A hiány

Fülszöveg

A könyv címe ismert jelenségcsoportra utal. Valamennyien találkozunk vele mint fogyasztók: ismételten "hiánycikkek" zavarják az ellátást, sokan várnak arra, hogy telefont kapjanak, új autóhoz jussanak stb. A lakáshiány egyike legnyomasztóbb társadalmi gondjainknak. Emellett termelőként is minduntalan hiányokat tapasztalunk. Nem ritka a fennakadás az anyagok, félkész termékek, alkatrészek utánpótlásában. Éles formában jelentkezik az építőipari és szerelési kapacitás hiánya a beruházások megvalósítása során. Mindinkább a termelés növekedésének fékezőjévé válik a munkaerőhiány.
Sok gyakorlati szakember és elméleti közgazdász úgy véli: itt sokféle különálló jelenségről van szó; noha a tünetek hasonlítanak, a kiváltó ok mindegyik esetben más és más. Ezzel szemben a könyvben kifejtett gondolatmenet szerint valamennyi felsorolt jelenség egy tőről fakad, s végső soron közös fő okokra vezethető vissza. Azt helyezi előtérbe, ami a sokféle hiányjelenségben, s azok magyarázatában közös. Meghatározott társadalmi feltételek, a gazdasági mechanizmus bizonyos tulajdonságai állandóan újjászülik a hiányt.
A hiány elemzése sokfelé ágazó téma. Egyike a szocialista gazdaság központi problémáinak. Összefügg, akár mint ok, akár mint következmény, a gazdasági élet minden lényeges folyamatával. Ezért a könyv széles körű, átfogó elemzést végez; végigmegy a közgazdaságtan szinte minden főbb fejezetén. A termelésből indul ki, majd később áttér a forgalmi folyamatokra, a piacra, s végül a háztartási fogyasztásra. Áttekinti a gazdálkodás pillanatnyi, rövid és hosszú távú alkalmazkodását. Elsősorban a mikroökonómiai leírásra, a vállalat, a közület és a háztartás viselkedésére összpontosítja a figyelmet. Emellett azonban néhány fejezet makroökonómiai elemzést is végez.
A szerző igyekszik a köznapi tapasztalatból kiindulni: azokból a megfigyelésekből, amelyeket a vállalati anyagbeszerző, a beruházási hitelt, támogatást igénylő vállalati vezető, vagy a vásárlási körútra induló háziasszony tehet. Az elemzés közvetlen elemzés szintjéről próbál eljutni a szélesebb, általánosabb elméleti megállapítások szintjéig.
Néhány példa a szerző által vizsgált jelenségekre, viselkedési szabályosságokra: a vállalat anyagfelhalmozási és munkaerő-tartalékolási tendenciája; a kényszerhelyettesítés, kényszerköltés és kényszermegtakarítás különböző formái; a "beruházási éhség" és a vállalatok, közületek expanziós törekvése; a vállalati költségvetési korlát "puhasága" és "keménysége"; az alkalmazkodás súrlódásainak különböző típusai; a vállalat érzékenysége vagy érzéketlensége az árak iránt; ár- és bérfelhajtási tendenciák; a munkaerőhiány és -felesleg együttes jelentkezése: a pénz passzivitása és így tovább.
A könyv főképpen a szocialista gazdaság problémáit vizsgálja, elsősorban a hazai tapasztalatok alapján. Ezt számos kérdés kapcsán kiegészítik a kapitalista gazdasággal végzett összehasonlítások.
Miközben a mű fő témája a hiány leíró-magyarázó elméletének kidolgozása, melléktémájának a gazdasági rendszerelmélet módszertanának továbbfejlesztését tekinthetjük. Ezt a törekvést szolgálják azok a fejtegetések, amelyek a gazdasági rendszerek normál állapotával, a rendszerekre jellemző normákkal és tűrési határokkal foglalkoznak.
A könyv mind elméleti, mind módszertani szempontból folytatása és továbbfejlesztése a szerző korábbi művében, az "Anti-Equilibrium"-ban felvetett gondolatoknak.
A mű jól követhető a matematikában nem jártas közgazdász olvasó számára is. A képletek verbális magyarázata, valamint 69 ábra szolgálja a mondanivaló megértésének megkönnyítését. Vissza