Előszó
A környezeti válság aggasztó felgyorsulása miatt kevés az emberiség rendelkezésére álló idő, ha tiszta vizet, nem károsító, hanem éltető napfényt és levegőt, termőképes földet szeretne örökül...
Tovább
Előszó
A környezeti válság aggasztó felgyorsulása miatt kevés az emberiség rendelkezésére álló idő, ha tiszta vizet, nem károsító, hanem éltető napfényt és levegőt, termőképes földet szeretne örökül hagyni az utódokra. Európa egy részén, hazánkban főképpen, fogy a népesség, ugyanakkor Ázsia és Afrika országaiban aggasztó méreteket ölt a túlnépesedés. Napról napra nyilvánvalóbbá válik, hogy az emberiség léte a Földön válságosra fordult. A biztonságos jövő a jelenlegi fogyasztási és termelési morál jelentős megváltoztatását igényli minden tekintetben. A főbb érvek a következők:
• az ózonpajzs az északi félteke fölött kétszer olyan gyorsan vékonyodik, mint pár évvel ezelőtt;
• több mint 140 növény- és állatfaj tűnik el naponta;
• az atmoszferikus CO2 mennyisége 26%-kal nagyobb, mint az iparosodás előtt;
• a Föld felszíne 1990-ben melegebb volt, mint korábban bármikor;
• erdeink évente 17 millió hektárral fogynak;
• a Föld népessége évente több mint 80 millióval növekszik, ennek döntő része a fejlődő országok népességének a szaporodásából adódik;
• a tényszerű adatok mellett a tudósok azt állítják, hogy a 21. században az eddigieknél is gyorsabb lesz a gazdasági fejlődés.
Ez a jövőkép új felfogást tükröz, miszerint az emberi társadalmak nem függnek a természettől. Márpedig ennek ellenkezője az igaz. A fejlődés újraértelmezésében fontos lépés annak felismerése, hogy a mi generációnk cselekedetei alapvetően befolyásolhatják a jövő nemzedék sorsát. A globális gazdálkodás kinőtte a környezeti rendszereket. Valójában képesek lettünk a Föld természeti rendszereinek a megváltoztatására, de eddig nem vállaltuk az ezzel járó felelősséget.
Vissza