A lelki élet III. (töredék)

Tartalom

Előszó 1
XV. A figyelem
1. A figyelem, mint a tudattartalmak tudatossági fokának emelkedése és mint az én tevékenysége 7
2. A figyelem fajai: önkénytelen és önkényes figyelem; egyszerű minőségi és elemző figyelem 17
3. A figyelem kisérő jelenségei 20
4. A figyelem elmélete 26
5. A figyelem tárgyainak köre; a figyelem megoszlása 29
6. Elszigetelő és egyetemesítő elvonás; a figyelem, mint tárgyalkotó. 36
7. A figyelem szabályszerű ingadozása (oscillatiója) 39
8. A figyelem belső és külső föltételei 41
9. Várakozás és előkészület 53
10. Figyelem és emlékezet 57
11. Apperceptio 61
12. A figyelem fárasztó hatása 63
13. A figyelem typusai 65
XVI. A gondolkodás
1. A gondolkodás vizsgálatának szempontjai 74
2. Az ítélet élménye 77
3. A viszonyító actusok 82
4. Az állítás és a tagadás actusa az ítéletben 92
5. Az evidentia élménye 96
6. A következtetés 102
7. Egyes és általános képzet 107
8. A fogalom élménye 113
9. Viszonyfogalmak 119
10. A fogalom fejlődése 122
11. Gondolkodás és nyelv 125
12. Gondolkodás és emlékezet 129
13. A problema-tudat 134
14. A gondolkodás typusai: elemző és összetevő, ötletes és rendszeres, utánzó és teremtő gondolkodó-typus 142
XVII. Az érzelem
1. Az érzelem, mint sajátos lelki élmény 151
2. Az érzelmek elemzésének nehézségei 158
3. Érzelem és érzet: az érzelemérzetek Stumpf-féle elmélete; az érzelem és a szervi érzetek azonosításának James és Lange-féle elmélete 166
4. Az érzelmeket kísérő testi jelenségek 175
5. Az érzelmek tulajdonságai: az érzelmek minősége, erőssége, időtartama; mélysége és felületessége, hűvössége és melegsége 180
6. Az érzelmeket meghatározó föltételek: 189
a) az érzelemkeltő benyomásnak minősége és associatiója;
b) erőssége;
c) időtartama (az érzelmek eltompulása);
d) az érzelmet átélő alany egyéni természete (temperamentum)
7. Az érzelmeknek ú. n. „összeolvadása"; vegyes érzelmek 202
8. Az indulat 206
9. A hangulat 218
10. Az érzület és fajai: positiv érzületek (szeretet, barátság, vonzalom, jóakarat) és negatív érzületek (gyűlölet, ellenségesség, idegenkedés, rosszakarat) 220
11. Az érzelmekre való emlékezés és az érzelmi emlékezet kérdése 229
12. Általános érzelmek 239
13. Az érzelmek ellentét-hatása (kontraszt). Viszonyérzelmek 245
14. Az érzelmek teleologiai magyarázata 248
15. Az érzelmek osztályozása 250
16. Aesthetikai érzelmek: harmónia-érzelmek és arányérzelmek (alakérzelmek és rhythmusérzelmek); a sokféle egységének szerepe az aesthetikai benyomásban; az aesthetikai benyomás közvetlen és közvetett (associativ) tényezői; a „beleérzés"
elmélete 253
17. Értelmi érzelmek 266
18. Erkölcsi érzelmek: autopathikus érzelmek (önérzet, hiúság, becsvágy, becsületérzés, büszkeség, méltóság, gőg, szeméremérzés, kislelkűség, elbizakodottság, alázatosság, szerénység, irigység, káröröm, féltékenység) és heteropathikus érzelmek (együttszenvedés és együttörülés, szeretet és gyűlölet, jogérzés és kötelességérzés; a modern társadalmi együttérzés, faj- és természetérzés; erotikus érzelmek). A lelkiismeret 272
19. Vallásos érzelem 316
20. Érzelem és értékelés: az értékélmény leírása és magyarázata, az érzelem közvetlen s a vágy közvetett szerepe. Az értékítélet irrationalis természete. Értékátruházás és többreértékelés 321
XVIII. Az akarat.
1. Az akarat gondolkodásból (tárgytudatból) vagy érzelemből le nem vezethető: a lelki élet eredeti tényezője 335
2. Törekvés, vágy és szőkébb értelemben vett akarat 344
3. Az akarati actusnak rendszeres kísérleti önmegfigyelés útján való vizsgálata 349
4. Az akarati actus változat-formái: megrövidült, gyönge és begyakorlott akarás 356
5. Motivum és akarati actus. A motívum az akarásnak nem ható-oka, hanem gondolati alapja; nem causa , hanem ratiotermészete van. A motivum és a czélképzet
különbsége 362
6. Az akarati választó actus 370
7. Az akarat szabadságának tudata 374
8. Akarat és lelki okság. Determinismus és indeterminismus 378
9. Az akarati cselekvés 392
10. Mozgás és cselekvés. Reflexmozgás és kifejezőmozgás 395
11. Ösztöncselekvés 400
12. Játékcselekvés 405
13. Utánzó cselekvés 412
14. Külső akarati cselekvés 414
15. Belső akarati cselekvés 420
16. Az akarat typikus formái: erélyes és erélytelen, kitartó és ernyedő, czéltudatos és ösztönszerű, statikus és dynamikus, szokásos és folyton újra törő akarat 423
17. A jellem 431
XIX. Az én és az öntudat.
1. Az „én" szó többféle jelentése 436
2. Az én sem az érzet- és képzettartalmaknak, sem az érzet- és képzetactusoknak, sem az egyidejű vagy egymásután következő élményeknek összesége, hanem valamennyi élményünk alanya 437
3. A lelki életnek én-nélküli (impersonalistikus) fölfogása 442
4. Az élményeknek az én-hez való tartozósága 446
5. Az öntudat. 449
XX. Test és lélek.
1. A testi és lelki jelenségek viszonya 455
2. Materialismus és psychoenergetásmus 457
3. A lélek substantialitaselmélete 465
4. A lélek actualitas-elmélete 470
5. A test és lélek egymásrahatásának (a psychophysikai okságnak) elmélete 472
6. A psychophysikai okság és az energia megmaradásának elve 474
7. A psychophysikai parallelismus elmélete 486

Témakörök