Kopcsik marcipánia (dedikált példány)

Előszó

Betegeskedő gyermekként édesanyám irányított erre a pályára, hogy a sok édességtől megerősödjem.
Tanulmányaimat "Kiváló Tanuló" kitüntetéssel végeztem. Az első fehér ruhám felöltésétől kezdve szerelmese lettem a szakmának. Családi okok miatt Egerbe kerültem, ahol cukrászüzem vezetőként, később a nevemet viselő cukrászda irányítójaként dolgoztam.
1960-tól vettem részt jelentős hazai versenyeken, ahol munkáimat első díjjal jutalmazták. Az évek során mestercukrász címben, "Szolgálat a Magyar Gasztronómiáért" kitüntetésben és Veneusz Díjban elsőként részesültem, ezen kívül számos vállalati, miniszteri és kormánykitüntetést kaptam.
Pályafutásom első igen jelentős állomása 1970-ben a Szakácsegyesületek Világ-szövetségének kongresszusán rendezett verseny, ahol a zsűri első díjjal jutalmazott és megkaptam a "Világszövetség Ezüst Serlegét". Érmeim számát gyarapítja két alkalommal a bécsi, két alkalommal a prágai, a bázeli világkiállítás és a karfsruhei nemzetközi verseny négy aranyérme. A luxemburgi I. Világbajnokságon egyéni és csapatversenyben aranyérmet kaptam, illetve Cukrász Világbajnok lettem.
A frankfurti olimpiáról a nemzetközi csapat tagjaként aranyéremmel és Oscar-díjjal tértem haza. Jelentős szakmai sikerek kísértek ám mégis "a hab a tortán" az 1996-os Berlini Olimpia volt, melyen, a világon elsőként 10 db aranyérmet szerezve rekordot állítottam fel az olimpiák történetében.
A 2001-es évtől két kategóriában is sikerült a Guinnes-rekordok könyvébe kerülnöm (3,5 négyzetméteres cukorból készült faliképpel, valamint egyedülállónak számít a berlini olimpián elnyert 10 aranyérem). Vissza