Előszó
A magyar könyvtári rendszerben az utóbbi években lezajlott változások szükségessé tették egy olyan adattár létrehozását, amely a társadalmi és gazdasági élet különböző területeinek könyvtári ellátásában részt vállaló könyvtárakról a címjegyzékeknél bővebben is tájékoztat.
A kalauz kiadásának többéves előzménye van.
Utoljára 1965-ben jelent meg az OSZK KMK kiadásában egy nagyszabású, csaknem az egész könyvtári rendszert felölelő Könyvtári Minerva, amely adatgazdagságát az 1970-es/1980-as években kiadott, a könyvtárak szűkebb körét feltérképező címjegyzékek nem pótolták. Részletesebb adattár utoljára 1986-ban látott napvilágot Magyarország, könyvtárak címjegyzéke címmel, az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában.
Az 1990-es években újra a KMK adott ki címjegyzékeket, amelyek alapját a könyvtárak számítógépes nyilvántartása képezte. Az akkori felmérés a felsőoktatási intézmények központi könyvtáraira, a központi statisztikában nyilvántartott, mintegy 120, országos feladatkörű szakkönyvtárra, a közművelődési (önkormányzati) könyvtárak közül a megyei és a városi könyvtárakra, valamint a központi szerepkörű munkahelyi (szakszervezeti) könyvtárakra terjedt ki.
Az adatbázist pályázati támogatással sikerült továbbfejleszteni és kiépíteni a legfontosabb magyar könyvtárak szolgáltatási kalauzát. Az 1995. évi felmérés során elsősorban azokat a könyvtárakat kívántuk számbavenni, amelyeknek állománya és szolgáltatásai a legfontosabbak a magyar tudományos élet, az oktatás, a gazdaság és a kultúra információs ellátása szempontjából. Ebbe a körbe a nemzeti könyvtáron kívül az egyetemi könyvtárak és az országos szakkönyvtárak, az információközvetítést vállaló főiskolai könyvtárak, a megyei, városi, a kutatóintézeti könyvtárak, valamint a kisebb szakkönyvtárak, vállalati könyvtárak és az egyházi gyűjtemények tartoznak. Lektori javaslatra - csökkentett adattartalommal - helyet kaptak a kötetben a nagy múltú, jelentős állománnyal rendelkező középiskolai könyvtárak is. Nem terveztük a községi, a kisebb munkahelyi és az egyéb iskolai könyvtárak számbavételét, és nem közöljük a tanszéki könyvtárak adatait sem. (Felmerült ugyan a nagyközségekben működő C-típusú felvétele a kötetbe, de adataik összegyűjtésére a kötet számára nem volt mód; ezeket a könyvtárakat azonban szerepeltetni fogjuk a kalauz számítógépes adatbázisában.)
Vissza