Komárom megye helységneveinek rendszere

Előszó

Magyarország földrajzi neveinek összegyűjtése a Zala megye földrajzi neveinek 1964-ben történt közzétételétől napjainkra országos méretű tudományos névtani gyűjtéssé szélesedett, amelynek eredményeként hazánk megyéi sorra jelentetik meg földrajzinév-gyűjteményük köteteit. Komárom megye 1985-ben, az országban ötödikként adta közre földrajzi neveinek teljes tárát. Megtalálhatók benne a megye összes településének bel- és külterületi helynevei. Ezzel nemcsak megmentette az utókor számára a több ezer pusztulásra ítélt földrajzi nevet, hanem hatalmas vizsgálati anyagot is szolgáltatott a névtudomány számára.
Amióta 1978-ban Kiss Lajos „Földrajzi nevek etimológiai szótára" című összefoglaló munkája valamennyi magyarországi helységnév etimológiai magyarázatával megjelent, egyre több megyénk helységneveinek az eredetmagyarázatát emeli ki egy-egy kutató az országos anyagból, és teszi a megye lakossága számára külön kiadványban is hozzáférhetővé. A sort Ördög Ferenc nyitotta meg „Zala megye helységneveinek rendszere" című dolgozatával, őt követte Juhász Dezső a „Veszprém megye helységneveinek rendszere" című összeállításával, majd Várkonyi Imre a „Somogy megye helységneveinek rendszere" című kis kötettel. Jelen munkámban Komárom megye földrajzi nevei közül a helységnevek keletkezését kutatva, az embereket elsősorban érdeklő kérdésekre keresem a választ: mi válthatta ki községük nevének keletkezését, mi a névadás indítéka, kik és hogyan nevezték el. Ezeknek a kérdéseknek megválaszolásánál én is elsősorban Kiss Lajos „Földrajzi nevek etimológiai szótára" című munkájára, valamint lektori véleményére támaszkodtam. Használtam még Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. (Komárom vármegye), Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi és városai (Esztergom vármegye és Komárom vármegye) című művét és az irodalomjegyzékben felsorolt egyéb munkákat is.
Ezen túlmenően, bár nem tekintettem feladatomnak a megye helytörténeti lexikonának a megírását, mégis úgy véltem, célszerű és hiányt pótol művelődéstörténeti szempontból a települések történetének, népesedés- és lakóház-adatainak a közlése.
A helységnevek csoportosítását a névadás indítéka szerint célszerű végeznünk. Ez sokféle lehet. A helységet elnevezhették a táj feltűnő jellegzetességéről (pl. hegy, völgy), a közelében található talaj faj táj ár ól (pl. sár), a táj jellegzetes növényzetéről (pl. alma, körte, som), valamely jellegzetes építményéről (pl. vár) vagy az első birtokosról (pl. Dorog, Gyermely), a templom védőszentjéről (pl. Szent Miklós, Szent György), az első lakosság mesterségéről (pl. ács, kovács).
Vissza