1.045.445

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Környezettechnika I-II.

Szerző
Lektor

Kiadó: Környezetvédelmi Minisztérium
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 735 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet az I. kötetből:
1, Környezettechnikai alapműveletek
Természetes környezetünkre rá vagyunk utalva, hiszen anyagot, energiát nyerünk belőle, terméket állítunk elő, fogyasztunk és élünk. A... Tovább

Előszó

Részlet az I. kötetből:
1, Környezettechnikai alapműveletek
Természetes környezetünkre rá vagyunk utalva, hiszen anyagot, energiát nyerünk belőle, terméket állítunk elő, fogyasztunk és élünk. A termelés, a fogyasztás és az élet során szennyezzük a levegőt, szennyvizet, hulladékot termelünk és közvetlenül vagy közvetve károsítjuk természetes és épített környezetünket.
Mára már világossá vált, hogy az életminőség megőrzése és/vagy javítása érdekében feladatunk kettős. A természetes állapot fenntartása érdekében:
- A korábban okozott környezeti károkat a lehetőségekhez mérten fel kell számolni
- A termelés, fogyasztás és az életvitel során a környezet károsítását minimálisra kell csökkenteni.
A környezetvédelmi technológiáknak még egy ideig e kettős célkittűzést kell szolgálniuk.

Részlet a II. kötetből:
3. Vízminőség védelem
3.1 A víz, mint környezeti elem
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény definiálja a témakörhöz kapcsolódó alapfogalmakat, amelyek a következők:
Vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás).
Vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz folyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása
Vízhasználó: Az a természetes személy, jogi személy és a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira igénybe vesz.
Vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglevő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt.
Vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik. Vissza

Tartalom

I. kötet
1. KÖRNYEZETTECHNIKAI ALAPMŰVELETEK 7
1.1. Művelet, eljárás, technológia 8
1.1.1. Környezettechnikai műveletek, eljárások 9
1.1.2. A környezettechnikai műveletek, eljárások során alkalmazott technológiai elvek 11
1.1.3. Termék és melléktermék 12
1.2. Fizikai műveletek, eljárások és berendezéseik 13
1.2.1. Szilárd anyagok előkészítő műveletei és berendezései 14
1.2.1.1. Az aprítás 14
1.2.1.2. A rostálás 19
1.2.1.3. Tömörítés 20
1.2.1.4. A darabosítás 21
1.2.1.5. A beágyazás 21
1.2.2. Az ülepítés, sűrítés, centrifugálás, felúsztatás, flotálás és berendezéseik 22
1.2.2.1. Az ülepítés és sűrítés elmélete gravitációs és centrifugális erőtérben 23
1.2.2.1.1. A vízben (folyadékokban) levő lebegőanyagok tulajdonságai és viselkedésük gravitációs erőtérben 23
1.2.2.1.2. Az ülepítés és sűrítés feladata, az ülepítők méretezése 27
1.2.2.1.3. Ülepítő- és sűrítőberendezések 32
1.2.2.1.4. A sűrítőberendezések és alkalmazási területük 48
1.2.2.1.5. Porleválasztás gravitációs erőtérben 53
1.2.2.1.6. Ülepítés és porleválasztás centrifugális erőtérben 55
1.2.2.1.7. A felúsztatás, flotálás és berendezéseik 61
1.2.3. Szűrés rácson, szitán és szöveten 64
1.2.3.1. A durva szűrés berendezései és alkalmazási területük 65
1.2.3.1.1. Szűrés gereben és rácson 65
1.2.3.2. A finom szűrés berendezései és alkalmazási területük 71
1.2.3.2.1. Szűrés szitán és szöveten 71
1.2.4. Szűrés szemcsés anyagú szűrőkön 88
1.2.4.1. A szűrőanyagok és a szűrés folyamata 89
1.2.4.2. A szűrőberendezések és alkalmazási területük 98
1.2.4.2.1. A nyitott szűrők felépítése és üzeme 99
1.2.4.2.2. Zárt nyomás alatti gyors szűrők 105
1.2.4.2.3. A levegőtisztításban alkalmazott homokszűrők 108
1.2.5. Az adszorpció elve és berendezései 109
1.2.5.1. Az adszorpció és a deszorpció 109
1.2.5.2. Az adszorbensek és tulajdonságaik 113
1.2.5.3. Az adszorpció alkalmazása 115
1.2.6. Az abszorpció elve és berendezései 118
1.2.6.1. A gázok abszorpciója folyadékokban 118
1.2.6.2. Oxigénbevitel folyadékokba 125
1.2.6.3. Levegőztetés a víz-és szennyvíztisztításban 126
1.2.7. Gázok eltávolítása folyadékból (Stripping) 135
1.2.8. Egyéb fizikai eljárások 137
1.2.8.1. Hőkezelés, szántás elve, berendezései és alkalmazási területeik 137
1.2.8.2. A bepárlás és a desztillálás alkalmazása a környezettechnikában 142
1.2.8.3. Az extrakció és alkalmazási területei 145
1.2.8.4. A membránszűrési eljárások és alkalmazásuk 148
1.3. Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik 152
1.3.1. A semlegesítés, pH-érték-beállítás elvi alapjai és a pH-szabályozás 152
1.3.2. A hidrolízis kémiai alapjai és alkalmazása 156
1.3.3. Az oxidáció és redukció és alkalmazása 159
1.3.3.1. Az oxidáció és redukció elméleti alapjai 180
1.3.3.2. A redukálószerek és a vegyszeres redukció 164
1.3.3.3. Az oxidálószerek és a vegyszeres oxidáció 164
1.3.3.3.1. A nedves oxidáció 175
1.3.4. A dehalogénezés 176
1.3.5. Termikus eljárások 176
1.3.5.1. Az égetés 177
1.3.5.2. A tüzelőberendezések 181
1.3.6. A derítés folyamatai és technológiája 185
1.3.6.1. A kolloidok és a derítés folyamatai 186
1.3.6.2. A derítés végrehajtásához szükséges berendezések 192
1.3.7. A kicsapatás 199
1.3.7.1. A kicsapatás alkalmazása 199
1.3.7.2. A víz meszes karbonátmentesítése, meszes vízlágyítás 200
1.3.8. Az ioncserélők és alkalmazásuk 206
1.3.8.1. Az ioncserélő anyagok és működésük 206
1.3.8.2. Az ioncserés vízlágyítás és sómentesítés 217
1.3.9. Az elektrokémiai eljárások és alkalmazásuk 220
1.3.9.1. Az elektrolízis alkalmazása 222
1.3.9.2. Az elektroflotálás és flokkulálás 223
1.3.9.3. Az elektrodialízis 224
1.4. Biológiai eljárások 226
1.4.1. Mikrobiológiai és biokémiai alapismeretek 226
1.4.1.1. A mikroorganizmusok rendszertani csoportosítása 231
1.4.1.2. A mikroorganizmusok osztályozása energiaszerző és -konzerváló anyagcseretípusuk szerint 234
1.4.1.3. A mikroorganizmusok életműködésének, szaporodásának feltételei 239
1.4.1.4. Az anyagcsere-folyamatok alapvető biokémiai mechanizmusai 246
1.4.1.5. Az enzimek és az anyagcsere 252
1.4.1.6. Az energianyerés alapvető folyamatai 255
2. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM 259
2.1. A levegő, mint környezeti elem 259
2.1.1. A légkör összetétele, szerkezete, fontosabb fizikai állapothatározói 259
2.1.2. A szennyező anyagok légköri terjedése, öntisztulása, hatásai 265
2.1.3. A levegőtisztaság-védelem jogszabály és szervezeti keretei 269
2.2. A légszennyező források típusai 270
2.3. A kibocsátások meghatározása számítással 274
2.4. Levegőminőségi határértékek 277
2.4.1. A levegőminőségi határértékek (immissziónorma) 277
2.4.2. Emissziós határértékek 281
2.4.3. A levegőminőség-ellenőrző mérőhálózatok felépítése 289
2.4.4. A települések levegőszennyezettségének minősítése 292
2.5. Az emissziócsökkentés technológiai lehetőségei 294
2.5.1. A légszennyezés csökkentése az alap- és segédanyagok célszerű megválasztásával, tisztításával 296
2.5.2. A tüzeléstechnikai módszerek módosító hatása az emisszióra 298
2.5.3. Ipari technológiák légszennyezésének csökkentése a gyártási paraméterek módosításával, a technológiai fegyelem betartásával 300
2.5.4. Gépjárművek emissziójának csökkentése 303
2.6. A füstgázok és a technológiai véggázok tisztítási módszerei 309
2.6.1. Az eljárások áttekintése, csoportosítása 309
2.6.2. A tisztító eljárás és az alkalmazott berendezések kiválasztásának szempontjai 313
2.6.3. Porleválasztás 313
2.6.3.1. A porleválasztás elméleti alapjai 313
2.6.3.2. A porleválasztás gyakorlati megvalósítása 317
2.6.3.2.1. A porleválasztók csoportosítása és jellemzői 317
2.6.3.2.2. Mechanikai porleválasztók 321
2.6.3.2.3. Szűrőberendezések 325
2.6.3.2.4. Villamos leválasztok 326
2.6.3.2.5. Nedves gáztisztítás 327
2.6.4. Adszorpciós gáztisztítás 332
2.6.5. Oxidációs gáztisztító eljárások 334
2.7. Füstgázok és véggázok kén-dioxid- és nitrogén-oxid-tartalmának csökkentési lehetőségei és technológiái 340
2.7.1. Füstgázok és véggázok kén-dioxid-tartalmának csökkentési módjai 340
2.7.2. Füstgázok NOx-tartalmának csökkentési módjai 346
IRODALOMJEGYZÉK 351

II. kötet
3. VÍZMINŐSÉGVÉDELEM 7
3.1 A víz, mint környezeti elem (összefoglaló, rendszerező ismétlés) 7
3.2. A víz minőségi követelményei 9
3.2.1. A víz fizikai jellemzői 9
3.2.2. A víz kémiai jellemzői 12
3.2.3. A víz biológiai jellemzői 18
3.2.4. Vízhasználók csoportosítása 21
3.2.5. Az ivóvíz minőségi követelményei 25
3.2.6. Vízminőségi osztályok 29
3.2.7. A szennyvizek minősége 31
3.2.7.1. A települési (városi) szennyvizek minősége 32
3.2.7.2. Ipari szennyvizek minősége 41
3.2.8. A tisztítás szükségessége és mértéke 46
3.2.8.1. A befogadóra előírt határértékek 47
3.2.8.2. Az elfolyó szennyvízre előírt határértékek 48
3.2.8.3. A befogadók terhelhetősége 49
3.2.8.4. A szükséges és optimális tisztítási hatásfok 50
3.3. Gyakorlati alkalmazás 50
3.3.1. Az ivóvíztisztítás technológiája 51
3.3.1.1. Felszín alatti vizek kezelése 54
3.3.1.2. Felszíni vizek kezelése 59
3.3.2. Ipari víztisztítás 68
3.3.3. Települési (városi) szennyvizek tisztítása 73
3.3.3.1. Természetes eljárások 75
3.3.3.2. Mesterséges tisztítási eljárások 78
3.3.3.3. A szennyvizek utókezelése 82
3.3.3.4. Szennyvíziszap-kezelés, -elhelyezés 86
3.3.4. Ipari szennyvizek tisztítása 89
3.3.5. Mezőgazdasági szennyvizek tisztítása 91
4. TALAJVÉDELEM 93
4.1. A talaj, mint környezeti elem 93
4.1.1. A talaj alapvető funkciói 93
4.1.2. A talajt szennyező káros anyagok áttekintése 94
4.2. A talaj mennyiségi és minőségi védelme 113
4.2.1. Erózió és defláció elleni védekezés 113
4.2.2. A talajkárosító mezőgazdasági technológiák talajra gyakorolt hatásai elleni védekezés 119
4.3. A kőolaj és kőolajszármazékok, valamint a nehézfémek (mikroszennyezők) által okozott talaj- és talajvíz-szennyezések kármentesítési technológiái 135
4.3.1. Kőolaj és kőolajszármazékok 135
4.3.1.1. Talajtisztítási technológiák 141
4.3.1.2. Talajvíz tisztítási technológiák 151
4.3.2. Nehézfémek (mikroszennyezők) 157
4.3.2.1. Talajtisztítási technológiák 157
4.3.2.2. Talajvíz tisztítási technológiák 158
5. ZAJ ÉS REZGÉS 161
5.1. A zaj és rezgés, mint környezetterhelés 161
5.2. A rajz és rezgés mérése 163
5.2.1. Zajmérés 163
5.2.1.1. A zajmérés végrehajtásának általános tudnivalói 166
5.2.1.2. Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határérték meghatározása (zajemissziómérés) 168
5.2.1.3. Lakó-, üdülő- és középületek környezetében és helyiségeiben fellépő mértékadó A-hangnyomásszintek meghatározása (immissziómérés) 173
5.2.1.4. Mérési jegyzőkönyv készítése 174
5.2.2. Rezgésmérés 176
5.3. Zaj és rezgés elleni védelem 182
5.3.1. Védekezés a közlekedés okozta zajok ellen 182
5.3.2. Védekezés a munkahelyi zajok ellen 187
5.3.2.1. Egyéni védekezés 187
5.3.2.2. Megelőző intézkedések 191
5.3.2.3. Utólagos zajcsökkentés 195
5.4. A zaj- és rezgésvédelem jogi szabályozása 198
6. SUGÁRVÉDELEM 209
6.1. Sugárzás, mint környezetterhelés 209
6.1.1. A környezetvédelem tantárgyban tanultak összefoglalása 209
6.1.2. A radioaktivitással kapcsolatos jogszabályi keretek 210
6.1.3. Védekezés a sugárterhelés ellen 212
6.2. Sugárvédelmi méréstechnika 223
6.2.1. A radioaktív sugárzások mérése 223
6.2.2. Személyi dozimetria 226
6.2.3. Radonmérés épületekben 227
6.3. Radioaktív hulladékok és biztonságos elhelyezésük 230
6.3.1. A radioaktív hulladékok osztályozása 232
6.3.2. A radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezése 233
6.3.3. A radioaktív hulladékok kezelése Pakson 238
7. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 243
7.1. A hulladék, mint környezetterhelés 243
7.1.1. A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása 245
7.2. A települési hulladék gyűjtése, szállítása 250
7.2.1. A település hulladékpolitikája 250
7.2.2. A települési hulladék gyűjtési, elszállítási rendszerei 251
7.3. A települési szilárd hulladékok kezelése 264
7.4. Települési szilárd hulladékok hasznosítása 272
7.4.1. Települési hulladékok ártalmatlanítása komposztálással 272
7.4.2. Biogáz előállítása települési szilárd és iszapszerű hulladékokból 278
7.4.3. Települési szilárd hulladék ártalmatlanítása égetéssel 286
7.4.4. A pirolízis 294
7.5. Települési szilárd hulladék ártalmatlanítása rendezett lerakással 299
7.5.1. Rendezett lerakóhely létesítésének szempontjai 300
7.5.2. A rendezett lerakás technológiái 303
7.5.3. Ellenőrzőrendszer és kárelhárítás rendezett lerakásnál 309
7.5.4. A lerakótelepek üzemeltetése 312
7.5.5. A rendezett lerakó lezárása, rekultivációja 314
7.6. A települési folyékony és iszapszerű hulladékok kezelése 315
7.6.1. Tárolás és gyűjtés 315
7.6.2. A települési folyékony és iszapszerű hulladékok ártalommentes elhelyezése 317
7.7. Veszélyes hulladékok 326
7.7.1. Általános ismeretek 326
7.7.2. Hulladékminősítés 332
7.7.3. A veszélyes hulladékok adatszolgáltatási rendje 336
7.7.4. Anyagmérleg, veszélyes hulladékok nyilvántartása 340
7.7.5. Veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítása 342
7.7.6. A veszélyes hulladékok rendezett lerakása 345
MELLÉKLETEK 355
1. sz. melléklet 357
2. sz. melléklet 363
3. sz. melléklet 373
4. sz. melléklet 374
5. sz. melléklet 375
6. sz. melléklet 376
7. sz. melléklet 377
8. sz. melléklet 378
IRODALOMJEGYZÉK 379
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem