Előszó
A társadalom könyvtárképének megváltoztatására felhívó pályázat indította meg azt a munkát, melynek eredménye ez a füzet. Ahhoz, hogy a könyvtárakról kialakult kép minél hitelesebb legyen, először is be kell mutatkoznunk, ez volt a tervünk alapja. Célunk: egy területi egység - a három dél-zalai város, Letenye, Nagykanizsa, Zalakaros és környéke-teljes könyvtári rendszerének, mindenoldalú könyvtárszerű működésének egy szerves egységben való bemutatkozása. Arról a körzetről van szó, melyben a legfőbb könyvtári szerepet a nagykanizsai Városi Könyvtár látja el.
Dél-Zala százezres népessége számára több szolgáltatás csak a nagykanizsai Városi Könyvtárban érhető el. Értékét gyűjteményének és szolgáltatásainak viszonylagos teljessége adja. Nem mindegy azonban, hogy ehhez a viszonylagos teljességhez képest mely területek szolgáltatásait látja el más könyvtár (is), és azt milyen színvonalon teszi. Környékünk könyvtári ellátásának színvonala az összes itteni könyvtár együttes szolgáltató képességétől függ. Ha eredményes volt a munkánk, akkor - ennek a kötetnek a segítségével - bármelyik bemutatott könyvtárba lépve az egész, a könyvtárak együttese megismerhetővé válik, főként pedig az egymáshoz való kapcsolódásuk, a „rendszer".
A Nemzeti Kulturális Alap és Nagykanizsa kulturális alapja támogatta a tervet. A Deák Ferenc Megyei Könyvtár és a Könyvtárpártoló Alapítvány Nagykanizsa felsorakozott a terv mögé, az érintett könyvtárak fenntartói és könyvtárosai pedig üdvözölték elképzelésünket.
A tervekhez képest csonka ez a munka. A nagykanizsai Városi Könyvtár történetének feldolgozása kívánná a legtöbb munkát és ez kecsegtetne talán a legtöbb tanulsággal is. Mégis útjára bocsátjuk, mert töredékessége ellenére mindezidáig az első és az egyetlen kísérlet egy dél-zalai könyvtári összefoglalásra. Reméljük egyszer teljesebb munkát is forgathatunk majd.
A kötet összeállítását megelőző tanácskozás egyik tanulsága az volt, hogy a Nemzeti Alaptanterv, a NAT sikeres bevezetésének is feltétele az iskolák és környezetük könyvtári lehetőségeinek ismerete.
Többször elolvastam az egyes könyvtárakról szóló írásokat. Sok szerkesztői módosítást tettem, de a lényeges mondandóját senkinek sem csonkítottam. Vannak szűk szavú beszámolók, érzelmekkel telítettebbek is, meg olyan is, amelyik írója hitvallását is tartalmazza. Először szerettem volna egységesíteni az írásokat, végül arra jutottam, talán nem baj, hogy nem egy logika szerint felépülőek ezek az írások. Az eltérések - melyek főként könyvtárosi munkánk egy-egy területének bővebb kifejtését jelentik némelyik beszámolóban - együttesen éppen arányosak, az olvasó nem egyetlen írásban, hanem az írások összességében érheti tetten azt, ami fontos tudnivaló a könyvtárakról. Az egyes írások terjedelme és a könyvtár fontossága között sincs feltétlenül kapcsolat. Egyéniek maradtak az írások és az egész mégis képvisel valami egységeset, képviseli Dél-Zala könyvtárainak és könyvtárosainak világát. Talán ez a legtöbb, amit ma tehettünk.
Vissza