Környezetünk és védelme 1-2.

Tartalom

Első kötet

1. EMBER, TÁJ 7
1.1. Természet, ember 7
1.2. A fejlődés szakaszai, noo-szféra 8
1.3. A " termékeny félhold", öntözés 9
1.4. Test-, léghőmérséklet-szabályozás 11
1.5. A rómaiak természeti környezete 12
1.6. Az európai középkor sajátosságai 14
1.7. Természeti elemek az ipari forradalom, a kapitalizmus korszakában 15
1.8. A "növénytakaró" szerepe a tájban 19
1.8.1. Energiaháztartás 19
1.8.2. A harmat jelentősége 22
1.8.3. Az erdők, a vízfelületek klímatényező szerepe 24
1.8.4. A nagyvárosok ökológiai problémái 26
1.9. Táj építészet, vidékfejlesztés 32
1.10.Termálturizmus 39
1.11. Tájvédelem 41
1.12. Az egyedi tájértékek típusai 46
1.13. A termesztés során keletkezett egyedi tájértékek 47
2. A KÖRNYEZET ÉRTELMEZÉSE 53
2.1. A környezetvédelem fogalma 53
2.2. Környezetszennyezés 57
2.3. Környezetvédelmi tevékenység 58
3. KÖRNYEZETI KÉMIA 63
3.1. Kémiai fejlődéstörténet 63
3.1.1. A kémiai elemek kialakulása 64
3.1.2. A kémiai elemek differenciálódása, a földi környezet kialakulása 69
3.1.3. A szervetlen vegyületek fejlődéstörténete. 73
3.1.4. A szerves és bioorganikus vegyületek kialakulása 79
3.2. A kémiai elemek környezetkémiája 81
3.2.1. A kémiai elemek szerepe és mozgása a természetben 81
3.2.2. Az elemek biogeokémiai körfolyamatai 84
3.2.3. Elemek geokémiai körfolyamatai 104
3.2.4. Mikroelemek körfolyamatai 113
3.2.5. Környezetszennyező szerves vegyületek 121
3.3. A környezetszennyezés kémiai folyamatai 127
3.3.1. Szennyezőanyagok fizikai-kémiai jellemzői 128
3.3.2. Kémiai reakciók a környezetszennyezésben 138
4. KÖRNYEZETI BIOKÉMIA 159
4.1. A sejt biokémiájának alapjai I59
4.2. Mikrobiológiai folyamatok I77
4.3. Környezeti toxikológia I99
4.3.1. Toxikológiai alapfogalmak 200
4.3.2. Toxikológiai kémia 204
4.3.3. Mérgező anyagok és csoportosításuk 213
5. A KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIA FOGALMA 223
5.1. Az emberi környezetet meghatározó alapelvek 224
5.1.2. Környezetpolitika 228
5.1.3. A környezetközpontú vállalatirányítás 229
5.1.4. A vállalati stratégiai tervezés folyamata 230
5.1.5. Kockázatelemzés 231
5.2. A Környezetvédelmi stratégia meghatározó tényezői 236
5.2.1. Magyarország EU tagságának környezetvédelmi feltételei 237
5.2.2. A környezetvédelem jogi szabályozása 240
5.2.3. Környezetvédelmi hatósági jogkörök 249
5.2.4. Nemzetközi szabályozás 254
5.2.5. Gazdasági szabályozás 256
5.3. A környezetvédelmi stratégia gazdasági vonatkozásai 256
5.3.1. Az Európai Közösség Környezetvédelmi Programjának célágazatai 256
5.3.2. Kiemelt környezetfejlesztési feladatok 266
5.4. Nemzetközi környezetvédelmi egyezmények 280
5.4.1. A környezeti elemek védelmével foglalkozó egyezmények 280
5.4.2. A természeti környezet védelmével foglalkozó egyezmények 288
5.4.3. Egyezmények a környezet állapotát befolyásoló tevékenységekről 289

Második kötet
9. A TERMÉSZETVÉDELEM FOGALMA ÉS FELÉPÍTÉSE 185
9.1. Alapfogalmak és rövid történeti áttekintés 185
9.1.2. Természetvédelmi kategóriák 188
9.1.3. Védett területek kijelölése 193
9.1.4. Védett és fokozottan védett területek 195
9.1.5. A biológiai sokféleség 198
9.2. A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai 202
9.2.1. Nemzetközi természetvédelmi szervezetek 202
9.2.2. Nemzetközi jogi védelem 204
9.3. A természetvédelem megvalósítása 206
9.3.1. A védelem elvei 206
9.3.2. Európai ökológiai hálózat - EECONET 208
9.3.3. Hazai veszélyeztetett élőhely-típusok 210
9.3.4. Védett területek fenntartása - természetvédelmi kezelés 211
9.3.5. Élőhelyek/ökoszisztémák helyreállítása 226
9.3.6. Ritka/veszélyeztetett fajok védelme 228
9.3.7. Élettelen tényezők védelme 230
9.3.8. Természetvédelmi kezelési tervek 231
9.3.9. A zónakijelölés rendszere és kritériumai 240
9.4. A természetvédelem és más ágazatok kapcsolata 243
9.4.1. Ágazati természetvédelem 244
9.4.2. Tájvédelem 252
9.4.3. Természetvédelmi oktatás, ismeretterjesztés és kutatás 256
9.4.4. Idegenforgalom és turizmus 263
10. MI IS AZ A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT? 269
10.1. Mi mit jelent, azaz a felhasznált fogalmak 271
10.2. Miért van egyáltalán szükség a környezeti hatásvizsgálatra? 277
10.3. Hatásvizsgálati gyakorlatunk 279
10.3.1. Milyen tevékenységek esetén kell hatásvizsgálatot készíteni? 282
10.3.2. A hatásvizsgálati eljárás folyamata 285
10.4. A résztvevők és feladatok 289
10.4.1. A tevékenység kezdeményezői 289
10.4.2. Döntéshozó hatóság 291
10.4.3. A környezeti hatástanulmány készítői 293
10.4.4. Az érintettek és képviselőik 294
10.5. A hatástanulmányok elméleti tartalomjegyzéke 295
10.5.1. Az előzetes hatástanulmány felépítése, maximális esetben 295
10.5.2. A részletes hatástanulmány felépítése, maximális esetben 297
10.5.3. Amire formailag oda kell figyelni 300
10.6. A hatásvizsgálati módszer alaplogikája 300
10.6.1. A hatótényezők meghatározása 300
10.6.2. A hatásfolyamatok feltérképezése 305
10.6.3. Hatásterület-becslés 308
10.6.4. A környezetállapot leírása 314
10.6.5. Az állapotváltozások becslése 319
10.6.6. A változások értékelése 322

Témakörök