Előszó
Előszó helyett...
Az elmúlt másfél esztendő harcainak, az ostoba politizálásnak a lenyomata ez a könyv. Amolyan valós kórisme. Szellemi csatározások ideje volt ez az időszak, amelyben a bukott szocialista eszmék, az liberális nemzetköziség, és a nyilas keresztényellenes szellemiség csapott össze a középutas, nemzeti és keresztény politikai szemlélettel. Magyarország ez utóbbit választotta, felhatalmazva a kormányt az ország újjáépítésére, a keresztény nemzeti eszme újrateremtésére. Az elmúlt évtizedekben Magyarország kifosztása, erkölcsi lezüllesztése és idegen eszmék erőszakos terjesztése zajlott. Minden olyan értéket igyekezett a szocialista-liberális hatalom eltörölni, amelyek ezer esztendőn át biztosítékot jelentettek a magyarság megmaradása, a magyarokkal együtt élő nemzetek és vallási közösségek békéje számára. Az élet minden területén züllés és szellemi leépülés volt tapasztalható. Ennek a folyamatnak vetett véget a kétharmados többséggel megválasztott kormány, s ezt a kormány és szellemiséget akarja folyamatosan, különféle vádakkal, nemzetközi lejáratással és keresztényellenességgel tönkretenni az a három ellenzéki párt, amely felelős a mai helyzetért, amely Magyarország jó hírét szándékosan rombolja a nemzetközi politikai-és gazdasági életben. Az ellenzékkel és a minden ízében magyar-és keresztényellenes Európai Unióval való küzdelem azonban nem csupán a kormány feladata, hanem mindenkié, aki a mai változásokra adta voksát. íróként magam is kénytelen vagyok olykor harcolni, veszteni, majd újra felállva tovább küzdeni. Ennek a lelki és szellemi küzdelemnek a dokumentációját adom most a Kedves Olvasó kezébe. Hiszem, hogy az általam leírtak nem gyűlöletet keltenek, hanem belátásra sarkallják mindazokat, akik hitüket és magyarságukat vesztve magyarként Magyarország ellen támadnak, akik többre értékelik a liberális elnemzetietlenítést, értékeink és hagyományaink megsemmisítését. Mert élhetnénk egyszerűen, magyarul, szabadon és szeretetben. A hatalomvágy és pénz imádata azonban mindent felülír. Emberséget, tisztességet, a haza iránti kötelezettségeket, és a „parancsokkal" teli hitet. Mára olyan méreteket ölt ez az önzés és kapzsiság, erkölcstelenség és jellemtelenség a politikai életben, és a társadalomban, amilyenhez hasonlót a magyar történelemben aligha találunk. Megálljt kell parancsolni ennek a liberalizmustól és szocializmustól fertőzött szellemnek, mert ha így folytatja Magyarország, akkor sem jelene, sem jövője nem lesz. A kölcsönös gyűlölködés és az állandó gyűlöletkeltés visszaüt a gyűlölködőre és a gyűlöletkeltőre, a társadalom mérgezőire. Magyarán, az egész társadalomra. Mert ez a fertőzés ma már mindenre és mindenkire kiterjed, ez vált természetessé, életelemmé a szeretet és a megbocsájtás helyett. Súlyos bűne van minden pártnak és szervezetnek, mert ezek saját érdekükben, jólétükért mindenre képesek. A törvényeket pedig az EU ostoba, liberális és keresztényellenes előírásai szerint kell meghoznia a parlamentnek, s e törvények szintén a társadalmat teszik érzéketlenné, hiszen a megélhetés mindenki számára a legfontosabb. A nép jóléte legyen a legfőbb törvény - mondták a rómaiak, s ez ma is az egyetlen szem előtt tartandó alapelv.
Vissza