Környezetkultúra

Fülszöveg

1985 óta kísérem folyamatosan figyelemmel Tatai Mária és munkatársai tantárgykidolgozó erőfeszítését. Már az 1965-ben elkészült, az általános iskola első 4 osztálya számára szánt tanmenet is meghökkentően érett volt és teljes mértékben eltért a gyermeki személyiséggel és befogadóképességgel mit sem törődő hazai tantervek koncepcióitól. Már az első tanmenetek is a gyerek életkorilag jól tagolt ismeretére épültek és a személyes érdeklődéshez szabták a kidolgozott cselekvéssorokat.
A környezetkultúrában többről van szó, mint egyszerűen csak a rajz és a technika tantárgyak valamifajta összevonásáról - bár a tárgy e tárgyak órakeretébe épült be. A szóba állás a gyerekkel, a gyerekek elképzelésének és ötleteinek meghallgatása, az azt követő közös cselekvés, az együttmunkálkodás - mindez megteremti a személyességnek azt a légkörét, ami nélkül valódi fejlettség ebben az életkorban elképzelhetetlen. A vizualitás fejlesztése és az ízlésformálás szintén a gyerekből, a gyerek életkorilag adott lehetőségeiből indul ki - s nem a direkt tanítás hatástalan útjait választja, hanem a gyerek saját cselekvésének folyamatában ébreszti fel a gyerekekben az ismétlődő érzéki tapasztalatokból kibontakozó igényt.
A program valóban tapasztalatokra épülő, gyermek- és anyaiközelben fogant és a legteljesebb mértékben alkalmas arra, hogy azt, amit környezetkultúrának nevezünk, a gyerekben megalapozza. Vissza