Kormányzás a dualizmus korában

Tartalom

BEVEZETÉS 11
ELSŐ RÉSZ. A PARLAMENTÁRIS KORMÁNYZÁS
KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE, AVAGY
A XIX. SZÁZADI EURÓPAI PARLAMENTARIZMUS 17
1. A parlamentáris kormányzás gyökerei 19
1.1. A parlamentáris kormányzás kialakulása
Angliában 19
1.2. A korai angol parlamentarizmus alapelvei
és feltételei 32
2. A nem parlamentáris kormány formák
Európában a XIX. században 43
2.1. Restaurált és tovább élő abszolút monarchiák 44
2.2. Az európai perifériák despotikus uralmi
rendszerei 48
2.3. Alkotmányos monarchiák 50
2.4. Átmeneti kormányformák 58
3. A XIX. századi európai parlamentarizmus
eszmetörténete 67
4. Az európai parlamentarizmus első virágkorától
a liberális alkotmányosság válságáig 79
4.1. A brit parlamentarizmus fénykora:
kabinetrendszer a viktoriánus korban 80
4.2. A parlamentarizmus megjelenése
a kontinentális Európában: Belgium 89
4.3. A holland parlamentarizmus kialakulása 93
4.4. A XIX. századi olasz parlamentarizmus 95
4.5. A francia parlamentarizmus
a Harmadik Köztársaságban 103
4.6. A skandináv parlamentarizmus kialakulása
és fejlődése 112
5. „Félparlamentáris" rendszerek és sikertelen
kísérletek a parlamentáris kormányzás
bevezetésére 117
5.1. Németország 117
5.2. Egyéb kísérletek: a spanyol „rotativizmus"
és az osztrák közjog parlamentarizálódása 131
6. Összegzés 139
A parlamentáris kormányzás fogalma és
fő intézményei az 1850-es évektől
a XX. század elejéig 139
6.1. Fogalmi közelítések 139
6.2. A XIX. századi európai parlamentarizmus
fogalma és fogalmi ismérvei 151
MÁSODIK RÉSZ. A DUALIZMUS KORI
MAGYARORSZÁG KORMÁNYFORMÁJA,
ILLETVE A MAGYAR PARLAMENTARIZMUS
KIALAKULÁSÁNAK PROBLÉMÁJA
A KIEGYEZÉS UTÁN 171
Bevezetés 173
1. A kiegyezés alkotmányjogi rendszere:
Ausztria és Magyarország közjogi viszonya 175
2. Végrehajtó hatalom és kormányforma
a XIX. századi magyar közjogban 199
3. A király jogállása 209
3.1. Az uralkodó jogállása a történeti
magyar közjogban 209
3.2. A király jogállásának változásai
a kiegyezés után 221
3.3. Az uralkodói jogkörök gyakorlása 234
4. A kormány és a miniszterek jogállása 243
5. A kormány megalakítása és összetétele 259
6. A miniszteri felelősség elve és érvényesülése
a dualizmus kori Magyarországon 281
6.1. A miniszteri ellenjegyzés 282
6.2. A miniszterek jogi felelőssége 289
6.3. A kormány és a miniszterek politikai
felelőssége 296
6.4. A kormány parlamenti felelőssége és
a miniszteri felelősség a gyakorlatban 303
6.5. A közös miniszterek és a horvát bán
felelőssége 309
7. Választójog és parlamenti választások
Magyarországon, 1867-1918 315
7.1. Választójog és választási rendszer
a dualizmus idején 315
7.2. A dualizmus kori választások 323
8. A törvényhozó hatalom a dualizmus korában 329
9. A pártrendszer és a többségi elv 351
9.1. A dualizmus kori pártrendszer kialakulása
és fejlődése 351
9.2. Közjogi alapú pártstruktúra
HARMADIK RÉSZ. A KORMÁNYFORMA
MEGÍTÉLÉSE A MAGYAR TÖRTÉNET- ÉS KÖZJOGTUDOMÁNYBAN 375
1. A kormányforma kérdése a kiegyezés után 377
1.1. A kormány forma megítélése
a kiegyezés utáni magyar politikában 377
1.2. A kormány forma megítélése
a magyar történet- és közjogtudományban 385
1.3. A dualizmus kori parlamentarizmus
„sajátosságai" 400
2. A dualizmus kormányformájának megítélése
a két világháború közötti közjog- és történettudományban 407
3. A dualizmus kormányformájának megítélése
a második világháború utáni szocialista
történet- és közjogtudományban 413
4. A dualizmus kormányformájának értékelése
a rendszerváltás óta
5. A dualizmus kormányformájának külföldi
megítélése 431
ÖSSZEFOGLALÁS 435
FELHASZNÁLT IRODALOM 443

Témakörök