Korfu

Előszó

Korfu. Görögország egyik legszebb szigete, az ország észak-nyugati részén, Epirus-szal szemben helyezkedik el. Az Ion-szigetek második legnagyobb szigete Kefallínia után 590 km2-el. Geológiailag is Epirus-hoz tartozik nagy hasonlóságot mutatva azzal összetételében is, mellyel valaha valószínűleg összetartozott és nagy földmozgások következtében szakadt le.
A sziget hosszúkás alakú, ÉNY-DK-i fekvésű, leghosszabb pontja 33 mérföld az északi Agia Ekaterini-foktól a déli Asprokavos-fokig, legszélesebb pontja 15 mérföld a keleti Kefali-foktól a nyugati Agios Stefanos-fokig, legkeskenyebb pontja 1 3/4 mérföld a Megahori- és Marathias-öblök között. A sziget északi része hegyvidékes, kelet felől hegylánc húzódik, melynek legmagasabb pontja a Viglas (782 m), ezután nyugat felé haladva találkozunk a Pantokratorral (feltehetőleg az ókori Istoni), mely a sziget legmagasabb pontja (906 m), még nyugatabbra találjuk a Stravoskiadi (849 m) és a kúpalakú Arakli (506 m) csúcsokat a Paleokastritsa-öböl felett. Egy második hegylánccal találkozunk a sziget középső részén, melynek legmagasabb pontjai az Agii Deka (529 m), a keleti Stavros (450 m) és a nyugati Garouna (442 m), valamint az Agios Mattheos (465 m) csúcsok. A sziget déli részén alacsonyabb dombok húzódnak egészen a tengerpartig és a két földnyelvben, a Lefkimi és Asprokavosban végződnek. A terület egyetlen magasabb pontja a sűrű növényzettel borított Hlomos (330 m). Vissza