7 |
"Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj" | 10 |
Környezetünk ábrázolása | 11 |
A környezetábrázolás leggyakoribb módjai | 11 |
Amiről a térkép mesél | 12 |
Tájékozódás környezetünkben | 15 |
TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN | |
A földi időszámítás csillagászati alapjai | 16 |
A napi időszámítás alapjai | 16 |
Az évi időszámítás | 19 |
A földtörténeti időszámítás | 21 |
A "SZILÁRD" FÖLD | |
Égitestünk, a Föld | 23 |
A Föld bolygótestvérei között | 23 |
A gömbhéjas Föld | 23 |
A nyughatatlan Föld | 26 |
Ahol a kőzetlemezek születnek | 28 |
Ahol a kőzetlemezek egymással találkoznak | 30 |
A gyűrt magashegységek forradásnyomok? | 30 |
A szigetívek keletkezése | 33 |
Ahol a kőzetlemezek elcsúsznak | 33 |
A KŐZETLEMEZ-MOZGÁSOK KÍSÉRŐ JELENSÉGEI | |
Vulkánosság a földön | 34 |
Vulkánosság a távolodó lemezszegélyek mentén | 34 |
Vulkánosság a kőzetlemezek találkozása mentén | 35 |
Vulkánosság a forró pontokon | 38 |
Bazaltvulkánok a kőzetlemezek közepén | 39 |
A vulkáni utóműködések | 39 |
A földrengések | 40 |
A kőzetlemezek mozgásával hegységek születnek | 44 |
A hegységek anyaga | 44 |
A hegységképződés részfolyamatai | 47 |
A hegységek átformálódása | 48 |
A földkéreg felépítése és az ásványi nyersanyagok kapcsolata | 52 |
Ásványi nyersanyagok keletkezése a kőzetlemezek belső részein | 52 |
Ásványi nyersanyagok keletkezése a kőzetlemezek peremén | 53 |
Érctelepek keletkezése | 54 |
A belső és külső erők együttesen formálják a felszínt | 55 |
A belső erők felszínformáló hatása | 56 |
A külső erők módosítják a belső erők által kiformált felszínt | 57 |
A külső erők hatása a kőzetektől is függ | 59 |
Az ember átalakítja a felszínt | 62 |
Egy különleges "gömbhéj", a talaj | 64 |
Miért különleges "gömbhéj" a talajburok? | 64 |
Hogyan keletkezik a talaj? | 64 |
A talajok sokfélesége | 65 |
A LÉGKÖR ÉS FOLYAMAINAK FELSZÍNFORMÁLÓ HATÁSA | |
A légkör összetétele és szerkezete | 68 |
Mi a légkör? | 68 |
A légkör anyagi összetétele | 68 |
A légkör szerkezete | 70 |
Az alsó légkör alapfolyamatai és felszínformáló hatásai | 71 |
A napsugárzás és a levegő felmelegedése | 71 |
A hőmérséklet járása és felszínalakító hatása | 73 |
A légköri víz, és felszínformáló hatásai | 76 |
A levegő vízgőztartalma | 76 |
A felhő- és ködképződés | 77 |
A csapadék keletkezése | 79 |
Csapadék a földfelszínen | 80 |
A légnyomás, a szél és felszínalakító hatása | 84 |
A légnyomás és változásai a Föld felszínén | 84 |
A szél keletkezése és jellemzői | 85 |
A ciklonok és az anticiklonok | 86 |
Az általános légkörzés | 89 |
A szélrendszerek | 91 |
A szél felszínalakító tevékenysége | 94 |
Milyen idő van? - Milyen idő lesz? | 98 |
A föld éghajlatának kialakulása, mai képe és változásai | 100 |
Az éghajlat fogalma és alakító tényezői | 100 |
Az éghajlati elemek övezetessége | 101 |
Változik-e éghajlatunk? | 102 |
A VÍZBUROK, ÉS FOLYAMATAINAK FELSZÍNFORMÁLÓ HATÁSA | |
A Föld, a víz bolygója | 105 |
A vízburok | 105 |
A víz körforgása | 106 |
A VILÁGTENGER | |
A világtenger tagolódása és domborzata | 107 |
Az óceánok és a tengerek | 107 |
Az óceáni medencék formakincse | 108 |
A tengervíz tulajdonságai | 110 |
A tengervíz mozgásai és annak következményei | 112 |
Az óceáni vízkörzés és következményei | 112 |
A tengerjárás és következményei | 114 |
A tengervíz hullámzása és partalakító hatása | 116 |
A világtenger a társadalom szolgálatában? | 119 |
A VÍZ A SZÁRAZFÖLDÖN | |
A felszín alatti vizek | 122 |
A felszíni vízfolyások | 124 |
A felszíni vízfolyások eredete és útja | 124 |
A vízfolyások felszínformáló hatásának okai | 127 |
A vízfolyások felszínformáló hatása | 128 |
Állóvizek a szárazföldön | 131 |
A szárazföldi jég, és felszínalakító hatása | 134 |
A szárazföld jegének kialakulása, formái | 134 |
A mozgó jég felszínalakító tevékenysége | 136 |
A jégtakaró és felszínalakító tevékenysége | 137 |
A TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG | |
Miért alakult ki a természetföldrajzi övezetesség? | 139 |
Mi a természetföldrajzi övezetesség? | 139 |
Természetföldrajzi övezetesség az Egyenlítőtől a sarkokig | 140 |
A forró övezet | 141 |
Az egyenlítői öv | 141 |
Az átmeneti öv | 143 |
A térítői öv (trópusi sivatag öv) | 144 |
A forró övezetei monszun vidékek | 146 |
A mérsékelt övezet | 146 |
A meleg-mérsékelt öv | 147 |
A valódi-mérsékelt öv | 148 |
A hideg-mérsékelt öv | 151 |
A hideg övezet | 152 |
A sarkköri öv | 153 |
A sarkvidéki öv | 154 |
Függőleges természetföldrajzi övezetesség | 154 |
A FÖLD ÉS AZ ÉLET FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE | |
Az ősidő | 157 |
Az óidő | 159 |
A középidő | 162 |
Az újidő | 163 |
FÜGGELÉK | |
A földkéreg felépítő legfontosabb ásványok és kőzetek | 166 |
A leggyakoribb felhőtípusok | 170 |
Fejlődéstörténeti időtáblázat | 172 |