Könyvviteltan

Kézirat gyanánt

Szerző

Budapest

'Róth József: Könyvviteltan ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Számviteli Tanszék
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	140 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat gyanánt.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Korunkat jellemző piacgazdaságokban a termelés, az elosztás, a csere és a fogyasztás mozzanatait is magába foglaló társadalmi újratermelési folyamat, az egymástól jogilag és gazdaságilag is elkülönült szervezetek e folyamatban való részvétele útján valósul meg.
Ezeknek a szervezeteknek - gazdasági rendszereknek - céljai attól függően változhatnak, hogy a társadalmi újratermelési folyamatba miként kapcsolódnak be, abból milyen feladatok megoldását vállalják és az adott gazdasági környezetben a szervezetet létrehozó, a működést engedélyező, továbbá a működést végző és irányító, végezetül a működéssel kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyek - érdekhordozók - érdekeiket miként tudják érvényesíteni.
Ahhoz, hogy e szervezetek - gazdasági rendszerek - céljaikat elérhessék és ezen keresztül az érdekhordozói érdekek megvalósulhassanak, a szervezetet vagyonnal kell ellátni. A kitűzött célok a vagyon mozgatásán - vagyonváltozásokon - keresztül valósulnak meg, amit természetesen irányítani kell. Az irányításhoz információkat kell szerezni és képezni, ami a vagyon és vagyonváltozások megragadása, nyomon követése és megjelenítése útján valósítható meg.
A számvitel ezen információigény kielégítésének eszköze annyiban, amennyiben magába foglalja a szervezet rendelkezésére bocsátott, illetve általa megszerzett vagyon és vagyonváltozások megragadását, nyomon követését és megjelenítését.
Más megközelítésben a számvitel a megtörtént események - vagyon beáramlás, átalakítás, kiáramlás - megfigyelését, tartalmi azonosítását, mérését, értékelését, feljegyzését, majd azoknak egy erre a célra létrehozott zárt rendszerben való feldolgozását (rendezés, összesítés) és végezetül mindezeknek számviteli dokumentumokban való megjelenítését jelenti.
A vázoltakból kitűnik, hogy a számvitel háromféle jelentés-tartalommal bír. Számvitelként értelmezhetjük ugyanis:
- azt a módszertant, amely a vagyon és vagyonváltozások tartalmi megragadására, nyomon követésére és megjelenítésére irányul és amely a számvitel szabályozásában ölt testet;
- azt a gyakorlati tevékenységet, amelynek eredményeként a szervezet vagyonáról és vagyonváltozásairól valósághű képet nyerünk,
- azoknak az okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak és információknak az összességét, amelyek a gyakorlati tevékenység eredményeként létrejönnek, illetve képződnek.
A számviteli - mint módszertan - egyrészt elméleti kérdésekkel, másrészt a számvitelben alkalmazásra kerülő módszerekkel foglalkozik. Vissza

Tartalom

Tartalomjegyzék 3
1. Bevezetés a számvitelbe 5
11. A számvitel fogalma, célja, tárgya, feladata 5
12. A vagyonról általában 7
13. Az értékelésről általában 9
14. A számvitel szabályozásának szükségessége 11
14.1 Az érdekhordozói kör 11
14.2 Érdekhordozói érdekek és információ igény 12
15. A számvitel területei és jellemzői 16
2. A vagyon 19
21. A vagyon tartalmi meghatározása 19
21.1 Az eszközök csoportosítása 19
21.2 A források csoportosítása 25
21.3 Összefüggés a vállalat eszközei és forrásai között 28
22. A vagyon megragadása (Leltározás) 29
23. A vagyon megjelenítése 30
23.1 A leltár 30
23.2 A mérleg 31
23.3 Párhuzam a leltár és a mérleg között 34
24. Vagyonváltozások hatása a mérlegben (A gazdasági műveletek alaptípusai) 35
3. A könyvelés alapfogalmai, fajtái és eszközei 39
31. Gazdasági esemény - bizonylat - könyvelés 39
31.1 A bizonylat fogalma, célja, tartalma 39
31.2 Bizonylatfajták 41
31.3 A könyvvitel részterületei (fajtái) 42
32. A számlasoros elszámolás 43
32.1 A főkönyvi (szintetikus) számla 44
32.2 Eszköz és forrás számlák 45
32.3 A főkönyvi könyvelés alapfogalmai és alapszabályai 47
32.4 Az alapvető gazdasági események főkönyvi elszámolása 52
32.5 Az összetett gazdasági események főkönyvi elszámolása 54
32.6 Nyitás és zárás 58
32.61 A főkönyvi számlák nyitása 58
32.62 A főkönyvi számlák zárása 60
32.7 Helyesbítő számlák 63
32.8 A főkönyvi számlák formátumai 65
32.9 Analitikus elszámolás 66
33. Az idősoros elszámolás 71
34. Könyvelési hibák javítása 78
35. Összesítő-ellenőrző kimutatások 80
36. A könyvelési munka általános menete 85
4. A könyvviteli elszámolások körének bővítése (Költség és eredmény) 87
41. A költség 87
41.1 Költségszámítási alapfogalmak 87
41.11 Költség, kiadás, ráfordítás 87
41.12 Költségcsoportosítás és költségfogalmak 89
41.13 Költségkimutatás 91
41.2 Költségszámlák 94
41.3 Költségelszámolás 95
41.31 A költségnövekedés elszámolása 95
41.32 A költségcsökkenések 98
42. Az eredmény 101
42.1 Eredményszámítási alapfogalmak 101
42.11 Eredmény fogalmak 101
42.12 Az eredmény szerkezete 103
42.13 Eredménykimutatások 108
42.2 Eredményszámlák 112
42.3 Eredményelszámolás 114
5. Számlaelméletek 119
51. A számlaelméletek kialakulása és fajtái 119
52. A számlakapcsolatok fajtái és rendszerezése 125
53. A négyszámlasoros számlaelmélet alapegyenletének matematikai levezetése 131
6. A számlakeret 133
61. A számlakeret fogalma, feladata, fajtái 133
62. A számlakeret összeállítása során követendő rendező elvek 134
63. A számlakeret kialakítása 137
Irodalomjegyzék 140