Kőolajföldtan

Előszó

Köztudott tény, a szénhidrogének, a kőolaj és földgáz, valamint a belőlük fizikokémiai átalakítási folyamatok segítségével nyerhető energetikai, hajtó-, fűtő-, kenő-, és vegyipari termékek térhódítása világszerte. Egyes, nálunk fejlettebb országokban ez a jelenség előbb következett be, mi most éljük ezt a nagyarányú átalakulást, tapasztaljuk annak előnyeit és árnyoldalait egyaránt.
Szintén jól ismert tény az 1973-ban bekövetkezett világpiaci "árrobbanás", mely a szénhidrogének csereértékét ugrásszerűen megnövelte és ez a növekedés napjainkban is tart.
Minden ország egyre intenzívebben törekszik, hogy földjének szénhidrogénkészleteit felkutassa és lakóinak rendelkezésre bocsássa. Mi is erre törekszünk és ebben a munkában alapvető tevékenység a kőolajgeológusé.
Az ötletszerű fúrások helyett a szénhidrogénkutatások tudományos megközelítését a geológusok kezdeményezték. A legfejlettebb "közvetett" módszerek (felszíni-, kútgeofizikai mérések) értékelési elvei ma is a terepi földtani megfigyeléseken alapulnak és az innen nyerhető tapasztalatokat fordítják le a fizika, elektronika, matematika nyelvére.
A mai szénhidrogénföldtan szerteágazó - geológusok, biológusok, fizikusok, kémikusok, fúrómérnökök, termelőmérnökök, gépészmérnökök, elektromérnökök, számítógép-szakemberek és egyéb specialisták seregeit foglalkoztató - problémáit és azok megoldási tevékenységét a kőolajgeológia egyesíti. Vissza