| I. kötet | |
| Bevezetés | 1 |
| A lelki jelenségek általános sajátságai | 44 |
| A tudat | 52 |
| A psychológia föladata | 74 |
| A lelki élet vizsgálatának módszerei | 88 |
| A lelki élet vizsgálatának irányai | 136 |
| A lelki jelenségek osztályozása | 192 |
| Az érzet | 204 |
| Az érzetek egyes osztályai | 253 |
| II. kötet | |
| A szemlélet | 1 |
| A térszemlélet | 31 |
| Az időszemlélet | 120 |
| A képzet | 150 |
| Az emlékezet | 188 |
| A képzelet | 397 |
| III. kötet | |
| Előszó | |
| A figyelem | |
| A figyelem, mint a tudattartalmak tudatossági fokának emelkedése és mint az én tevékenysége | |
| A figyelem fajai: önkénytelen és önkényes figyelem; egyszerű minőségi és elemző figyelem | |
| A figyelem kísérő jelenségei | |
| A figyelem elmélete | |
| A figyelem tárgyainak köre; a figyelem megoszlása | |
| Elszigetelő és egyetemesítő elvonás; a figyelem mint tárgyalkotó | |
| A figyelem szabályszerű ingadozása (oscillatiója) | |
| A figyelem belső és külső föltételei | |
| Várakozás és előkészület | |
| Figyelem és emlékezet | |
| Apperceptio | |
| A figyelem fárasztó hatása | |
| A figyelem typusai | |
| A gondolkodás | |
| A gondolkodás vizsgálatának szempontjai | |
| Az ítélet élménye | |
| A viszonyító actusok | |
| Az állítás és a tagadás actusa az ítéletben | |
| Az evidentia élménye | |
| A következtetés | |
| Egyes és általános képzet | |
| A fogalom élménye | |
| Viszonyfogalmak | |
| A fogalom fejlődése | |
| Gondolkodás és nyelv | |
| Gondolkodás és emlékezet | |
| A problema-tudat | |
| A gondolkodás typusai: elemző és összetevő, ötletes és rendszeres, utánzó és teremtő gondolkodó-typus | |
| Az érzelem | |
| Az érzelem, mint sajátos lelki élmény | |
| Az érzelmek elemzésének nehézségei | |
| Érzelem és érzet: az érzelemérzetek Stumpf-féle elmélete; az érzelem és a szervi érzetek azonosításának James és Lange-féle elmélete | |
| Az érzelmeket kísérő testi jelenségek | |
| Az érzelmek tulajdonságai: az érzelmek minősége, erőssége, időtartama, mélysége és felületesség, hűvössége és melegsége | |
| Az érzelmeket meghatározó föltételek: a.) az érzelemkeltő benyomásnak minősége és associatiója; b.) erőssége; c.) időtartama, (az érzelmek eltompulása); d.) az érzelmet átélő alany egyéni természete (temperamentum) | |
| Az érzelmeknek u.n. "összeolvadása"; vegyes érzelmek | |
| Az indulat | |
| A hangulat | |
| Az érzület és fajai: posivit érzületek (szeretet, barátság, vonzalom, jóakarat) és negatív érzületek (gyűlölet, ellenségesség, idegenkedés, rosszakarat) | |
| Az érzelmekre való emlékezés és az érzelmi emlékezet kérdése | |
| Általános érzelmek | |
| Az érzelmek ellentét-hatása (kontraszt). Viszonyérzelmek | |
| Az érzelmek teologiai magyarázata | |
| Az érzelmek osztályozása | |
| Aesthetikai érzelmek: harmónia-érzelmek és arányérzelmek (alakérzelmek és rhythmusérzelmek); a sokféle egységnek szerepe az aesthetikai benyomásban; az aesthetikai benyomás közvetlen és közvetett (associativ) tényezői; a "beleérzés" elmélete | |
| Értelmi érzelmek | |
| Erkölcsi érzelmek: autophatikus érzelmek (önérzet, hiúság, becsvágy, becsületérzés, büszkeség, méltóság, gőg, szeméremérzés, kislelkűség, elbizakodottság, alázatosság, szerénység, irigység, káröröm, féltékenység) és heteropathikus érzelmek (együttszenvedés és együttörülés, szeretet és gyűlölet, jogérzés és kötelességérzés; a modern társadalmi együttérzés, faj- és természetérzés; erotikus érzelmek). A lelkiismeret | |
| Vallásos érzelem | |
| Érzelem és értékelés: az értékélmény leírása és magyarázata, az érzelem közvetlen s a vágy közvetett szerepe. Az értékítélet irrationalis természete. Értékátruházás és többreértékelés | |
| Az akarat | |
| Az akarat gondolkodásból (tárgytudatból) vagy érzelemből le nem vezethető: a lelki élet eredeti tényezője | |
| Törekvés, vágy és szűkebb értelemben vett akarat | |
| Az akarati actusnak rendszeres kísérleti önmegfigyelés útján való vizsgálata | |
| Az akarati actus változat-formái: megrövidült, gyönge és begyakorlott akarás | |
| Motivum és akarati actus. A motivum az akarásnak nem ható-oka, hanem gondolati alapjai; nem causa, hanem ratiotermészete van. A motivum és a czélképzet különbsége | |
| Az akarati választó actus | |
| Az akarat szabadságának tudata | |
| Akarat és lelki okság. Determinisumus és indeterminismus | |
| Az akarati cselekvés | |
| Mozgás és cselekvés. Reflexmozgás és kifejezőmozgás | |
| Ösztöncselekvés | |
| Játékcselekvés | |
| Utánzó cselekvés | |
| Külső akarati cselekvés | |
| Belső akarati cselekvés | |
| Az akarat typikus formái: erélyes és erélytelen, kitartó és ernyedő, czéltudatos és ösztönszerű, statikus és dynamikus, szokásos és folyton újra törő akarat | |
| A jellem | |
| Az én és az öntudat | |
| Az "én" szó többféle jelentése | |
| Az én sem az érzet- és képzettartalmaknak, sem az érzet- és képzetactusoknak, sem az egyidejű vagy egymásután következő élményeknek összessége, hanem valamennyi élményünk alanya | |
| A lelki élmények én-nélküli (impersonalistikus) fölfogása | |
| Az élményeknek az én-hez való tartozósága | |
| Az öntudat | |
| Test és lélek | |
| A testi és lelki jelenségek viszonya | |
| Materialismus és psychoenergetismus | |
| A lélek substantialitas-elmélete | |
| A lélek actualitas-elmélete | |
| A test és a lélek egymásrahatásának (a psychophysikai okságnak) elmélete | |
| A psychophysikai okság és az energia megmaradásának elve | |
| A psychophysikai parallelismus elmélete | |
Folytatás Microsoft-tal