Sírok, sírjelek a várad-olaszi temetőben

Előszó

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság 1997. szeptember 26-28-i bihari honismereti konferenciáján elindított egy új kiskönyv-sorozatot, Partiumi füzetek címen. Célja településeink helytörténetének, műemlékeinek, népszokásainak ismertetése a Partium és a Bánság területén. Nagyobb városainkról már számtalan kiadvány jelent meg, de kisebb településeinkről, főleg falvainkról nagyon keveset tudunk. E hiánypótló kötetek fő célja, hogy a kistelepülések saját kutatói vagy jó ismerői - pedagógusok, lelkipásztorok, orvosok, vállalkozók vagy mások - állítsák össze az anyagot, hiszen ők belülről ismerik a települést, ott élnek, mindig szívügyük volt megismerni saját történelmüket, szokásaikat, s össze is gyűjtötték ezeket az adatokat, de eddig homályban maradtak. Ők tudják, hogy melyek azok az események és adatok, amelyek saját közösségük számára fontosak és szükségesek. A másik fontos cél, hogy e kiadványokat az illető településen meg lehessen kapni, így az idelátogató egy helyi ismertetőt vehet a kezébe, így méginkább érdekeltté és fogékonnyá tenné a helybeli kutatókat, hogy olyan értékes anyagot, ajándékot nyújtsanak át az oda látogatónak, amelyre büszkék is lehetnek, s amelyben megtalálható minden jelentős információ. E könyv is e sorozatba illeszkedik bele. Történelmi örökségünk megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges temetőink, nemzeti panteonjaink megismerése, felmérése, védelme. Hisz nemcsak őseink kultuszáról van szó, hanem a temető történelmünk egy darabja. Olyan mint egy történelemkönyv: bizonyíték, hogy itt voltunk. Nagy személyiségeink végső nyugvóhelyei ezek, ugyanakkor művészeti és népművészeti kincsestárunk részei, kultúránk gyűjtőhelyei. Településeink temetői, régi síremlékei az utóbbi időben rohamos pusztulásnak indultak. Sajnos, ehhez nagy mértékben hozzájárult a vandalizmus, sőt a tudatos pusztítás. Vissza