| Bevezetés | 9 |
| A korai személyiségfejlődés pszichodinamikai elméletei | 11 |
| Mahler: Az embergyerek pszichológiai születése. Mikor jelenik meg a pszichológiai én? | 13 |
| A szeparációs-individuációs folyamat előfutárai | 15 |
| A normál autisztikus fázis | 15 |
| A szimbiotikus fázis kezdete | 16 |
| A normál szimbiotikus szakasz | 19 |
| A "tartó viselkedés" mintái | 20 |
| A szeparáció-individuáció első alfázisa: differenciáció és a testkép alakulása (4/5-7/9 hónapos korig) | 21 |
| Késleltetett és korai "kikelés" | 22 |
| Második alfázis: A gyakorlás (két szakasza 7-10/12 és 10/12-16/18 hónapos korig) | 23 |
| A 'nárcisztikus ellátás' fogalma más pszichoanalitikus elméletekben | 26 |
| Harmadik alfázis: újraközeledés (két szakasza 15-18, illetve 18-24 hónapos korig) | 27 |
| Követési és elkerülési minták | 27 |
| Veszély jelek az újraközeledési alfázisban | 30 |
| Az újraközeledési krízis lecsengése | 31 |
| Nemek közötti különbségek. A nemi identifikáció kezdetei | 32 |
| Negyedik alfázis: az individualitás konszolidációja és az emocionális tárgykonstancia kezdetei (a harmadik életév) | 33 |
| Kernberg személyiségfejlődési elképzelése | 36 |
| A normál autizmus vagy differenciálatlan primer stádium | 38 |
| A normális szimbiózis, vagy a primer, differenciálatlan én-tárgyképzet kialakulásának stádiuma | 38 |
| A self- és tárgyképzetek differenciálódása | 40 |
| A selfképzetek és tárgyképzetek integrációja és az érettebb intrapszichikus struktúrák kialakulása | 42 |
| A felettes-én és az én-integráció konszolidációja | 44 |
| Irodalom | 46 |
| Az elhárítómechanizmusok és a tudattalan nyelve | 49 |
| Az elhárítómechanizmusok formái | 52 |
| Primitív elhárítási formák | 52 |
| Hasítás | 53 |
| Primitív idealizáció | 54 |
| Projektív identifikáció, primitív projekció | 54 |
| Tagadás | 55 |
| Omnipotencia és devalválás | 56 |
| Az elfojtás és a vele rokon elhárítási formák | 57 |
| Az elfojtás | 58 |
| Meg nem történtté tevés | 59 |
| Reakcióképzés | 60 |
| Racionalizáció | 62 |
| Intellektualizáció | 64 |
| Izoláció | 67 |
| A tudattalan nyelve | 68 |
| A tudattalan "előcsalogatása". Hermann Imre megfigyelései | 69 |
| Időtlenség | 69 |
| Újdonság | 70 |
| Következtetések Hermann nyomán. Újdonság és hajtóerők. Szenzoros élménykeresés. Pozitív visszacsatolás. A tudattalan és az ellentmondás elve | 70 |
| A rész tartalmazza az egészet | 71 |
| Szimbólumok | 71 |
| A közlési vágy | 71 |
| Egészség és őszinteség | 72 |
| Szimmetrikus és aszimmetrikus gondolkodás | 73 |
| A szimmetrikus gondolkodás és a végtelen élmény | 74 |
| A végtelen élmény és a primitív elhárítási formák | 74 |
| Rész-egész reláció és a végtelen | 74 |
| Sűrítés és áttolás | 75 |
| A szimmetrikus gondolkodás és az érzelmek | 75 |
| A 'végtelen' kogníció helye a modern személyiségkategóriákban és a keleti filozófiákban | 76 |
| Zen buddhizmus | 77 |
| A pszichoterpiára, a gyógyító kapcsolatokra és az alkotó munkára vonatkozó következtetések | 78 |
| A tudattalan kérdése a kognitív pszichológiában | 79 |
| Irodalom | 82 |
| Kísérletek a fejlődéslélektani és pszichodinamikus irányzatok integrálására | 85 |
| A tárgypercepció kialakulásáról szóló pszichoanalitikus elképzelések és a kötődés (attachment) elméletek Piaget kognitív fejlődéselméletének tükrében (I. G. Leon nyomán) | 87 |
| Akciótárgy és esemény mint a kogníció legkorábbi egységei | 88 |
| Akciótárgy és esemény-kogníció, differenciáció és integráció | 88 |
| Az esemény és akciótárgy fogalom analógjai a pszichoanalitikus fejlődéselméletekben | 89 |
| Asszimiláció és akkomodáció | 89 |
| A humán tárgykoncepció kialakulásának fázisai Leon szerint | 90 |
| I. Fixált akció-minták szinkronizálása (az első hónap) | 90 |
| II. A humán tárgy tanult diszkriminációja (2-4 hónap) | 91 |
| A taktilis 'cönesztéziás' érzékelés túlsúlya a korai fejlődésben | 91 |
| Taktilis differenciáció és emocionális preferencia | 92 |
| Elsődleges cirkulációs reakció és a 'részleges ego' kialakulása | 93 |
| III. A humán tárgy elaborált diszkriminációja, a Mahler-féle szimbiotikus fázis megfelelője (4-6 hónapos kor) | 96 |
| IV. A self és a másik korai differenciációja az akcióban. Reciprok asszimiláció és a válaszgátlás kialakulása | 98 |
| Irodalom | 101 |
| Daniel Stern: Az énfejlődés kezdetei fejlődéslélektani megközelítésben | 103 |
| Az én-érzés egyes aspektusai Stern modelljében | 104 |
| A hatóerő érzése | 106 |
| Az én-érzés fejlődési szakaszai | 108 |
| A bontakozó self érzése (0-2. hónap) | 109 |
| A perceptuális integráció csecsemőkori formái | 111 |
| Perceptuális integráció mint 'amodális percepció'. Amodalitás, fiziognómiás észlelés és 'vitalitási affektusok' | 114 |
| A szubjektív én érzése | 117 |
| A verbális én érzése | 119 |
| Összefoglalás | 122 |
| Irodalom | 123 |
| A korai személyiségfejlődés biológiai alapjai | 127 |
| Állatkísérleti adatok felhasználhatósága a személyiség-kutatásban | 134 |
| A percepció fejlődése | 134 |
| A viszcerocepció ontogenezisérő | 135 |
| Az exteroceptív és interoceptív ingerek differenciációjának elvi problémája és a legkorábban fejlődő érzékleti minőségek | 136 |
| A taktilis érzékelés fejlődése | 136 |
| A taktilis funkciók prenatális fejlődése | 141 |
| Posztnatális kor | 142 |
| Állapot | 142 |
| Test-terület | 142 |
| A propriocepció fejlődése | 143 |
| Prenatális fejlődés | 143 |
| Állapot | 144 |
| Kondicionálás | 144 |
| Propriocepció és ügyességi mozgások | 144 |
| Vizuális propriocepció és én-élmény | 145 |
| Vesztibuláris rendszer | 146 |
| A vesztibuláris rendszer fejlődése | 151 |
| Prenatális fejlődés | 152 |
| Vesztibuláris öningerlés gyermekkorban | 153 |
| A vesztibuláris funkciók zavarai különböző viselkedéses szindrómákban | 155 |
| A vesztibuláris ingerlés hatásai csecsemőkorban | 156 |
| A vesztibuláris válaszok kondicionálhatósága | 157 |
| Vesztibuláris terápiák | 158 |
| Az önkontroll (viselkedésszabályozás, akarati kontroll) ontogeneziséről | 160 |
| A szociabilitás biológiai aspektusai | 165 |
| A szociabilitás vonás a személyiségkutatásban | 165 |
| A szociabilitás szerepe a személyiségfejlődésben, szociabilitás és endogén opiát aktivitás | 167 |
| Az opiát rendszerek szociális szabályozása és az opiát autoreguláció (önszabályozás) viszonya. Hipotézis | 169 |
| Az endogén opiát aktivitás lehetséges szerepe a kognitív funkciók alakulásában: opiátok, a 'jó' tárgykép és az 'ideális tárgy' | 170 |
| Alterált tudatállapotok, endogén opiátok és az identitásélmény | 171 |
| A transz átélésére hajlamosító tényezők | 173 |
| Személyiségfejlődés 'jó' én és tárgyképek viszonylagos hiánya esetén | 176 |
| Harris tranzakcionális analitikus modellje | 176 |
| Autizmus és opiát funkciók | 176 |
| Pszichopátia és opiátok. Hipotézis | 177 |
| Opiát szabályozása és szenvedélybetegségek | 178 |
| Depresszió és az opiátszabályozás ontogenezise. | 179 |
| Még egyszer a viselkedés önszabályozásának ontogeneziséről | |
| Neurotranszmitter-rendszerek az önkontroll kialakulásában | 181 |
| A viselkedéses aktivitásban és a viselkedésgátlásban szerepet játszó agyi mechanizmusok és neurotranszmitterek ontogeneziséről | 181 |
| A szociálisan indukált EOP aktivitás lehetséges szerepe az aktivitás korai szabályozásában | 185 |
| Biokémiai mechanizmusok az önszabályozás (viselkedésgátlás) szolgálatában | 185 |
| Az elválasztás szerepe a biológiai és a viselkedéses önkontroll alakulásában | 187 |
| Szerotonin és elválasztás | 188 |
| A táplálkozásszabályozás eltérő elvei elválasztás előtt és után | 189 |
| Függelék. A táplálkozási aktivitás szerepe a viselkedésszervezésben | 190 |
| Irodalom | 194 |
| A latencia- és adoleszcenskori személyiségalakulás pszichológiai és központi idegrendszeri tényezői. A személyiségfejlődés későbbi szakaszai | 209 |
| A latencia- és serdülőkori személyiségalakulás mint a korai énfejlődési minta ismétlődése | 213 |
| A 'gyakorlási' fázis ismétlődése latenciakorban. Idegrendszeri alapok | 213 |
| A preadoleszcenskori viselkedéses aktivitásfokozódás. A dopaminerg rendszerek preadoleszcens kori fejlődéséről | 214 |
| Az adoleszcens újraközeledési krízis | 218 |
| A nárcisztikus személyiségzavar diagnosztikus kritériumai | 219 |
| Az adoleszcens kor pszichoszociális kihívása: elkötelezettségek vállalása. Erikson koncepciója az adoleszcens krízis | 220 |
| Adoleszcens krízis, regresszió és kreativitás | 220 |
| Adoleszcens krízis és a XX. századi ifjúsági mozgalmak | 223 |
| Regresszió és deautomatizáció | 224 |
| Struktúra és 'antistruktúra' társadalmi méretekben | 226 |
| Összefoglaló | 227 |
| A központi idegrendszer változásai latencia és adoleszcens korban | 228 |
| Az alvásmintázat adoleszcens-kori változásai | 228 |
| Az eseményfüggő potenciálok (event related potentia) | 229 |
| Az agyi metabolizmus (cerebral metabolic rate, CMR) adoleszcenskori változásai | 229 |
| Neuroanatómiai agyi plaszticitás és funkcionális 'erő' | 230 |
| A szinapszis-sűrűség adoleszcens-kori változásai. A túlprodukció-elimináció elve az idegrendszer fejlődésében | 230 |
| Szinaptikus sűrűség és delta-hullám amplitudó | 234 |
| Az adoleszcenskor központi idegrendszeri és pszichés történéseinek lehetséges összefüggései | 234 |
| Személyiségfejlődés az adoleszcens kor után | 235 |
| Irodalom | 236 |
| Énfunkciók és az én neurofiziológiája | 241 |
| Az 'én-kiterjesztés' és szinonímái a személyiségelméletekben | 244 |
| Énkiterjesztés és kontextuális észlelés | 246 |
| A kontextus-észlelés agyi mechanizmusairól | 247 |
| Kontextus-észlelés és tárgykészítés | 248 |
| Én-állapotok és alszemélyiségek | 249 |
| Az énfejlődés felsőbb okai. Wilber koncepciója | 253 |
| Én-érzés és ego-autonómia | 254 |
| Önindította mozgás és én-érzés | 255 |
| Én-érzés és mozgásindítás összefüggése szkizofrén betegeknél | 256 |
| Mozgásindítás és a mozgással összekapcsolt inger észlelése | 258 |
| A mozgásindítás és az ego-autonómia agyi mechanizmusai | 258 |
| A szupplementer motoros área lehetséges szerepe az én-érzés szervezésében | 259 |
| Féltekei lateralizáció, SMA funkció és ego-autonómia | 260 |
| A következményes kisülés, efferencia kópia vagy belső feedback funkció és a mozgástervek belső regisztrálása | 261 |
| Mozgásindításhoz kötött önreflexió és a hibakorrekció mint az önreflexió elemi formája. Az önreflexiós funkció zavara szkizofrén betegeknél | 263 |
| Ön-reflexió, énkép és én-azonosság | 264 |
| A személyes múltra való emlékezés zavarai | 265 |
| Önreflexió és self-monitoring | 266 |
| Irodalom | 267 |
Folytatás Microsoft-tal