Könyvtári tájékoztatás IV.

Tartalom

ELŐSZÓ 3
A/ ELMÉLETI FEJEZETEK 9
I. AZ AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA 9
1. Az ajánló bibliográfia fogalma, funkciói, sajátosságai 9
1.1 Az ajánló bibliográfia fogalma 9
1.2 Az ajánló bibliográfia funkciói 9
1.3 Az ajánló bibliográfia sajátosságai 10
1.31 Közérdekűség 10
1.32 Időszerűség /aktualitás/ 10
1.33 Hozzáférhetőség 10
1.34 Minőségi válogatás 11
1.35 Módszerbeli változatosság 11
1.36 Vonzó külső 12
1.4 Az ajánló bibliográfia használói 13
2. Az ajánló bibliográfia típusai /műfajai/ 13
2.1 A felosztás szempontjai 13
2.2 Az ajánló bibliográfiák tartalmi csoportjai 14
2.21 Általános bibliográfiák 14
2.22 Tematikus bibliográfiák 14
2.23 Életrajzi bibliográfiák 15
2.3 Az ajánló bibliográfiák a feltárás szintje szerint 15
2.31 Regisztratív vagy címbibliográfiák 15
2.32 Annotált bibliográfiák 15
2.33 Recenzeált bibliográfiák 16
2.34 Tényközlő bibliográfiák 16
2.4 Az ajánló bibliográfiák műfajai /formái/ 16
2.41 Beszélgetés a könyvekről 16
2.42 Olvasóterv 16
2.43 Röplap-bibliográfia 16
2.44 Időszerű kérdések bibliográfiája 17
2.45 Olvasási tanácsadó 17
2.46 Tanácsadó bibliográfia 17
2.47 Ajánló bibliográfiai bevezető /kalauz/ 18
3. Az ajánló bibliográfia rövid története 18
4. Az ajánló bibliográfiai tevékenység Magyarországon 19
4.1 Az ajánló bibliográfiai tevékenység történeti fejlődése 19
4.2 Az ajánló bibliográfiai tevékenység jelenlegi helyzete 20
Felhasznált irodalom 22
II. A SZAKBIBLIOGRÁFIA 23
1. A Szakbibliográfia fogalma, funkciói, sajátosságai 23
1.1 A szakbibliográfia fogalma 23
1.2 A szakbibliográfia funkciói 23
1.3 A szakbibliográfia sajátosságai 24
1.31 Tárgyilag meghatározott 24
1.32 Mellőzi a formai szempontokat 24
1.33 Gyűjtőköre nemzetközi 25
1.34 Érvényesíti a válogatás követelményét 25
1.35 Módszertanilag is megkülönböztethető 26
1.4 A szakbibliográfia használói 27
2. A szakbibliográfia típusai /műfajai/ 27
2.1 A felosztás szempontjai 27
2.2 Kurrens szakbibliográfiák 28
2.21 Nemzetközi kurrens szakbibliográfiák 28
2.22 Nemzeti kurrens szakbibliográfiák 29
2.23 Helyismereti kurrens szakbibliográfiák 29
2.3 Retrospektív szakbibliográfiák 30
2.31 Bibliográfiai bevezetők, kalauzok 30
2.32 Bibliográfiai szintézisek, összefoglalók 31
2.33 Témabibliográfiák 31
2.34 Életrajzi szakbibliográfiák 32
2.35 Sajtóbibliográfiák 33
2.36 Folyóiratmutatók /repertóriumok/ 33
2.4 Szakbibliográfiai funkciót betöltő tájékoztatási segédletek 33
2.41 Kötetkatalógusok 34
2.42 Lelőhelyjegyzékek 34
2.43 Gyarapodási jegyzékek 34
2.44 Dokumentációs kiadványok 34
2.45 Irodalomkutatások 5
2.5 Másodfokú szakbibliográfiák 35
3. A szakbibliográfia rövid története 35
4. A szakbibliográfiai tevékenység Magyarországon 36
4.1 A szakbibliográfiái tevékenység történeti fejlődése 36
4.2 A szakbibliográfiai tevékenység jelenlegi helyzete 37
4.21 A retrospektív szakbibliográfia 37
4.22 A kurrens szakbibliográfiák 38
4.23 A szakbibliográfiai feladatok 39
Felhasznált Irodalom 39
III. SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÁS - DOKUMENTÁCIÓ 41
1. Alapfogalmak 41
1.1 Bevezető megjegyzések, alapproblémák 41
1.2 A dokumentáció vázlatos története 44
2. A dokumentációs feldolgozás 45
2.1 A feldolgozás fázisai, jellemzői 45
2.2 A dokumentációs osztályozás 46
2.21 Az osztályozórendszerek felosztása a feldolgozott ismeretek köre szerint 47
2.22 Az osztályozórendszerek felosztása földrajzi elterjedtségük szerint 47
2.23 Az osztályozórendszerek felosztása szerkezetük, felépítésük szerint 47
3. A dokumentációs szolgáltatások típusai 49
3.1 Formájuk szerint 49
3.2 Igény-típusok szerint 49
3.21 Passzív /visszakereső, eseti/ szolgáltatások, információkeresés 49
3.211 Diszciplínára orientált visszakereső szolgáltatások 50
3.212 Felhasználóra orientált visszakereső szolgáltatások 50
3.22 Aktív /szétsugárzó, folyamatos/ szolgáltatások 51
3.221 Diszciplínára orientált szétsugárzó szolgáltatások 51
3.222 Felhasználóra orientált szétsugárzó szolgáltatások 53
3.23 Eredeti anyag szolgáltatása /dokumentumszolgáltatás/ 54
3.231 Eredeti dokumentum szolgáltatás 54
3.232 Dokumentum-másolat /mikromásolat/ szolgáltatása 54
3.233 Fordítás szolgáltatása 55
4. A dokumentáció gépesítése 55
4.1 A gépesítés szükségszerűvé válása 55
4.2 A gépesítés fogalma, megvalósításának főbb irányai 56
4.3 A dokumentáció gépesítésén alapuló néhány jelentős szolgáltatás 58
4.31 A témafigyelés számítógépes megszervezése 58
4.32 Index- /mutató/ készítő rendszerek 58
5. A dokumentáció szervezete, intézményei 59
5.1 Nemzetközi dokumentációs intézmények 60
5.11 Az UNESCO 60
5.12 A FID 61
5.13 Az AID 63
5.14 Egyéb intézmények, szervezetek 53
5.141 A Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Központ /NTMIK/ 63
5.142 Az OECD 64
5.2 A dokumentáció országos szervezetei 64
5.21 A dokumentáció szervezete néhány szocialista országban 65
5.22 A dokumentáció szervezete néhány tőkés országban 67
5.23 A fejlődő országok 67
Felhasznált irodalom 68
B) A TERMÉSZET- ÉS ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK TÁJÉKOZTATÓ APPARÁTUSA
I. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÁLTALÁBAN 73
1. A természettudomány fogalma, tárgya, módszerei, rendszere 73
2. A természettudományok kapcsolata más tudományterületekkel, jelentősége 75
3. A hazai természettudományok intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak 76
3.1 A hazai természettudományi kutatás intézményei 76
3.2 Tudományos társaságok 76
3.3 Könyvkiadás 77
3.4 Könyvtárak 77
4. A természettudományi tájékoztatás eszközei 77
4.1 Lexikonok 77
4.2 Történeti összefoglaló 79
4.3 Kézikönyvek 80
4.4 Rövidités- és jelölésgyűjtemény 81
4.5 Sorozatok 81
4.6 Folyóiratok 83
4.61 Tudományos szint 83
4.62 Ismeretterjesztő szint 84
4.7 Referáló lapok 86
4.8 Bibliográfiák 86
4.81 Retrospektív nemzeti szakbibliográfiák 86
4.82 Tudománytörténeti bibliográfia 89
4.83 Életrajzi bibliográfia 90
4.84 Ajánló bibliográfiák 90
Felhasznált irodalom 91
II. MATEMATIKA 92
1. A matematika fogalma, tárgya, módszere, felosztása 92
1.1 A matematika fogalma, tárgya, módszere 92
1.2 A matematika felosztása 93
1.21 Matematikai analízis 93
1.22 Funkcionálanalízis 93
1.23 Algebra 93
1.24 Geometria 94
1.25 Topológia 94
1.26 Számelmélet 94
1.27 Matematikai logika 94
1.28 Halmazelmélet 95
1.29 Valószínűségelmélet és matematikai statisztika 95
1.30 Operációkutatás és irányításelmélet 95
1.31 Numerikus számítási módszerek 95
1.32 Matematikai gépek és programozásuk 95
1.33 Kibernetika 96
1.34 A matematika története 96
2. A matematika viszonya más tudományokhoz 96
3. A hazai matematikai kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak 97
3.1 A matematikai kutatás intézményei 97
3.2 Tudományos társaság 98
3.3 Könyvkiadás 98
3.4 Könyvtárak 98
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtárak 98
3.42 Tudományági szakkönyvtárak 99
4. A matematikai tájékoztatás eszközei 100
4.1 Lexikon 100
4.2 Tudománytörténeti összefoglalók 101
4.3 Kézikönyvek 102
4.4. Táblázatgyűjtemény 103
4.5 Sorozatok 103
4.6 Folyóiratok 104
4.61 Akadémiai folyóiratok 104
4.61 Társulati folyóiratok 105
4.63 Módszertani folyóirat 105
4.64 Egyetemi kiadványok 106
4.7 Referáló lapok 106
4.8 Bibliográfiák 107
4.81 Retrospektív szakbibliográfiák 107
4.82 Ajánló bibliográfia 108
Felhasznált irodalom 109
III. FIZIKA 110
1. Meghatározása, felosztása 110
1.1 Felosztás a tanulmányozott tárgyak szerint 110
1.2 Felosztás a tanulmányozott folyamatok szerint 111
1.3 Felosztás a kutatás módszere szerint 111
2. Kapcsolata más tudományágakkal 112
3. A hazai fizikai kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak 122
3.1 A hazai fizikai kutatás intézményei 112
3.2 Tudományos társaság 113
3.3 Könyvkiadás 113
3.4 Könyvtárak 113
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtár 114
3.42 Tudományági szakkönyvtárak 114
4. A fizikai tájékoztatás eszközei 115
4.1 Lexikonok 115
4.2 Történeti összefoglalók 116
4.3 Kézikönyvek 117
4.4 Képlet- és táblázatgyűjtemény 118
4.5 Sorozatok 119
4.6 Folyóiratok 119
4.61 Akadémiai folyóiratok 119
4.62 Társulati folyóirat 120
4.63 Módszertani folyóirat 120
4.7 Referáló lapok 120
4.8 Bibliográfiák 121
4.81 Retrospektív szakbibliográfia 121
4.82 Ajánló bibliográfia 121
Felhasznált irodalom 122
IV. KÉMIA 123
1. A kémia meghatározása, felosztása 123
2. A kémia kapcsolata más tudományágakkal, gyakorlati jelentősége 124
2.1 Kapcsolata a természettudományokkal 124
2.2 Kapcsolata a társadalomtudományokkal 125
2.3 Kapcsolata az "alkalmazott" tudományokkal. Gyakorlati jelentősége 125
3. A hazai kémiai kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak 126
3.1 A hazai kémiai kutatás intézményei 126
3.2 Tudományos társaság 127
3.3 Könyvkiadás 127
3.4 Könyvtárak 127
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtár 127
3.42 Tudományági szakkönyvtárak 128
4. A kémiai tájékoztatás eszközei 128
4.1 Lexikonok 128
4.2 Történeti összefoglalók 130
4.3 Kézikönyvek 131
4.4 Táblázatgyűjtemény 133
4.5 Sorozat 133
4.6 Folyóiratok 134
4.61 Akadémiai folyóiratok 134
4.62 Társulati folyóiratok 134
4.63 Módszertani folyóirat 134
4.7 Referáló lapok 135
4.8 Bibliográfiák 137
4.81 Kalauz jellegű bibliográfiák 137
4.82 Retrospektív nemzeti szakbibliográfia 133
4.83 Ajánló bibliográfia 139
Felhasznált irodalom 139
V. BIOLÓGIA 140
1. A biológia meghatározása, felosztása 140
2. A biológia kapcsolata más tudományokkal, jelentősége 142
3. A hazai biológiai kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak 143
3.1 A hazai biológiai kutatás intézményei 143
3.2 Tudományos társasági 144
3.3 Könyvkiadás 144
3.4 Könyvtárak 144
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtárak 144
3.42 Tudományági szakkönyvtárak 145
4. A biológiai tájékoztatás eszközei 145
4.1 Lexikon 145
4.2 Tudománytörténeti összefoglalók 146
4.3 Kézikönyvek 147
4.31 Általános biológiai kézikönyvek 147
4.32 Növénytani kézikönyv 149
4.33 Állattani kézikönyvek 150
4.34 Embertani kézikönyvek 152
4.4 Határozók 154
4.5 Sorozatok 156
4.6 Folyóiratok 156
4.61 Akadémiai folyóiratok 156
4.62 Társulati folyóiratok 157
4.63 Egyetemi periodikus kiadványok 158
4.64 Módszertani folyóirat 159
4.65 Ismeretterjesztő folyóiratok 159
4.7 Referáló lap I59
4.8 Bibliográfiák 160
4.81 Retrospektív nemzeti szakbibliográfiák 16O
4.82 Kurrens nemzeti szakbibliográfiák 164
4.83 Ajánló bibliográfia 166
Felhasznált irodalom 166
VI. CSILLAGÁSZAT 167
1. A csillagászat meghatározása, felosztása 167
2. Kapcsolata más tudományokkal, világnézeti és gyakorlati jelentősége 168
3. Kutatóintézetek. Könyvkiadás. Könyvtár 169
4. A csillagászati tájékoztatás eszközei 169
4.1 Történeti összefoglaló 170
4.2 Kézikönyv, reálenciklopédia 170
4.3 Évkönyv 171
4.4 Atlasz 172
4.5 Folyóirat 172
4.6 Referáló lap 173
Felhasznált irodalom 173
VII. FÖLDTAN 174
1. A földtan meghatározása, felosztása 174
2. A földtan kapcsolata más tudományokkal. Gyakorlati jelentősége 175
3. A hazai földtani kutatás intézményei, kiadói és könyvtára 176
4. A földtani tájékoztatás eszközei 176
4.1 Tudománytörténeti összefoglaló 177
4.2 Kézikönyvek 177
4.3 Folyóiratok 179
4.4 Referáló lap 180
4.5 Szakbibliográfiák 181
Felhasznált irodalom 182
VIII. FÖLDRAJZ 183
1. A földrajz meghatározása, felosztása 183
2. A földrajz kapcsolata más tudományágakkal. Gyakorlati jelentősége 184
3. A földrajz kutatóintézete, kiadói, könyvtárai 184
4. A földrajzi tájékoztatás eszközei 186
4.1 Felfedezéstörténet 186
4.2 Kézikönyvek 186
4.3 Adattárak, évkönyv 187
4.4 Helységnévtár 189
4.5 Térképek, atlaszok 189
4.6 Sorozatok 190
4.61 Tudományos sorozatok 190
4.62 Népszerű útikönyv-, útleírás-sorozatok 190
4.7 Folyóiratok 191
4.71 Akadémiai kutatóintézeti folyóirat 191
4.72 Társulati folyóirat 192
4.73 Egyetemi kiadvány 193
4.74 Módszertani folyóirat 193
4.75 Ismeretterjesztő folyóirat I93
4.8 Referáló lap 193
4.9 Bibliográfiák 194
4.91 Retrospektív nemzeti szakbibliográfiák 194
4.92 Nemzeti térképbibliográfiák 195
4.93 Résztudományterületi kurrens szakbibliográfia 197
4.94 Ajánló bibliográfiák 198
Felhasznált irodalom 199
IX. MŰSZAKI TUDOMÁNYOK 200
1. A műszaki tudományok elméleti-rendszertani kérdései 200
1.1 A műszaki tudományok fogalma, tárgya, feladata, módszerei 200
1.2 A műszaki tudományok rendszertani helye, felosztása 201
2. A műszaki tudományok kapcsolata más tudományterületekkel, jelentőségük 202
3. A hazai műszaki kutatás intézményei, Könyvkiadás. Könyvtárak 203
3.1 A hazai műszaki kutatás intézményei 203
3.11 Akadémiai kutatóintézetek 203
3.12 Minisztériumi kutatóintézetek 204
3.2 Tudományos társaságok 205
3.3 Könyvkiadás 205
3.4 Könyvtárak 206
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtár és dokumentációs központ 206
3.42 Tudományági szakkönyvtárak 208
4. A műszaki tájékoztatás eszközei 208
4.1 Lexikonok 208
4.2 Szótárak 209
4.21 Értelmező szótárak 209
4.22 Kétnyelvű szakszótárak 210
4.3 Történeti összefoglalók 211
4.31 Általános technikatörténetek 211
4.32 Speciális technikatörténeti kiadványok 212
4.4 Kézikönyvek /reálenciklopédiák/, zsebkönyvek 215
4.41 Kézikönyvek 215
4.42 Zsebkönyvek 217
4.5 Táblázatgyűjtemények 217
4.6 Nem hagyományos dokumentumok kiadásai 217
4.7 Sorozatok 218
4.71 Felsőszintű sorozatok 218
4.72 Középfokú /technikusi szintű/ sorozatok 219
4.73 Alapfokú /a szakmunkásképzés szintjének megfelelő/ sorozatok 219
4.74 Ismeretterjesztő sorozat 220
4.8 Folyóiratok 220
4.81 Akadémiai folyóiratok 220
4.82 Kutatóintézeti folyóiratok 221
4.83 Társulati, tárca-, egyetemi folyóiratok 222
4.84 Barkácsoló - ismeretterjesztő folyóiratok 224
4.9 Referáló lapok 225
4.10 Bibliográfiák 226
4.101 Kalauz jellegű bibliográfiák 226
4.102 Retrospektív és kurrens nemzeti szakbibliográfiák 228
4.103 Ajánló bibliográfiák 230
Felhasznált irodalom 230
X. MEZŐGAZDASÁGI TUDOMÁNYOK 232
1. A mezőgazdasági tudományok meghatározása, felosztása 232
2. A mezőgazdasági tudományok kapcsolata más tudományágakkal, jelentőségük 235
3. A hazai mezőgazdasági kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak 236
3.1 A hazai mezőgazdasági kutatás intézményei 236
3.2 Tudományos társaságok 237
3.3 Könyvkiadás 238
3.4 Könyvtárak 238
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtár és dokumentációs központ 238
3.42 Tudományági szakkönyvtárak 239
4. A mezőgazdasági tájékoztatás eszközei 240
4.1 Lexikonok 240
4.2 Szótárak 242
4.3 Történeti összefoglaló 243
4.4 Kézikönyvek, reálenciklopédiák 244
4.5 Adattárak 245
4.51 Statisztikai adattárak 245
4.52 Egyéb adattár 246
4.6 Sorozatok 247
4.61 Szakmai /nagyüzemi/ jellegű sorozatok 247
4.62 Történeti sorozatok 247
4.63 Ismeretterjesztő /kisüzemi/ sorozatok 247
4.7 Folyóiratok 248
4.71 Akadémiai folyóiratok 248
4.72 Kutatóintézeti folyóiratok 249
4.73 KGST-folyóirat, tárca-, társulati tudományos folyóiratok 250
4.74 Gyakorlati szaklapok 251
4.8 Referáló lapok 253
4.9 Bibliográfiák 254
4.91 Kalauz jellegű bibliográfia 254
4.92 Retrospektív nemzeti szakbibliográfiák 255
4.93 Kurrens nemzeti szakbibliográfia 257
4.94 Ajánló bibliográfiák 258
Felhasznált irodalom 258
XI. ORVOSTUDOMÁNYOK 260
1. Az orvostudományok meghatározása, felosztása 260
2. Az orvostudományok kapcsolata más tudományokkal, határterületei 262
3. A hazai orvostudományi kutatás intézményei. Könyvkiadás. Könyvtárak 263
3.1 A hazai orvostudományi kutatás intézményei 263
3.2 Tudományos társaságok 264
3.3 Könyvkiadás 264
3.4 Könyvtárak 264
3.41 Országos jellegű tudományos szakkönyvtár és dokumentációs központ 264
3.42 Tudományági szakkönyvtárak 265
4. Az orvostudományi-egészségügyi tájékoztatás eszközei 266
4.1 Lexikonok 266
4.2 Szótárak 267
4.21 Terminológiai szótár 267
4.22 Kétnyelvű szakszótárak 268
4.3 Történeti összefoglalók 268
4.4 Kézikönyvek 269
4.5 Atlasz 270
4.6 Sorozatok 270
4.61 Szakemberek számára készülő sorozatok 270
4.62 Ismeretterjesztő sorozatok 271
4.7 Folyóiratok 271
4.71 Akadémiai folyóiratok 271
4.72 A szakmai gyakorlat lapjai 271
4.73 Ismeretterjesztő folyóiratok 272
4.8 Referáló lapok 273
4.9 Bibliográfiák 274
4.91 Kalauz jellegű bibliográfiák 274
4.92 Retrospektiv szakbibliográfiák 275
4.921 Általános orvostudományi retrospektív szakbibliográfiák 275
4.922 Ágazati retrospektív szakbibliográfiák 277
4.93 Kurrens szakbibliográfiák 278
4.931 Kurrens egyetemes szakbibliográfia 278
4.932 Kurrens nemzeti szakbibliográfia 279
4.94 Ajánló bibliográfia 279
Felhasznált irodalom 280
FÜGGELÉK
I. BIBLIOGRÁFIÁK KÉSZÍTÉSE 283
1. A bibliográfiák készítésének általános kérdései 283
1.1 A bibliográfia-készítés műhelyei 283
1.2 A bibliográfia-készítés általános követelményei 283
1.21 Társadalmi hasznosság 284
1.22 Tervszerűség 284
1.23 Megbízhatóság 284
1.24 Egységesség 284
2. A bibliográfiák készítésének szakaszai 285
2.1 Témaválasztás 285
2.2 Tervkészítés 286
2.3 Anyaggyűjtés 286
2.31 Az anyaggyűjtés forrásai, segédeszközei 286
2.32 Az anyaggyűjtés szempontjai 288
2.33 Az anyaggyűjtés módszerei 288
2.34 Az anyaggyűjtés technikája 288
2.4 Címleírás 289
2.41 A címleírás fajtál 289
2.42 A címleírás adatai 290
2.43 A címleírás "megszerkesztése" 291
2.5 Tartalmi feltárás /magyarázó jegyzetek/ 292
2.51 A tartalmi feltárás feladata 292
2.52 A magyarázó jegyzetek típusai 293
2.6 Szerkesztés 293
2.61 Az előrendezés 293
2.62 A válogatás 293
2.63 A formábaöntés 294
2.64 A szerkesztés technikája 295
2.7 A kiegészítő részek elkészítése 296
2.71 Mutatók /Indexek/ 296
2.72 Járulékos részek 297
2.73 Előszó és tájékoztató 297
2.8 Lektoráltatás 298
2.9 A bibliográfiák előállítása 298
Felhasznált irodalom 299
II. A DOKUMENTUMOK TARTALMI FELTÁRÁSÁNAK MŰFAJAI ÉS MÓDSZEREI 300
1. Az annotáció 300
1.1 Megjegyzés 301
1.2 Indikatív, szignaletikus /jeladó/ annotáció 301
1.3 Informatív, tájékoztató annotáció 301
2. A recenzió 303
3. A referátum 304
3.1 Dokumentációs válfajai 305
3.11 Címfordítás 305
3.12 Indikatív, szignaletikus /jeladó/ referátum 305
3.13 Informatív, tájékoztató referátum 306
3.14 Vegyes jellegű referátum 306
3.2 Nem dokumentációs válfajai 307
3.21 Autoreferátum 307
3.22 Rezümé 307
4. A tömörítvény 308
4.1 Szépirodalmi válfaja 308
4.2 Kulturális /közművelődési/ válfaja 308
4.3 Szakirodalmi /dokumentációs/ válfaja 310
5. Az irodalmi szemle 311
5.1 Referáló irodalmi szemle 312
5.2 Analitikus irodalmi szemle 312
Felhasznált irodalom 313
III. ELEMZÉSI SZEMPONTOK 314
1. A szaklexikonok elemzése 314
2. A kézikönyvek elemzése 315
3. A folyóiratok elemzése 317
4. A szakbibliográfiák elemzése 319
TARTALOMJEGYZÉK 324

Témakörök