Kórélettan I-II.
Kórélettani gyakorlati jegyzet
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A VÉRKÉPZÉS MECHANIZMUSA. KENETKÉSZÍTÉS
1./ A vérképzés mechanizmusa
A hematológia modern, funkcionális szemléletének eredete Till és McCulloch 60-as években végzett kísérleteire nyúlik vissza....
Tovább
Előszó
A VÉRKÉPZÉS MECHANIZMUSA. KENETKÉSZÍTÉS
1./ A vérképzés mechanizmusa
A hematológia modern, funkcionális szemléletének eredete Till és McCulloch 60-as években végzett kísérleteire nyúlik vissza. Kimutatták, hogy letalisan besugárzott, maid syngenikiis (HLA identikus) csontvelőátültetésben részesült egerek lépében az átültetés után 7-10 nappal, a vörösvérsejt-, fehérvérsejt-, és thrombocy-ta rendszer előalakjait egyaránt tartalmazó kolóniák alakulnak ki. Ezek az állatok túlélik a letális dózisú irradiációt. Egy-egy kolónia kifejlődéséért egyetlen sejt a felelős. Azokat a sejteket, amelyek a lépben a vörösvérsejt, granulocyta, monocyta-macrophag, megakaryocyta előalakokat tartalmazó kolóniákat létrehozták, kolónia formáló egységeknek, angolul ColonyForming Unit (CFU-S) nevezték. (A rövidítésben szereplő "S" az angol lép szó -spleen- kezdőbetűjére utal).
Az említett kísérlet nyomán megindult extenzív kutatás igazolta azt a teóriát, hogy a vér valamennyi sejtes eleme, (erythrocyta, lymphocyta, granulocyta, monocyta, thrombocvta) egyetlen önreprodukcióra és differenciálódásra egyaránt képes sejtféleségből, a pluripo-tens óssejtb^riPltt'riPotentStenrCdl) PPSC származik. STSssejtek a csontvelői magvas sejteknek csak kis részét képezik (<1/1000), a szokványos morfológiai módszerekkel nem ismerhetők fel. Elvileg korlátlan önreprodukciós képességgel rendelkeznek (proliferáció), de megfelelő körülmények között differenciálódásra is képesek, amikor valamelyik sejtvonal (myeloid, lympho-id) irányában elkötelezett (progenitor) sejtté érve "a differenciálódás során semmisülnek meg". Az őssejtek proliferativ illetve differentációs potenciáljának meghatározásában a csontvelői mikrokörnyezetnek döntő szerepe van. Az őssejtek környezetében elhelyezkedő T-ljmiphogrKK!jmónocyták, és fibroblastok által termelt humorális növekeHIsTfakforok fhaemopoetinek) irányítják az őssejtek differenciációs és önreprodukciós folyamatait.
Az őssejtek érése folyamán létrejövő progenitor-sejtek önreprodukciós képessége folyamatosan csökken, ez-
Vissza
Tartalom
Tartalomjegyzék
A
Tartalomjegyzék
I. A VÉRKÉPZÉS MECHANIZMUSA KENETKÉSZÍTÉS (Martos Éva, Nemes László, Pucsok József) 1
II. A VÖRÖSVÉRSEJT RENDSZER MORPHOLÓGIÁJA (Martos Éva, Pucsok József) 10
III. A GRANULOCYTARENDSZER MORFOLÓGIÁJA (Martos Éva, Pucsok József) 12
IV. A MEGAKARIOCYTA-RENDSZER MORFOLÓGIÁJA (Martos Éva, Pucsok József) 15
V. ANÉMIÁK (Martos Éva, Pucsok József) 17
VI. MALIGNUS HAEMATOLÓGIAI KÓRKÉPEK (Martos Éva, Pucsok József) 28
VII. A LYMPHOID ÉS A MONOCYTA-MACROPHAG RENDSZER FUNKCIONÁLIS MORFOLOGIÁJA (Fürész József) 40
VIII. A LYMPHOCYTA-MACROPHAG RENDSZER MALIGNUS BURJÁNZÁSA (Fűrész Józef) 52
IX. HEMOSZTAZISZAVAROK LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKÁJA (Losonczy György) 75
X. AZ ELEKTROKARDIOGRÁFIA ÉS AZ ELEKTROKARDIOGRAM (Gáti Tibor) 91
XI. AZ INGERKÉPZÉS ZAVARAI (Székely Gabriella, Gáti Tibor) 113
XII. AZ INGERÜLETVEZETÉS ZAVARAI (Gáti Tibor, Székely Gabriella) 155
XIII. AZ INGERÜLET VISSZAFEJLŐDÉSÉNEK ZAVARAI, AZ ELEKTROLITZAVAROK. A PITVARI ÉS KAMRAI HIPERTRÓFIA, A SZÍV HELYZETVÁLTOZÁSA. (Gáti Tibor)
XIV. AZ INFARKTUS-EKG JELEI (Szombath Dezső, Gáti Tibor)
XV. KARDIOVASZKULÁRIS VIZSGÁLÓELJÁRÁSOK (Gáti Tibor, Szombath Dezső)
XVI. AZ ENDOKRIN MŰKÖDÉS ZAVARAINAK VIZSGÁLATA. AZ ADENOHIPOFIZIS MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA A PAJZS-MIRIGYMÚKÖDÉS VIZSGÁLATA A MELLÉKVESEKÉREG MŰKÖDÉS VIZSGÁLATA (Selmeci László) 227
XVII. A SZÉNHIDRÁT-ANYAGCSERE ZAVARAINAK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA (Szollár Lajos, Golyás Miklós)
XVIII. PLAZMAFEHÉRJÉK ÉS PLAZMAENZIMEK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA. (Selmeci László)
XIX. A VESEMŰKÖDÉS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA (Rosivall László)
XX. A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAINAK LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKÁJA (Losonczy György)
XXI. A FOLYADÉK ÉS IONHÁZTARTÁS ZAVARAINAK DIAGNOSZTIKÁJA (Rosivall László) '
XXII. LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK (Losonczy György)
XXIII. A MÁJ MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA (Szollár Lajos, Tornóci László)
XXIV. A TÁPCSATORNA MŰKÖDÉSÉNEK KÉMIAI LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA (Gáti Tibor, Székely Gabriella)
XXV. A VÉRLIPIDEK LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA (Szollár Lajos, Molnár Miklós. Rischák Katalin) 456
XXVI. A KALCIUM ÉS FOSZFÁT FORGALOM LABORATÓRIUMI VIZSGÁLÓ MÓDSZEREI (Szombath Dezső) 467
Folytatás Microsoft-tal