Környezetgazdálkodás alapjai
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:
1. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás fogalma, kialakulása, nemzetközi törekvések
1.1. A környezetvédelem, környezetgazdálkodás fogalma, kialakulása
A kilencvenes...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
1. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás fogalma, kialakulása, nemzetközi törekvések
1.1. A környezetvédelem, környezetgazdálkodás fogalma, kialakulása
A kilencvenes évek meghatározóak mind bolygónk, mind lakói számára. Vessünk egy pillantást a jelenlegi környezeti folyamatokra. A védő ózonpajzs az északi félteke sűrűn lakott területein kétszer olyan gyorsan vékonyodik, mint azt a tudósok néhány évvel ezelőtt gondolták. Legalább 140 növény- és állatfaj tűnik el naponta. A hőt csapdába ejtő atmoszferikus szén-dioxid mennyisége 26%-kal nagyobb, mint az iparosodás előtt, és folyamatosan növekszik. A Föld felszíne 1990-ben melegebb volt, mint bármely évben a meteorológiai adatok nyilvántartásának 19. század közepén történt bevezetése óta; a nyilvántartott hét legmelegebb év közül hat 1980 óta volt. Az erdők évi kb. 17 millió hektárra fogynak, ez nagyjából Finnország területének felével egyenlő. A Föld népessége évente 92 millióval növekszik, mintha minden évben egy Mexikót adnánk hozzá; ebből 88 millióan a fejlődő világban születnek (RROWN, 1992). E hihetetlenül felgyorsult változások alapvetően környezetünket, annak biotikus (élő) és abiotikus (élettelen) elemeit érintik. Jobban szemügyre véve a környezeti elemeket, rögtön látszik, hogy alapvetően a természeti erőforrások (talaj, víz, levegő, élővilág) minőségének, állapotának, helyzetének változásáról, romlásáról van szó. Mindezen folyamatokkal, ismeretekkel, előrejelzésekkel a környezetvédelem foglalkozik. Ezt a fogalmat, de még inkább ezt a szóösszetételt, hogy környezetvédelem, szótárainkban, szakirodalomban, enciklopédiákban az 1970-es évekig hiába is keressük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy környezetvédelmi kérdésekkel korábban nem foglalkoztunk, hiszen az erózió, defláció elleni védekezés vagy a szennyvíztisztítás stb. fogalma ismert volt, s egy-egy szakma szakkifejezéséhez kapcsolódott. A környezetvédelem, a környezetért érzett felelősség, a környezet állapotáért való aggódás, a környezeti tudat kialakulása a XX. század végén erősödött fel világszerte, melynek eredményeképpen a fogalmak is tisztázódni látszanak. A környezetvédelem az ember olyan tevékenységét jelenti, amely a környezetét alkotó abiotikus és biotikus alkotóelemek 13 termelési, a lakóhelyi, a közlekedési és a természeti eredetű károsításokkal szemben. Mások szerint úgy is megfogalmazható, hogy a környezetvédelem a környezet olyan változásainak megakadályozása, amelyekhez az élőlények, mindenekelőtt maga az ember nem képes(ek), vagy károsodás nélkül nem tud(nak) alkalmazkodni.
Vissza
Tartalom
1. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás fogalma, kialakulása, nemzetközi törekvések 3
1.1. A környezetvédelem, környezetgazdálkodás fogalma, kialakulása 3
1.2. Nemzetközi kitekintés 12
1.2. 1. Az ENSZ Környezetvédelmi Világkonferenciája (Az emberi környezetről) (Stockholm 1972) 12
1.2.2. Környezet és Fejlődés Világbizottság (Brundtland Bizottság) 14
1.2.3. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (UNCED, 1992. június 2-14. Rio de Janeiro) 16
1. 2. 4. Környezetvédelmi együttműködés az európai régióban 25
2. A természeti erőforrások és típusaik 29
2.1. A folytonos természeti erőforrások 32
2.1.1. A közvetlen napsugárzás 33
2. 1. 2. A szél és a mozgó víz 34
2. 2. A meg nem újítható természeti erőforrások 36
2.3. A megújítható természeti erőforrások 37
2. 3. 1. A tiszta levegő, mint természeti erőforrás 37
2. 3. 2. A víz mint természeti erőforrás 39
2. 3. 3. A talaj mint természeti erőforrás 40
2. 3. 4. A növény- és állatvilág 43
2. 3. 5. A közvetlen megújítható napenergia, a biomassza 46
3. Talaj és környezet 48
3. 1. A talaj fogalma, keletkezése és funkciói 48
3.2. A talaj mennyiségi károsodása 52
3. 3. A talaj minőségét befolyásoló tényezők és az ellenük való védekezés 53
3. 3. 1. Erózió 55
3. 3. 2. Defláció 64
3. 3. 3. Külszíni bányászat, rekultiváció 69
3. 3. 4. Másodlagos szikesedés 77
3. 3. 5. Másodlagos elmocsarasodás, elvizenyősödés, láposodás 80
3. 3. 6. A talaj szerkezetének leromlása 81
3. 3. 7. Talajsavanyodás 82
4. Tápanyagellátás és a környezet 91
4. 1. Szervestrágyák, szervestrágyázás és a környezet 97
4.1.1. Az istállótrágya (almos trágya) 99
4.1.2. A hígtrágya 101
Környezetgazdálkodás alapjai
4. 2. A műtrágyázás, műtrágyák, tápanyag mérleg 111
4. 3. A műtrágyázás, műtrágyák potenciális veszélye a környezetre 114
4. 3. 1. A nitrogén műtrágyázás, a N-műtrágyák lehetséges hatásai a környezetre 115
4. 3. 2. Foszfor műtrágyák, a foszfor műtrágyázás környezetre gyakorolt hatása 126
4. 3. 3. Kálium műtrágyák, a kálium műtrágyázás hatása a környezetre 130
4. 3. 4. Talajjavító anyagok, kalcium- és magnézium trágyák a környezetvédelem aspektusából 13 3
5. Peszticidek és a környezet 137
5.1. Peszticidek fogalma, csoportosítása 138
5. 2. Peszticidek környezetre gyakorolt hatása 142
5.3. Okszerű növényvédelem, integrált növényvédelem 154
5.4. Megmaradt növényvédőszerek, növényvédőszerek csomagolóanyagai mint veszélyes hulladékok 159
6. Vízminőségvédelem és a mezőgazdaság 163
6.1. A vizek állapota és minősége 168
6.1.1. Felszíni vizek állapota és minősége 168
6. 1.2. Felszín alatti vizek állapota és minősége 183
6.2. Ivóvízellátás, szennyvíztisztítás 186
7. Levegőtisztaságvédelem és a mezőgazdaság 190
7. 1. Az üvegházhatás 194
7.2. Az ózonréteg védelem 207
7. 3. A mezőgazdasági termelés hatása a levegőtisztaságra 215
8. Környezetszabályozás 216
8.1. Környezetpolitikai alapelvek 216
8.2. Környezetszabályozási módok 216
8.2.1. Direkt vagy közvetlen szabályozó eszközök 217
8. 2. 1. 1. Törvényi szabályozás 218
8. 2. 1. 2. Hatósági előírás 218
8. 2. 2. Közgazdasági vagy piaci eszközök 219
8. 2. 2. 1. Általános közgazdasági szabályozó eszközök 219
8. 2. 2. 1. 1. Adók 220
8. 2. 2. 1. 2. Vámok 220
8. 2. 2. 1. 3. A gazdálkodókra vonatkozó szabályok 220
8. 2. 2. 2. Közvetlen közgazdasági szabályozó eszközök 220
8. 2. 2. 2. 1. Környezeti díjak, adók 221
8. 2. 2. 2. 2. Támogatások (sibsidies) 223
8. 2. 2. 2. 3. A környezeti jogszabályok betartásával összefüggő bírságok (díjak) 224
8. 2. 2. 3. Egyéb piaci szabályozó eszközök 225
Folytatás Microsoft-tal