Koraszülött és időre született gyerekek értelmi fejlődésének longitudinális összehasonlító vizsgálata

Előszó

Az intrauterin időszakban, a szülés folyamán és az extrauterin fejlődés korai szakaszában érvényesülő biológiai rizikófaktorok kihatása a gyermek értelmi fejlődésére az irodalmi adatok tükrében meglehetősen ellentmondásos. Egyes szerzők szerint szinte egyenes összefüggés tételezhető föl az ártó hatás orvosi paraméterekkel mérhető súlyossága és a fejlődési perspektíva beszűkülése, illetve zavarok megjelenése között ("continuum of reproductive casualty", Pasamanick és Knobloch, 1966). Az újabb kutatási eredmények ismeretében azonban mind többen hangoztatnak ezzel ellentétes nézetet, amely szerint a pre- és perinatális biológiai információk nem adnak elegendő alapot arra, hogy hosszabb távra megbízhatóan előre lehessen jelezni a gyermek értelmi képességeinek alakulását. Amint a hosszútávra tervezett követő vizsgálatok magasabb életkorokig jutottak, egyre több olyan adat vált hozzáférhetővé, amely szerint a biológiailag veszélyeztetettnek minősített újszülöttek (az ún. "rizikógyerekek") - mint csoport - iskoláskorban mért intelligenciaszintje már nem is különböztethető meg azon társaikétól, akiknek a korai fejlődése biológiai kockázati tényezőktől mentes volt. Ez utóbbi tapasztalatok meglehetősen megrendítették a bizalmat az "enyhe agykárosodás" vagy MCD (minimális cerebrális diszfunkció) könnyű magyarázó elvnek ígérkező fogalmában (Kopp és McCall, 1982; Rutter, 1982). Ugyanakkor tény, hogy teljesítményproblémával - kiváltképp iskolai tanulási nehézségekkel - küszködő gyerekeknél mégis az átlagosnál gyakrabban fordulnak elő az anamnézisben pre- vagy perinatális idegrendszeri ártalomra utaló tényezők. Éppen a kép ellentmondásossága volt az, ami számos elméleti fejlődéspszichológus figyelmét is ráirányította a problémára, amelyet hagyományosa a nevelés- és a gyermekklinikai pszichológia határterületére tartozó alkalmazott kutatási feladatnak tekintettek. Vissza