1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Könyvtárosok kézikönyve 2.

Feltárás és visszakeresés

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője legyen. A kötet nem arról szól tehát, hogy milyen eljárások léteznek, hanem arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogy mindegyik stációból valami tovább hagyományozódott a rákövetkezőre. A relációkat tükröztető osztályozásból és indexelésből már könnyű átlépni például a hipertext rejtelmeibe.
Közben megváltoztak a követelmények tételeink azonosítására is. nemcsak sokoldalúbb, hanem sokkal pontosabb és finomabb megkülönböztetéseket biztosító adatelemekből épülnek fel ma már a bibliográfiai tételek, amelyekkel szemben alapvető követelmény a nemzetközi illeszthetőség is.
A kötet mondanivalója nem korlátozódik könyvtárakra és tájékoztatási szervezetekre. Ha szhóval nincs is mindig kimondva, alkalmazható bárhol, ahol az... Tovább

Fülszöveg

Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője legyen. A kötet nem arról szól tehát, hogy milyen eljárások léteznek, hanem arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogy mindegyik stációból valami tovább hagyományozódott a rákövetkezőre. A relációkat tükröztető osztályozásból és indexelésből már könnyű átlépni például a hipertext rejtelmeibe.
Közben megváltoztak a követelmények tételeink azonosítására is. nemcsak sokoldalúbb, hanem sokkal pontosabb és finomabb megkülönböztetéseket biztosító adatelemekből épülnek fel ma már a bibliográfiai tételek, amelyekkel szemben alapvető követelmény a nemzetközi illeszthetőség is.
A kötet mondanivalója nem korlátozódik könyvtárakra és tájékoztatási szervezetekre. Ha szhóval nincs is mindig kimondva, alkalmazható bárhol, ahol az adatbázisok, keresőrendszerek a szakirodalom feldolgozásához hasonló modellekkel jeleníthetik meg, azaz objektumok, létesítmények, személyek, adatok, jelenségek stb., illetve ismérveik kapcsolatrendszerével.
Vissza

Tartalom

Előszó11
Horváth Tibor: A feldolgozás egységei és a feltárás célja
Az információ azonosítása17
A feltárás szintjei20
A szurrogátum23
A feltárás célja27
A katalógusok29
Irodalom34
Horváth Tibor - Sütheő Péter: A tartalmi feltárás35
Az információkereső nyelvek37
Célok és feladatok37
Típusok38
A relációk47
A tartalmi feltárás folyamata50
A szöveg mint információforrás59
Tudományfelosztáson alapuló, hierarchikus osztályozási rendszerek64
Dewey Tizedes Osztályozása64
Egyetemes Tizedes Osztályozás65
A Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere70
A tárgyszavazás72
A tárgyszó és megfogalmazása73
Tárgyszókészlet és -rendszer75
Az indextétel81
A Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere85
A fazettás osztályozás88
Ranganathan és a fazetták88
A vetületek továbbélése90
A tezauruszok96
A tezaurusz fogalma96
A tezaurusz makrostruktúrája99
Szemantikus hálók107
A Precis112
A referálás123
A referátum fogalma124
A szöveges feldolgozások típusai126
A referálás folyamata és minőségi kritériumai129
A tartalmi feltárás automatizálása132
Automatikus indexelés132
Automatikus osztályozás137
A referálás automatizálása146
Információkeresés148
A Boole-algebra alkalmazása148
Rangsorolás relevancia szerint156
Szabadszöveges keresés159
Adatbázis-kezelő rendszerek161
A keresés eredményének értékelése173
Irodalom182
Rácz Ágnes: A kiadványok bibliográfiai számbavétele; leíró katalogizálás187
A leíró katalogizálás (formai feltárás) fogalma191
Bibliográfiai számbavétel191
A bibliográfiai rekord192
A katalogizálás történetének áttekintése202
Ókori jegyzékek, középkori katalógusok202
Katalógusok a könyvnyomtatás kézműipari korszakában209
Katalógusok a könyvnyomtatás nagyipari korszakában213
Az elektronizáció hatása a katalogizálásra220
A bibliográfiai rekordok a könyvtári világban és azon túl225
Nemzetközi törekvések a katalogizálási szabályok egységesítésére229
Az első lépések229
Az IFLA erőfeszítései232
Az Európai Bizottság szerepvállalása255
Nemzetközi szabályozás - magyar szabványok256
A leíró katalogizálás művelete261
Célok, eszközök, eljárások261
A bibliográfiai leírás tartalma: adatcsoportok és adatelemek271
Besorolási adatok281
Irodalom290
Murányi Lajos: A bibliográfiától az adatbázisig297
A bibliográfia néhány elméleti kérdése299
A bibliográfia fogalma299
Számbavétel, lefedettség, azonosítás302
A szelekció305
A rendszerezés307
A bibliográfia történeti fejlődésének áttekintése309
A kezdetektől a könyvnyomtatás feltalálásáig309
A reneszánsztól a felvilágosodásig311
A 19. század: a bibliográfia kibontakozása315
A bibliográfiai tevékenység intézményesülése318
A bibliográfiai adatbázisok megjelenése323
A bibliográfiák tipizálása327
Formai jegyek327
Tartalmi jellemzők328
A kiinduló tájékozódás eszközei331
A nemzeti bibliográfia335
A magyar nemzeti bibliográfia rendszere340
A könyvek bibliográfiái340
Az időszaki kiadványok bibliográfiái346
A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerének egyéb elemei348
A hungarika irodalom számbavétele351
Fehér foltok353
Faktografikus eszközök a tájékoztatásban356
Enciklopédiák és lexikonok356
Irodalmi lexikonok359
Szótárak361
Életrajzi lexikonok és adattárak362
Egyéb segédletek és adattárak367
Irodalom372
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem