Korányi Frigyes

Előszó

Korányi Frigyes a magyar nép egyik küzdelmes történelmi szakaszában élt. Még gyermek, amikor Kossuth és Széchenyi között a nemzet meggyőzéséért és mozgósításáért folyik a küzdelem, ifjúkorában következnek be a 48-as események, amelyeknek tevékeny és szenvedő részese, élete további folyamán pedig, a Habsburg-elnyomás és a magyar feudálkapitalizmus szakaszaiban, a nép egészségügyének küzdő és dolgozó harcosa.
A század második harmadában már kialakulnak a frontok: Széchenyit követik a haladóbb főnemesek és a maradibb köznemesek, Kossuth mellé pedig a nép és a köznemesek balszárnya sorakozik fel. Ezek elismerik, hogy a Széchenyi-féle reformok szépek, jók, de azt is tudják, hogy eredményeiket bármikor elsöpörheti a magyar feudális reakcióval szövetséges Habsburg-elnyomás.
Reformok indulnak, s eredményeik gazdasági és kulturális téren vitathatatlanok. Ideszámítjuk a független polgári államért folyó harc legelemibb formáját, a magyar nyelv bevezetéséért folytatott harcot, amelynek a forradalom felé vezető úton komoly jelentősége volt. A nép fenntartotta a nyelvet, íróink csiszolták s az 1825-ben megalakult Magyar Tudományos Akadémia tervszerűen tökéletesítette, ápolta és bővítette. Így az Akadémia a szabadságharc bukásáig tudományos és irodalmi életünk javát tömörítette és a nemzeti haladást szolgálta. Például 1837-ben két olyan művet is jutalmazott, amely a hitbizományok megszüntetését javasolta, nem zárkózott a tudomány elefántcsonttornyába, hanem falragaszokon köszöntötte a sajtószabadságot, feliratban üdvözölte Kossuth Lajost. Vissza