Előszó | 9 |
Bevezetés | 11 |
A korképkialakítás problematikájának történetéből | 19 |
A dualista korszak történetoktatásáról | 23 |
Kármán Mór a történelemoktatás céljáról | 23 |
Márki Sándor és az 1885. évi Történelmi Kongresszus | 33 |
A Tanácsköztársaság reformterveiről | 39 |
Didaktikai és metodikai nézetek a két világháború között | 44 |
A hivatalos magyar didaktikusok a történelemoktatás tárgyáról és céljáról | 44 |
A módszertani álláspontok korképértelmezése | 58 |
A hazai reformpedagógiai irányzatok a korkép kialakításáról | 70 |
A korkép mint a tananyag tartalmából következő sajátosság | 93 |
A történelem tárgyának egyes sajátosságai az oktatási tapasztalatok alapján | 97 |
A marxista történelemoktatás fontosabb eredményei | 97 |
A történelem tárgyának leszűkítése | 98 |
A faktográfia jelentkezése az oktatásban | 103 |
A történelem teljes tartalmának feltárása, a korkép szükségességének történelemelméleti indoklása | 105 |
A történelem tárgyáról | 105 |
Az objektív történelmi kép szükséglete és értelmezési kísérlete a mai polgári történelemmódszertan egyik ágában | 111 |
A társadalmi és történeti törvények viszonyáról | 117 |
A társadalmi törvény oki és strukturális oldaláról | 120 |
A társadalmi törvények és az emberi cselekvés viszonyáról | 123 |
A lehetőség és valóság dialektikája | 127 |
A történelem tényeiről | 133 |
A történelem tényeinek különböző osztályozási szisztémái | 133 |
A történelem tényeinek vizsgálata a történeti hitelesség és nevelő hatás szempontjából | 134 |
A történelem tényeinek többértelműsége a tananyag egy tényének elemzésekor | 135 |
A dráma és a történelem tényei | 138 |
A XX. század története anyagának sajátos problémáiról | 141 |
A tananyag értelmezése a példafeltáró oktatásban | 144 |
A korkép értelmezése a szaktudomány sajátosságaiból és a tananyaggá formálás követelményeiből adódóan | 152 |
A korkép kialakításának szükségessége az iskolai megismerés sajátosságaiból következően | 163 |
A megismerés különböző módjainak egysége a történelem teljes tartalmának feltárásában | 168 |
A történelem tudományos megismerése | 168 |
A történelem "történeti" és logikai megközelítéséről | 171 |
A tudományos és művészeti megismerés néhány sajátosságáról | 172 |
Az esztétikai megismerés és a korkép viszonyáról | 176 |
A művészi jellegű megismerés hatása | 176 |
A képzetek és a fogalom viszonyáról | 178 |
Az intuitív megismerés funkciója, a korkép kialakításában | 182 |
Az intuitív megismerés értelmezése | 182 |
Az intuíció funkciója az iskolai történeti megismerésben | 185 |
Az iskolai történeti megismerés nevelő hatásának feltételei és célja | 187 |
Az iskolai történeti megismerés néhány sajátosságáról | 187 |
A történelmi érdeklődés forrásai és iránya | 190 |
A köznapi tapasztalat szerepe a történeti megismerésben | 206 |
A más tárgyakből szerzett részismeretek és a társadalomtól kapott információk szerepe az ismeretszerzésben | 209 |
A tantárgy és a tanulók viszonyáról | 213 |
Változások a tanulók példaképeinek személyiségjegyeiben | 217 |
Az oktatás élménnyé válásának útja az iskolai történeti megismerésben | 222 |
A korkép életszerűsége | 237 |
Az oktatás életszerűségének tartalmi feltételei | 237 |
Az életszerűség mint az oktatás tárgyának alapelve | 239 |
A megismerés folyamatának életszerűsége | 241 |
A korhűség summája | 247 |
Pedagógiai tényfeltárásunk módszerei | 255 |
Eredményvizsgálat | 261 |
Az élménydolgozatokról | 266 |
Az 1965-66-os tanévben végzett kísérletek | 277 |
Utószó a második kiadáshoz | 289 |
Irodalomjegyzék | 297 |