A gazdasági szerkezet matematikai tervezése

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Kornai János: A gazdasági szerkezet matematikai tervezése ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	506 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv az ágazati és népgazdasági szintű tervek - elsősorban az 5-10 éves, közép- és hosszú lejáratú tervek - matematikai megalapozásának módszereit ismerteti. Megírásának alapjául a szerző által vezetett nagyméretű kollektív kutatások gyakorlati tapasztalatai szolgáltak. A szerző olyan módszertan kialakítására törekedett, amely a magyar tervezési, statisztikai, számítástechnikai adottságok mellett alkalmazható.
A mű közgazdasági szempontból világítja meg a matematikai tervezés problémáit; a matematikai modellek, eljárások közgazdasági értelmezését helyezi előtérbe. A tárgyalási mód elősegíti, hogy a matematikai tervezés alapgondolatait, felhasználásának módját azok a tervezők és gazdasági vezetők is megértsék, akik egyébként kevesebb matematikai előképzettséggel rendelkeznek.
A munka ismerteti a lineáris és nemlineáris programozási modellek felhasználását a távlati tervek kidolgozásában, az úgynevezett kétszintű tervezés modelljét, a valószínűségszámítás felhasználását a gazdasági döntések megalapozásához; kitér a programozási modellek és az input-output táblák összekapcsolásának lehetőségére.
A könyv számos fontos közgazdasági elméleti problémát tárgyal, így többek között a bizonytalanság és kockázatvállalás, a kalkulatív árrendszer, az eszközlekötési tényező, a népgazdasági optimum-kritérium kérdéseit.
A könyv kidolgozásában közreműködtek: Lipták Tamás és Wellisch Péter matematikusok, mint néhány fejezet szerzői, illetve társszerzői.
A jelenlegi kiadás egy új részt: "Utóirat"-ot tartalmaz az 1964-1972-es időszakról. Ebben a szerző beszámol az első kiadás idején megkezdett, a III. ötéves tervhez kapcsolódott több szintű népgazdasági programozásról, valamint a IV. ötéves tervhez kapcsolódó modellekről és a velük végzett számításokról, érintve azokat a változásokat, amelyeket az új gazdasági mechanizmus hozott a tervezésben. Az Utóirat általános formában, sokoldalúan tárgyalja a több szintű tervezés fogalmait, helyét a gazdasági tervezésben és a szabályozásban.
Az első hazai kiadással egyidejűleg a mű külföldön is megjelent angol, német, lengyel és szlovák nyelven. A második angol nyelvű kiadás jelenleg ugyancsak készül annak a nagyon jelentős sikernek és kedvező nemzetközi sajtóvisszhangnak a nyomán, amely az első kiadást kísérte. Vissza

Tartalom

Előszó a második kiadáshoz	13
Előszó az első kiadához	15
Jelölések	21
Hagyományos módszerek és input-output-táblák	25
A hagyományos tervmutatószám-rendszer	27
A tervmutatószámok fontosabb csoportjai	27
A mutatószámrendszer konzisztenciájáról	32
A terv mint egyenletrendszer	33
A tervkoordináció	36
A hagyományos beruházás-gazdaságossági számítások	40
A fő beruházások központi engedélyezése	40
A "g" mutató	41
Input-output-táblák	44
Fontosabb definíciók	44
A teljes tartalom számítások	46
A szektorbontás ismérvei	47
A hatóságok szerint bontott "sakktáblamérleg"	48
Ágazati bontású mérlegek	50
Termékek szerint bontott mérleg	52
A terv konzisztenciájának ellenőrzése	53
Egyéb input-output-táblák	53
A matematikai tervezés támpontjai	55
Ágazati programozási modellek	59
Választás technológiai alternatívák között - a Pamutipari modell	61
A döntési problémák	61
A programozási szféra	62
A tevékenységek, a modell változói	64
A külső korlátozó feltételek	66
A belső korlátozó feltételek	69
A célfüggvény	71
A feladat matematikai összefoglalása	72
A pamutipari programozás gyakorlati eredményei	73
A termelés, az export és az import arányai - A műszálipari modell	78
A döntési problémák	78
A programozási szféra	79
A tevékenységek	81
A korlátozó feltételek	82
A célfüggvény	83
A műszálipari programozás gyakorlati eredményei	84
A költségek a tevékenységek terjedelmének függvényében	85
A tárgyalás feladata és áttekintése	85
Közös egyszerűsítő feltevések	86
A költségfüggvények osztályozása matematikai-számítástechnikai szempontból	89
A különböző tevékenységfajtákra jellemző költségalakulás	93
A tömegtermelés előnyeinek számbavétele a műszálipari modellben	96
A függvény paramétereinek meghatározása	102
Első összehasonlítás a hagyományos módszerekkel	104
Szélesebb választási lehetőség	104
Választás egyszerű rangsorolás alapján	107
A mérlegmódszer és a gazdaságosság követelménye	109
Az ágazati programozási modell kapcsolata a hagyományos tervmutatószám-rendszerrel	111
A számítástechnikai korlátok	112
A bizonytalan adatok kezelése	115
A műszaki és költségadatok megállapításának nehézségei	117
Az adatszolgáltatás szerkezete	117
Véletlen és tendenciózus becslési hibák	118
A becslés tárgyilagosságának elősegítése	124
Érzékenységi vizsgálatok - Paraméteres programozás	126
Számítássorozatok	126
Paraméteres programozás	127
Néhány gyakorlati példa	129
Az optimum "környéke"	132
Az érzékenységi vizsgálatok jelentősége	132
"Pesszimista" és "optimista" rangsorolások	134
A bizonytalan konzekvenciájú döntés problémája	134
A becslések "tól-ig" formája	135
A műszálipari rangsorolások	136
Első szelekció	138
Az alternatívák biztonsági rangsorolása	139
Az eljárás hiányosságai	141
Biztonsági programozás	143
A tárgyalás áttekintése	143
A valószínűségszámítási módszerek alkalmazásának jogosultsága	143
Bizonytalanság és valószínűség	146
A biztonsági programozás modellje	148
A biztonsági programozás közgazdasági értelmezése	150
Biztonság és kockázatvállalás	153
A biztonsági stratégia grafikus ábrázolása	153
Gazdasági vezetők tipikus nézetei	154
A rizikó-averzió jogosultsága	157
Sztochasztikus számítások a gyakorlatban	161
Kiegészítő feltevések	161
A feladat leszűkítése	162
A fontosabb számítások	163
A tevékenységek koncentrációjának hatása	166
Egy metodikai észrevétel	168
Második összehasonlítás a hagyomnyos módszerekkel	170
Kalkulatív értékelések	173
A kalkulatív árrendszer általános elszámolási elvei	175
Az elszámolási elvek szerepe	175
A kalkulatív ár általános képlete	175
A külkereskedelmi árak alkalmazásának köre	177
A ráfordítások dinamikájának kezelése	180
A tárgyalás további menete	182
A teljes termelési alapigény és a teljes bértartalom meghatározása	183
A feladat körvonalazása	183
A népgazdasági input-output-tábla felhasználása	183
Az input-output-táblákkal kapcsolatos egyszerűsítő feltevések	186
A részleges "visszagyűrűztetés"	189
A hagyományos "reálköltségszámítás"	190
A hivatalos beruházás-gazdaságossági metodika	193
Kísérletek a kalkulatív eszközlekötési tényező és bértényező meghatározására	194
Az elemzés feladata	194
Az aggregált népgazdasági termelési függvény	196
A racionális kalkulatív eszközleksötési tényező és bértarifa dfiníciója és létezésének lehetősége	199
Az eszközlekötési tényező és bértarifa arányáról	204
Első kísérlet: a "tőkepiac" megfigyelése	205
Második kísérlet: következtetés tervvariánsokból	208
Harmadik kísérlet: következtetés a nemzeti jövedelem elosztásából	209
Negyedik kísérlet: következtetés a népgazdaság növekedési üteméből - A modell leírása	211
Negyedik kísérlet: következtetés a népgazdaság növekedési üteméből - A megállapítások	216
Ötödik kísérlet: statisztikai vizsgálat	218
Hatodik kísérlet: A kalkulatív értékelések meghatározása matematikai programozással	220
Elszámolási elvek	221
Általános következtetések	223
Érzékenységi vizsgálatok	224
Importanyagköltség - Külkereskedelmi árak	228
A probléma áttekintése	228
Mit tekintsünk külkereskedelmi árnak	229
Jellegzetes áralakulási tendenciák	230
Új cikkek áralakulása	231
A becslés támpontjai	240
Az indirekt importanyagköltségek	244
A kalkulatív devizaárfolyam	246
Egységes devizaárfolyam szükségessége	246
A devizaárfolyam közgazdasági tartalma	248
A devizaárfolyam meghatározása az input-output-tábla segítségével	249
A program devizaárfolyam-érzékenysége	251
Harmadik összehasonlítás a hagyományos módszerekkel	253
Eltérés az aktuális áraktól	253
A kalkulatív és az aktuális árak célszerű viszonya	256
A népgazdasági és az ágazati programozás összekapcsolása	261
A központi irányszám mint paraméter	263
Gyakorlati példák az iparági vizsgálatokból	263
Gazdasági "kísérletek"	268
Az ágazati programozások érzékenységi vizsgálatainak áttekintése	270
A népgazdasági terv javítása	274
Konzisztencia-vizsgálatok	274
Erőforrások átcsoportosítása két szektor között	274
A "kétszintű tervezés" népgazdasági modellje
A tárgyalás áttekintése	280
A tervezés szokásos menetének imitációja	282
A központi modell	282
A primális szektormodell	284
A duális szektormodell	287
A programozás menete	289
Az algoritmus részletes leírása	291
A feladat játékelméleti értelmezése	297
A beruházások kezelése a modellben	299
A többszintű tervezés jövője	301
A kétszintű tervezési modell aspektusai	301
Az algoritmus számítástechnikai tulajdonságai	301
A programozási modellek "piramisszerű" hálózata	303
A többszintű tervezés, mint a gazdasági tervezés és irányítás szimulációja	304
Az árnyékárak	307
Az árnyékárak egalizálódása	307
Az árnyékárak optimalitásának relatív jellege	308
Az árnyékárak felhasználása a modellen kívül	308
Az eszközlekötési tényező és a kamatláb	310
Az optimum-kritérium	312
A gazdaságpolitikai célok szolgálata	312
"Súlyozás" és "absz olút feladat"	315
A tervezés menete és a modell	319
A gazdaságpolitikai feladatok "feszültsége"	320
A feladatok realitásának ellenőrzése	323
Efficiens programok	324
Kinyilvánít-e "preferenciákat" a gazdasági vezetés?	326
Gazdaságpolitikailag elfogadható programok	329
A célfüggvény, mint a többleteredmény alakítója	332
Érdemes-e programozni?	335
Utóirat: újabb tapasztalatok a matematikai tervezésben	337
Az első kísérleti többszintű népgazdasági programozás	339
Bevezetés	339
Változók	339
A korlátozó feltételek közgazdasági tartalma	342
A célfüggvények	345
A feltételi rendszer "szintjei"	345
A többszintű szerkezet kedvező vonásai	348
Modellrendszer	351
A számítási eredményekről	352
Árnyékárak és növekményhányadosok	357
A differenciális mutatók érzékenysége (a rubel/dollár-mutató példáján)	360
Az eszközlekötési tényezőről	362
Az árnyékárak az összevont programozási modellben	363
Az ötéves tervezés matematikai programozása - Áttekintés az 1969-1971. pévekről	366
Az áttekintés felépítése	366
Ágazati programozások	367
Az ötéves tervtermészetbeni, értékbeni és pénzügyi folyamatainak programozási modellje - A "nagy modell"	370
A nagy modellel végzett számításokról	376
Többperiódusos programozás	380
Terv -makrofüggvények	386
Még egyszer a többszintű tervezésről	395
Fogalmi tisztázás	395
A dekompozíciós eljárások felhasználási és értelmezési lehetőségei	397
A többszintű tervezés fogalma	404
A tervutasításos mechanizmus komputerizálása	406
Árnyékárakkal szabályozott gazdaság	408
A többszintű modellrendszer helye a gazdaság összetett szabályozásában	409
"Computópia" vagy a racionalitás szerény kiterjesztése?	412
Függelékek	415
A konkáv minimalizálási feladat megközelítése	415
A feladat körvonalazása	415
A "véletlen út" módszere	416
A célfüggvény "görbítése"	416
A műszálipari programozás anyagából	419
Példa a világpiaci áralakdulás előrebecslésére	419
Korrelációs becslések	422
A sztochasztikus költségfüggvény várható értéke és szórása	422
A tevékenységek koncentrációjának, illetve szétaprózásának hatása	426
Kamatos kamatozáson alapuló formák	428
Az eszközlekötési járulék formulája	428
A beruházási költség felkamatozása	428
Diszkontált költségösszeg	429
A kamatoskamat-képletekben alkalmazott kamatláb	430
Az eszközlekötési tényezővel kapcsolatos megállapítások bizonyítása	433
A makroökonómiai növekedési folyamatok statisztikai vizsgálata	436
A vizsgálat célja	436
A nemzeti jövedelem, a termelési alap és a létszám növekedése	436
Fontosabb termelési viszonyszámok	440
A nemzeti jövedelem felhasználásával kapcsolatos idősorok	441
Regressziószámítások	443
A termelési függvény paramétereinek meghatározásáról	448
Az eszközlekötési járulékról folyó vita áttekintése	451
Az áttekintés jellegéről	451
A nemzeti jövedelem termeléséhez kapcsolódó nézetek	451
A nemzeti jövedelem elosztásához kapcsolódó nézetek	454
elosztás és optimalitás	455
A vita egyéb kérdései	456
A "kétszintű tervezés" általános matematikai modellje: "kétszintű programozás"	458
Bevezetés	458
A teljes központi információs feladat	459
Szektorb ontás	459
Értékelhető központi programok	460
Generátorhalmazok	461
Kétszintű feladat	463
Poliedrikus játék	464
Regularitás	467
Fiktív lejátszás	468
Az iteráció leállítása	470
Az árnyékárak "egalizálódása"	470
Egy ásltalános felbontási és beágyazási technika	471
Tervjavítási eljárás	473
A népgazdasági programozás keretében végzett "tőke-munka" vizsgálata és a termelési elmélet kapcsolatáról	479
Hasonlóságok és eltérések	479
Termelési függvények meghatározása	482
Irodalomjegyzék	485
Táblázatok jegyzéke	498
Névmutató	501
Tárgymutató	505

Témakörök

Kornai János

Kornai János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kornai János könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem