1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Hírközlési jog az Európai Közösségben és Magyarországon

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 427 oldal
Sorozatcím: Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-389-424-7
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A kötet egy olyan területi jogi szabályozását mutatja be magyarul először, átfogó jelleggel, amely az utóbbi években az egyik legfontosabb ágazattá vált. A témát a könyv összehasonlító jogi módszerrel, nemzetközi jogi, Európa-jogi és nemzeti jogi megközelítésben egyszerre vizsgálja, messzemenően figyelembe véve az egyes szintek egymásra hatását. A hírközlési szabályozást összefüggésében mutatja be, az alapoktól indulva, pontról pontra haladva, didaktikusan, ennélfogva sok olyan összefüggést is látni enged, amit jogszabály vizsgálata alapján nem vagy csak részlegesen tudnánk felismerni.

Tartalom

Előszó17
Alapozás21
A konvergencia23
A konvergencia fogalma és megjelenési területei23
Bevezetés a hírközlési jog alapkérdéseibe27
Hírközlésről, elektronikus kommunikációról vagy távközlésről beszélünk?27
Miért kellett a távközlést megnyitni a piaci verseny előtt? Mi az úgynevezett természetes monopólium?29
Miért olyan fontos a hálózat szerepe, miért beszélünk hálózatos jogokról?30
Miért van szükség aszimmetrikus szabályozásra a hírközlésben?32
Mit értünk összekapcsoláson és hozzáférésen?32
Mi a jelentősége az egyetemes szolgáltatásnak?33
Melyek a korlátos erőforrások és miben speciális a helyzetük?34
Mi az előfizetői (vagy helyi) burok?34
Az Európai Közösség távközlés-szabályozása35
Az európai Közösség távközlési joga37
A távközlési jog története az EU-ban37
Korszakolás38
A piacra lépés kormányzati korlátainak megszüntetése: a liberalizáció és a harmonizáció kettőssége39
A liberalizáció után43
Az Európai Közösség új távközlés-szabályozási koncepciója (a konszolidációs szabályozási csomag)44
Az EU távközlése a főbb piaci mozgások és adatok tekintetében46
A közösségi távközlési jog forrásai, tárgyai50
A közösségi távközlési jog alapvető szabályozási céljai50
A távközlés-szabályozás rendszere51
Jogalkotási hatáskörök az EU-ban az EKSZ alapján51
Másodlagos jogforrások - a távközlés jogi kerete55
Egyéb közösségi aktusok56
Az esetjog szerepe57
A közösségi jog és a nemzeti jog viszonya a távközlésben57
A liberalizációs szabályozási csomag áttekintése63
A közösségi távközlési politika arx poeticája - A Zöld Könyvek63
A liberalizációs irányelvek65
A harmonizációs irányelvek69
Félúton a régi és az új szabályozás között: a helyi hurok megnyitásáról szóló rendelet94
Egy rendelet, amely nem sorolható be sehova95
A rendelet célja, hatálya95
A helyi (előfizetői) burokhoz történő hozzáférés fogalma, típusai96
A jelentős piaci erővel rendelkező (a rendelet szóhsználata szerint "bejegyzett") szolgáltatók kötelezettségei97
Költségek98
A nemzeti szabályozó hatóságok szerepe98
Az EU új hírközlés-szabályozási koncepciója99
Áttekintő bemutatás99
A keretirányelv102
A liberalizációs irányelv109
Az engedélyezési irányelv111
A hozzáférési irányelv114
Az egyetemes szolgáltatásról és a fogyasztói jogokról szóló irányelv122
Az elektronikus kommunikációs adatvédelmi irányelv (EKA irányelv)127
A spektrum-határozat132
Rövid összegzés134
Versenyszabályok a közösségi távközlés szabályozásában (távközlési versenyjog)135
Kölcsönhatások az EU versenyjogával136
Az érintett piacok meghatározása a távközlésben138
Az érintett piac meghatározásának folyamata140
A piac meghatározásának elméleti alapjai, sajátosságai a távközlésben142
Érintett piacok a távközlésben az EU és a tagországok felfogása szerint146
Gazdasági erőfölény avagy jelentős piaci erő? Kétféle értelmezés, egyféle megoldás?154
Különbségek és alkalmazhatóság154
Az Európai Unió megváltozott felfogása: a konszolidációs szabályozás piaci erő fogalma158
A jelentős piaci erő meghatározása során alkalmazott alapelvek és szabályozási eszközök159
A jelentős piaci erő meghatározásának módszerei160
A jelentős piaci erővel együttjáró kötelezettségek kiszabása165
Rövid értékelés166
A nemzeti szabályozó hatóság kapcsolata a közösségi versenyjoggal, versenyhatósággal167
A közösségi távközlési szabályozás és a közösségi versenyjog viszonya168
A tagállami szabályozó hzatóság és a közösségi állami versenyjogi szabályok170
Intézményi kapcsolatok, különös tekintettel a konszolidációs szabályozási szerkezetben előírt együttműködési követelményekre179
A postai szolgáltatások közösségi jogi szabályozása190
Közösségi állami versenyjogi esetek a postai szektorban190
A postai irányelvek192
A Bizottság vállalati versenyjogi gyakorlata194
Magyar távközlés197
A Magyar távközlés bemutatása, jellemzői vonásai199
A magyar távközlés-szabályozás fejlődése199
A szektorspecifikus szabályozás megteremtése a rendszerváltás után200
A koncessziós rendszer201
A magyar távközlés az adatok tükrében206
Az EU-hoz csatlakozó, valamint csatlakozni szándékozó országok főbb távközlési mutatóinak összehasonlítása207
Távközlési anomáliák Magyarországon220
A koncessziós rendszer rendellenességei223
A távbeszélő koncessziós rendszer beépített ellentmondásai - országos és helyi koncessziók226
A koncessziós szerződések sorsa a Hkt. rendszerében228
Miért mások az egyetemes távközlési szolgáltatás nyújtásának a feltételei?230
Törtnéelmileg kialakult eltérő felfogás az egyetemes szolgáltatás szerepéről230
A szociális kérdésekkel átitatott egyetemes szolgáltatási koncepció - a magyar fogyasztó vásárlőerejének különbsége az EU-átlaghoz képest231
Hálózatfejlesztési indokok233
A torzult fejlődésből eredő mobilellátottsági előny hatása az egyetemes szolgáltatás koncepciójára - a vezetékes és a mobilágazat helyzete a piacnyitáskor234
A helyi hurok problémája235
A mobil távközlés súlya és az ebből fakadó következtetések236
A közösségi jogi JPE koncepció magyar távközlésre való alkalmazásának nehézségei237
A jogharmonizáció problémái243
Magyarország jogharmonizációs kötelezettsége a csatlakozás előtt és után243
A liberalizációs és a konszolidációs szabályozási csomag harmonizációja245
A hatályos magyar távközlési joganyag250
Egységes törvény vagy törvények rendszere? A rendszerprobléma250
A jelenlegi magyar távközlés-szabályozási rendszer áttekintése253
A hírközlési törvény (Hkt.) általános bemutatása258
A törvény hatálya259
A Hkt. célja, alapelvei261
A harmonizáltság állapota264
A hírközlési szolgáltatások megkezdésének feltételei265
Hírközlési szolgáltatások megkezdésére vonatkozó jogosultság265
Bejelentés, nyilvántartásba vétel268
Engedélyezés (frekvenciakijelölési, rádióengedély, távközlési építmények építési munkáinak engedélyezése)275
Hírközlő berendezések szabad forgalomba hozatala278
A hírközlési szolgáltatások végzésének általános szabályai279
Az előfizetői szolgáltatások281
Postai szolgáltatások284
A jelentős piaci erő meghatározásának szabályai287
Első lépés: az érintett termék 8szolgáltatási) piac meghatározása288
Második lépés: az érintett földrajzi piac meghatározása291
Harmadik lépés: a piaci részesedés meghatározása295
Negyedik lépés: a 25%-os piaci részesedéstől való eltérés kritériumainak a vizsgálata296
A jelentős piaci erővel rendelkező szolgálhatók azonosítása a HDB gyakorlatában297
A hiányzó utolsó lépés, a kötelezettségek kiszabása, avagy milyen jogszabályi kötelezettségei vannak egy JPE szolgáltatónak?298
A hírközlési szolgáltatások egyes feltételeinek biztosítása harmadik személyek részéről304
Együttműködési szabályok306
A szolgáltatók közötti együttműködés szabályai307
Egyéb együttműködési viszonyok314
Árakkal kapcsolatos szabályozási beavatkozások a hírközlési piacon315
Bevezetés315
Az árszabályozási beavatkozás indoka és célja317
A hírközlési szektort érintő, árakat befolyásoló szabályozási intézmények formái319
Az árszabályozási beavatkozások egymásra gyakorolt hatása324
Következtetések325
Fogyasztóvédelem a hírközlés területén326
A szabályozási cél327
A Hkt. és az Ftv. hírközlést érintő fogyasztóvédelmi rendelkezései327
Együttműködés az FVF-fel328
Az adatvédelem jelentősége és különös szabályai a hírközlés területén329
Tárgyi hatály330
Személyi hatály333
Területi hatály334
A hálózatok és szolgáltatások biztonsága, a hírközlési titkossága335
Forgalmi adatok nyilvántartása és a részletes számlázás kérdése337
Azonosítókijelzés, automatikus hívásátirányítás, kéretlen hívások338
Az előfizetők nyilvántartása és más adatbázisok339
A postai szolgáltatáshoz kapcsolódó adatvédelmi szabályozás340
Gyakorlati problémák340
Ellenőrzés, jogorvoslat341
Egyetemes szolgáltatás342
De lege ferenda348
A hírközlés állami feladatai, az azt ellátó szervezetrendszer szabályozása351
A Hírközlési Fegyülete (híF)351
A Hírközlési Főfelügyelet és aHTH szervezeti, hatásköri kérdései353
A HDB felépítése, hatásköre354
A Hírközlési Főfelügyeletre, a HTH-ra és a HDB-re vonatkozó közös eljárási szabályok355
A hírközlési Főfelügyelet és a HTH eljárásai356
A HDB eljárásai360
A versenyjog hatása, helye a hírközlés szabályozásában - a Gazdasági Versenyhivatal és a Hírközlési Felügyelet "együttélése"365
A Hkt. és a Tpvt. egymáshoz való viszonya365
A Hkt. és Tpvt. célkitűzéseinek összevetése369
A Hkt. és a Tpvt. strukturális összevetése371
A párhuzamossággal kapcsolatos jogalkalmazási kihívások - együttműködési igény a GVH és a HíF között372
Versenyjogi ihletésű szabályozási intézmények a hírközlési törvényben - további együttműködési igény a GVH és a HíF között376
Az együttműködés korlátai - bizalmas információk377
Végkövetkeztetések378
Nemzetközi távközlés381
Nemzetközi távközlési jog383
A távközlési jog szabályozása a nemzetközi jogban383
WTO384
A WTO feladatai, szervezeti felépítése384
GATS384
A GATS felépítése és alapelvei384
A GATS távközlési szabályrendszere386
Függelék az alapvető távközlésről szóló tárgyalásokról387
A távközlési függelék388
A referenciairat388
A Magyarország által vállalt kötelezettségek áttekintése389
A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU)390
Történet és felépítés390
Hatáskör391
A nemzetközi és a közösségi távközlés jogi viszonya392
Függelék399
Irodalomjegzyék401
Könyvek401
Cikkek402
Egyéb források403
Jogszabályok405
Közösségi jogszabályok405
Rendeletek405
Irányelvek405
Egyéb jogforrások408
EGyéb közösségi anyagok409
A hatályos magyar szabályozás410
Törvények410
Kormányrendeletek410
A 2002. évi XI. törvény alapján411
Miniszteri rendeletek411
A Hkt-t megelőzően hatályos törvények alapján meghozott, jelenleg is hatályos jogszabályok412
Egyéb (határozatok, irányelvek)413
Jogesetek414
Közösségi jog414
Európai Bíróság414
Bizottság415
Magyar jog415
Versenytanácsi határozatok416
A Hírközlési Döntőbizottság határozatai416
Alkotmánybíróság416
Rövidítésjegyzék417
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Hírközlési jog az Európai Közösségben és Magyarországon Hírközlési jog az Európai Közösségben és Magyarországon Hírközlési jog az Európai Közösségben és Magyarországon Hírközlési jog az Európai Közösségben és Magyarországon

A borító kopott, elszíneződött. Néhány lapon aláhúzás és bejegyzés található.

Állapot:
2.980 ,-Ft
15 pont kapható
Kosárba