Előszó | 7 |
Korai terhességi toxicosis (Írta: dr. Takács István) | 9 |
Bevezetés | 11 |
Psychosomatikus változások koraterhességben | 14 |
A somatikus és a psychés változások kölcsönhatása | 14 |
A környezeti tényezők és a psychosomatikus változások kapcsolatának jelentősége | 16 |
A terhességi psychosomatikus másállapot néhány jellemzője | 18 |
A terhességi psychés változások jelentősége az egyén, a környezet és a gyakorló orvos szempontjából | 19 |
Somatikus változások koraterhességben | 22 |
A kéreg, a subcortex és az adenohypophysis kapcsolatának alakulása | 22 |
A neuropophysis működésváltozása | 26 |
A petefészek steroid-termelése | 27 |
Az ovariumok steroidogenesise | 30 |
A steroid-metabolizmus alakulása a foetoplacentaris egységben | 32 |
Az oestrogenhormon-excretiók alakulása | 37 |
A progesteron- és 17-a-hydroxyprogesteron-serumszintek, valamint a pregnandiol-ürítés alakulása | 40 |
A human choralis gonadotropin (HCG) serum-szintjének és excretiójának alakulása koraterhességben | 41 |
A human placentaris lactogen hormon (HPL) termelődése | 44 |
Mellékvesekéreg-működés | 46 |
Pajzsmirigyműködés | 49 |
Májműködés | 50 |
Placentaris enzimek, placentaris enzimrendszerek | 51 |
A serum-fehérjék mennyiségi változása | 53 |
A koraterhességi immunsuppressív állapot néhány jellemzője | 54 |
Víz- és ásványi anyagcsere | 55 |
Szénhidrát-anyagcsere | 57 |
A korai terhességi toxicosis aetiopathomechanismusa | 60 |
A korai terhességi toxicosis klinikuma | 67 |
Koraterhességi neurovegetatív zavarok (Dystoniae neurovegetativae gravidarum) | 67 |
Koraterhességi aluszékonyság, álmatlanság | 67 |
Feszültség, ingerlékenység, sírási hajlam, sértődékenység koraterhességben | 68 |
Koraterhességi hypotonia | 69 |
Koraterhességi tachycardia | 69 |
Koraterhességi subfebrilitas | 69 |
Gyengeségérzés, fáradékonyság koraterhességben | 70 |
Szag- és ízérzésváltozások koraterhességben | 70 |
Étvágytalanság, falánkság koraterhességben | 71 |
Koraterhességi obstipatio | 71 |
Nyálelválasztási zavarok, émelygés, hányinger, reggelenkénti hányás | 72 |
Hypersalivatio, ptyalismus gravidarum | 72 |
Nausea gravidarum | 72 |
Vomitus matutinus | 73 |
Emesis gravidarum | 73 |
Hyperemesis gravidarum | 74 |
A korai terhességi toxicosis gyakaorisága | 77 |
A korai terhességi toxicosis és az endogen ritmusok közötti összefüggés | 81 |
A korai terhességi toxicosis és a vetélések, valamint a koraszülések kapcsolata | 82 |
A korai terhességi toxicosis és az embryopathiák összefüggése | 82 |
A korai terhességi toxicosis differentialdiagnosticája | 83 |
Hormon-interactiók és anyagcsere-változások korai terhességi toxicosisban | 85 |
A hypothalamus-hypophysis-rendszer és a mellékvesekéreg működésváltozásának jelentősége | 85 |
Oestrogen-ürítés | 89 |
Pregnandiol-ürítés | 92 |
HCG-ürítés | 92 |
Pajzsmirigyműködés | 93 |
Az ásványi és vízanyagcsere alakulása | 93 |
A serum-fehérjék mennyiségi változása | 94 |
A korai terhességi toxicosis therapiája | 96 |
Ambulantaer és intézeti kezelés | 96 |
Mikor indokolt a terhesség megszakítása korai terhességi toxicosisban? | 99 |
A korai terhességi toxicosis megelőzése | 100 |
Irodalom | 101 |
Késői terhességi toxicosis (Írta: dr. Ruzicska Gyula) | 117 |
Meghatározása, általános jelentősége és gyakorisága | 119 |
Meghatározása | 119 |
Általános jelentősége | 127 |
Gyakorisága | 130 |
A Nemzetközi Gestosis-Bizottság felhívása | 136 |
Irodalom | 137 |
A pathoaetiologiában és pathomechanismusban szereplő tényezők | 139 |
A toxicosis-elméletek áttekintése | 139 |
Az uteroplacentaris vérkeringést kedvezőtlenül befolyásoló tényezők | 149 |
A placenta kórtani jelentősége | 151 |
A generalizált vasoconstrictio mint a pathogenesis alapkérdése | 152 |
A külső tényezők, a környezeti hatások elősegítő szerepe | 154 |
Irodalom | 155 |
Kórélettani és szervi elváltozások | 159 |
A vese | 159 |
A vese tű-biopsiás fény- és elektronmikroszkópos vizsgálata | 159 |
A renin - angiotensin - aldosteron-rendszer változásai | 160 |
Veseelváltozások a valódi és a ráépült késői terhességi toxicosisban | 161 |
A veseműködés változása | 163 |
A máj | 164 |
A központi idegrendszer | 166 |
A luquor cerebrospinalis változása | 169 |
A lepény | 169 |
A lepény regresszív elváltozásai physiologiás és toxicosisos terhességben | 169 |
A placentaris egység dyshormonosisa | 171 |
A placentaris ischaemia kialakulása | 173 |
A decidualis erek (spirál arteriák) változása | 179 |
A tüdő és a szív | 180 |
Az anyai endocrin-rendszer | 181 |
Irodalom | 182 |
A késői terhességi toxicosis klinikuma | 187 |
A három alaptünet | 188 |
Hypertonia | 188 |
Oedema | 190 |
Proteinuria | 199 |
Idegrendszeri tünetek | 203 |
Visus-syndromák | 203 |
Eclampsia | 204 |
Irodalom | 209 |
A késői terhességi toxicosis felismerése és elkülönítése | 212 |
A toxicosis-"veszélyeztetett" terhesek felismerését célzó eljárások (A toxicosis prae-klinikai felismerése) | 213 |
A veseműködés- és vizeletvizsgálat alkalmazása | 214 |
A terhesség alatti asymptomás bacteriuria felismerése és nyomonkövetése | 219 |
A pyelonephritis és a késői terhességi toxicosis összefüggései | 220 |
A szemészeti vizsgálatok jelentősége | 221 |
A májműködés diagnostikus vizsgáló módszereinek felhasználása | 224 |
A vér- és vizeletvizsgálatok felhasználása | 225 |
Serumfehérje-változások | 225 |
A maradéknitrogén, a carbamid-, a húgysavszint változása praeeclampsiában és eclampsiában | 227 |
A vérplasma-enzimek vizsgálata | 227 |
A placentaris insufficientia felismerését célzó eljárások | 229 |
Mellékvese-működés és praeeclampsia | 232 |
Gyakorlati szempontok és az intenzív szülészeti megfigyelés | 233 |
Irodalom | 234 |
A késői terhességi toxicosis megelőzése, a terhestanácsadás szerepe a megelőzésben és a toxicosisos terhesek gondozásában | 239 |
A veszélyeztetett terhes | 239 |
A terhes étrendje és étrendi tanácsok toxicosisos terheseknek | 241 |
A táplálkozás szerepe a toxicosis kialakulásában | 244 |
A terhesgondozás feladatai a toxicosis felismerésében | 247 |
A terhesség és a haemopoetikus rendszer. A terhességi vérszegénység és a toxicosis | 249 |
Irodalom | 251 |
A késői terhességi toxicosis kezelése | 252 |
Konzervatív és aktív kezelés | 252 |
Az ágynyugalom szerepe a kezelésben | 258 |
A spontán uterinalis izom-contractiók jelentősége a koraszülés és a szülés megindítása szempontjából | 259 |
Diuretikus kezelés | 260 |
Hypotensív kezelés | 262 |
Az intenzív szülésészlelés jelentősége a magzati életveszély felismerésében | 263 |
Eclampsiás állapotban levő terhesek kezelése | 265 |
Praemedicatio és műtéti anaesthesia súlyos toxicosis esetében | 267 |
A késői terhességi toxicosis megelőzésének és kezelésének áttekintése | 270 |
Irodalom | 273 |
Atipusos toxicosisok | 275 |
A terhesség immunbiológiája és a késői terhesség toxicosisok közötti kapcsolat | 275 |
A késői toxicosisok kialakulásának kutatására alkalmazott állatkísérletek (ún. "toxicosis-modellek") | 276 |
A szülés alatt hevenyen kialakuló coagulopathiák kórélettana | 280 |
A véralvadás tényezői | 283 |
Az alvadási rendszer változásai élettani és kóros terhességben | 284 |
A DIC és összefüggése a shock kialakulásával | 286 |
A korai lepényleválás (A rendes helyén tapadó lepény korai leválása) | 288 |
Előfordulásának gyakorisága, jelentősége | 288 |
Tünettani csoportosítás | 290 |
Aetiopathogenesis, illetve az erre vonatkozó vizsgálatok | 291 |
A korai lepényleválás, az uteroplacentaris apoplexia és szövődményeik kezelése. A szövődmények megelőzése | 294 |
Amniontartalom-beáramlás (Magzatvíz-embolia) | 298 |
Intrauterin magzati elhaláshoz társuló heveny vérzékenység | 302 |
Irodalom | 304 |