Környezetgazdaságtan I-II.

A globális problémák, a környezeti elemeket érő káros hatások/Környezeti gondolkodás fejlődése, természeti erőforrások gazdaságtana, környezetszennyezés gazdaságtana, környezetpolitika eszközrendszere, vállalatok és a környezeti probléma/Távoktatási tankönyv

Szerző

Medvéné Dr. Szabad Katalin

Dr. Kobjakov Zsuzsanna

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Medvéné Dr. Szabad Katalin: Környezetgazdaságtan I-II. ' összes példány

Kiadó:	Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	218 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A 2000. év felé közeledve hazánk számára többszörösen mérföldkő az ezredforduló. Azon túl, hogy egy új évezred veszi kezdetét, az Európai Unióba való integrálódásunk is realitássá válik, ami a környezetvédelem területén is új kihívásokat jelent. A piacgazdaság térhódításával a környezeti problémákat is meg kell oldanunk, új típusú szemléletmódot kell kialakítani. Kezünkbe kell venni sorsunk irányítását, amely a gondolkodó, tetteiért felelősséget vállaló ember számára kötelező, hiszen tevékenységének hatásai a jövő generációinak életfeltételeit is befolyásolja.
Globális problémákkal kell megbirkóznunk (pl.: a népesség növekedésének lassítása, élelmezési problémák, beszűkülő vízkészletek, szennyezett környezet, éghajlat destabilizáció, nyersanyagok és energiahordozók kimerülése), melyek megoldása területén a politikusok világméretű összefogásával érhetünk el eredményeket, de ennél talán sokkal fontosabb az egyén, az egyes ember gondolkodásmódja és fogyasztói viselkedése.
Napjainkban a piac domináns szerepű, így ha nő a kereslet a környezetbarát termékek iránt, akkor máris tettünk valamit a környezet állapotának további romlása ellen.
A jelen tananyag elsődleges célja a szemléletformálás, a környezettudatos, a környezet állapotáért felelősséget érző, a potenciális szennyezést megelőző, illetve minimálisra csökkentő gondolkodásmód kialakítása. Frederic Vester szavait idézve: „egy vállalat van, amely 4 milliárd éve működik, melynek neve természet...". A fenntartható fejlődés elve arra törekszik, hogy ez a lehető legkisebb mértékben kerüljön veszélybe. Hitünk szerint ez a jegyzet is ezt szolgálja, reményeink szerint pedig hozzájárul a fenti célkitűzések megvalósításához.
A tananyag három részre tagolható. A globális problémák tárgyalásával kezdődik megfogalmazva ezen folyamatok lényeges jellemzőit, kialakulásuk gyökereit, és azokat a társadalmi-gazdasági feltételeket, amelyek szükségesek a megoldásukhoz. A második rész az egyes környezeti elemeket tárgyalja (levegő, víz és termőtalaj) kiemelve az ezeket veszélyeztető antropogén eredetű hatásokat és néhány lehetőséget elemezve a megoldások tekintetében. Kiemelkedő jelentősége miatt a hulladékok problémáját külön tárgyaljuk, hiszen a hulladékinvázió az egyik jelentős civilizációs jelenség. A harmadik rész a szűkebben vett környezetgazdaságtan, mely az externáliák elméletét, a környezeti szabályozás gyakorlati megoldási alternatíváit és a fenntartható fejlődés követelményeit tárgyalja.
A rendelkezésre álló terjedelmi korlátok miatt nem volt mód minden összefüggés részletes elemzésére, továbbá a problémák szerteágazó jellege sem tette ezt lehetővé. Célunk elsősorban az érdeklődés felkeltése, amit a fejezetek végén megadott ajánlott szakirodalom áttanulmányozásával lehet mélyebben kielégíteni. A távoktatási tankönyv dr. Kerekes Sándor, Kobjakov Zsuzsanna és Medvéné dr. Szabad Katalin: A környezetgazdaságtan alapjai c. főiskolai jegyzetének (Bp., 1993. F-383) átdolgozott, bővített, javított, korszerűsített változata, melyből mindent megőriztünk, amely az azóta eltelt három év alatt időtállónak bizonyult.
A szerzők örömmel fogadják azok észrevételeit, akik segíteni akarnak abban, hogy egy következő változat eredményesebben szolgálja a magyar gazdaságnak a fenntartható fejlődés követelményeit szem előtt tartó fejlesztésének az ügyét, amit e jegyzet megjelentetésével szeretnénk magunk is előmozdítani.
Budapest, 1996. június hó
Vissza

Tartalom

I. kötet
BEVEZETÉS 5
1. A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK 7
1.1 A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK MEGJELENÉSI FORMÁI 7
1.2 A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK ÉRTELMEZÉSE ÉS FELOSZTÁSA 8
1.3. A LEGFONTOSABB GLOBÁLIS PROBLÉMÁK 10
1.3.1 A túlnépesedés, a szegénység és az éhezés 10
1.3.2 Az élelmiszertermelés növekedésének lassuló üteme 13
1.3.3 A termőföld eróziója és a sivatagosodás 17
1.3.4 A vízkészletek szűkössége és szennyezettsége 18
1.3.5 A biológiai változatosság veszélyeztetettsége 21
1.3.6 A változó légkör és a globális éghajlat módosulása 23
1.3.7 A meg nem újuló természeti erőforrások kimerülése 25
1.3.8 Az emberiség veszélyeztetett egészségi állapota 29
1.4 A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK KIALAKULÁSÁNAK OKAI 32
1.4.1. A technológiai kötöttségek 32
1.4.2 A fogyasztói társadalom és a pazarló fogyasztás 34
1.4.3 A növekedési kényszer 36
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 39
AJÁNLOTT IRODALOM 39
2. A KÖRNYEZETI ELEMEKET ÉRŐ KÁROS HATÁSOK 41
2.1 A LÉGKÖR KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 41
2.1.1 A légkör összetétele, szerkezete 41
2.1.2 A levegő szennyeződései 44
2.1.3 A levegőszennyezés elleni védekezés 56
2.1.4 Nemzetközi légkörvédelmi egyezmények 61
2.2 A HIDROSZFÉRA KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 61
2.2.1 Vízigények és vízgazdálkodás 62
2.2.2 Vízforrások 65
2.2.3 A víz minőségét meghatározó tényezők 68
2.2.4 Vízszennyeződések 69
2.2.5 A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei 73
2.2.6 Nemzetközi egyezmények 79
2.3 A LITOSZFÉRA KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 79
2.3.1 A talaj legfontosabb jellemzői 80
2.3.2 A talaj öntisztulása 80
2.3.3 A talajt veszélyeztető tényezők 81
2.3.4 A talajszennyezés elleni védekezés lehetőségei 87
2.4 A HULLADÉKOK KÖRNYEZETI PROBLÉMAI 91
2.4.1 Hulladékok keletkezése és összetétele 92
2.4.2 Hulladékok fajtái és kezelésük 93
2.4.3 Hulladékgazdálkodás 103
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 107
AJÁNLOTT IRODALOM 109
II. kötet
BEVEZETÉS 7
1. A KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE 9
1.1 A KLASSZIKUS KÖZGAZDASÁGTAN FELFOGÁSA 9
1.2 A NEOKLASSZIKUSOK A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKRÓL ÉS A KÖRNYEZETSZENNYEZÉSRŐL 10
1.3 PIGOU ELMÉLETE A NEGATÍV EXTERNÁLIÁKRÓL 11
1.4 A KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN FELADATAI 12
1.5 ERNST SCHUMACHER, HERMÁN DALY ÉS AZ ALTERNATÍV KÖZGAZDASÁGTAN 13
1.6 KÖRNYEZETI MAKROÖKONÓMIA 17
1.7 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 19
1.7.1 A Föld eltartó képessége 20
1.7.2 A fenntartható fejlődés kilenc alapelve 21
1.7.3 A fenntartható gazdasági fejlődés stratégiái 23
1.8 AZ ÖKOLÓGIAI KÖZGAZDASÁGTAN 25
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 27
AJÁNLOTT IRODALOM 27
2. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA 29
2.1 A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK 29
2.1.1 A természeti erőforrások típusai 29
2.1.2 A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások optimális
használata 29
2.1.3 Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk 31
2.2 A KÖRNYEZETI PROBLÉMA 35
2.2.1 A környezeti probléma megjelenése 35
2.2.2 „A közjavak tragédiája" 38
2.2.3 Nem kitermelhető (in situ) természeti javak 39
2.3 A KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE 40
2.3.1 Az élvezeti (hedonic) ár módszer 44
2.3.2 Feltételes értékelés (contingent valuation) 45
2.3.3 Az utazási költség módszer 45
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 47
AJÁNLOTT IRODALOM 47
3. A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA 49
3.1 A KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOK 49
3.1.1 Az externáliák lényege 49
3.1.2 Az externális hatások közgazdasági következményei 50
3.1.3 A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje 51
3.1.4 Az externália optimális nagysága 52
3.2 A PIGOU-I ADÓ NAGYSÁGA 54
3.3 A COASE-TÉTEL 56
3.4 A SZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE 59
3 4 1 A szennyezés csökkentésének két módja egy szennyező esetén. 59
3A2 A szennyezéselhárítási kötelezettségek költséghatékony megosztása több szennyező között. 62
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT IRODALOM 65
4. A KÖRNYEZETPOLITIKA ESZKÖZEI, A KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSA 67
4.1 A SZABÁLYOZÓRENDSZERREL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK 67
4.2 KÖZVETLEN (VAGY NORMATÍV) SZABÁLYOZÁS 68
4.2.1 A normák rendszere
4.2.2 A közvetlen szabályozás eszközei 70
4.2.3 A közvetlen szabályozás hátrányai 73
4.3 KÖZVETETT (VAGY GAZDASÁGI) SZABÁLYOZÁS 74
4.3.1 Adó, környezethasználati díj, illeték, járulék stb 74
4.3.2 Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés 78
4.3.3 A letét-visszafizetési rendszer 79
4.4 PIACTEREMTÉS (PIACI ÉS HATÓSÁGI ESZKÖZÖK KOMBINÁLÁSA) 80
4.4.1 A „szennyezési jogok" piaca 80
4.4.2 A szennyezési jogok piacának működési tapasztalatai 82
4.4.3 A rugalmas kompenzációs szabályozás 83
4.5 A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS ESZKÖZEINEK ÁTTEKINTÉSE 84
4.6 A KÖRNYEZETI SZABÁLYOZÁS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON 86
4.6.1 Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 86
4.6.2 A törvény célja, hatálya, a környezetvédelem alapelvei 87
4.6.3 A környezeti elemek védelmének szabályozása 88
4.6.4 Az állam szerepvállalása a környezet védelmében 89
4.6.5 A környezetvédelem gazdasági alapjainak a meghatározása 91
4.6.6. A környezetvédelmi igazgatás 92
4.6.7 A környezetvédelem szabályozásának követelményei 92
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 95
5. A VÁLLALATOK ÉS A KÖRNYEZETI PROBLÉMA 97
5.1 A VÁLLALATOK ÉS A KÖRNYEZET KAPCSOLATA
5.1.1 A vállalati környezeti menedzsment 99
5.1.2 A környezeti menedzsment korlátai 100
5.2 A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A KERESKEDELEM KAPCSOLATAZZ. 101
5.2.1 Környezeti károk és kivédésük a kereskedelmi folyamatban 101
5.2.2 Az „ökomarketing" 102
5.3 A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS TURIZMUS 103
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 109
AJÁNLOTT IRODALOM 109