Könyvtár és társadalmi környezete I.

Előszó

Mi történik a könyvtárak körül? Képes-e követni könyvtárügyünk a változó világ kihívásait? Bővülnek-e a könyvtár funkciói? A változó feladatok nem követelnék-e változást a struktúrát, irányítást, tervezést illetően? Érti-e egymás nyelvét a könyvtár és a társadalom? Benne élnék-e a könyvtárak a társadalom pórusaiban? Ezekre a kérdésekre kísérelnek meg választ adni kötetünk szociográfiai és esettanulmányai. Első olvasásra mindez talán nem több, mint öt eset, öt „történet". De a folyóiratokban megjelent hasonló írások visszhangja megerősíti a szerkesztőt abban a hitében, hogy az olvasókat egy-egy ilyen deskripció összehasonlításokra készteti, általános érvényű tanulságok levonására. „A szakmát az elmúlt évtizedben érte bőven, ha nem is katarzis, de újra reálisan látni - élmény. Ügy látszik azonban, még mindig nem elég, semmi esetre sem annyi, hogy keretein átömölve, legalább a fenntartói-felügyeleti szférát ösztönözte volna új - realisztikusabb és adekvátabb - látásmód kialakítására könyvtáraik állapotát, funkcióit, azoknak fokozatos megváltozását illetően. Ezért mindinkább két nyelven beszél a »fent« és a »lent«-nek hozzádörgölődző része, valamint a lent legérzékenyebb, legigényesebb, szakmailag legjobban felkészült, egy magasabb rendű etika jegyében élő-tevékenykedő, leginkább a szaksajtó és a szakmai publikációk által összefogott közössége. És persze: van a közömbösek hatalmas tábora, amely, ha érdeke úgy kívánja, a könnyebb ellenálláshoz való természetes vonzódás okán a konkrét esetek többségében nyilvánvalóan a »fent«-hez igazodik" - írja - megérezve szándékunk - egyik léktorunk, Futala Tibor, jól látva, hogy a kéziratban olvasott tanulmányok kettős feladatot kívánnak ellátni: leoperálni a fenntartói-felügyeleti szféra szeméről néhány hályogréteget és növelni a progresszív »lent« táborát. Ebben a kötetben öt közművelődési könyvtár játssza a főszerepet: négy városi és egy községi könyvtár. Noha az öt írás ugyanarról szól, ám öt különböző terepen, különböző szempontokat hangsúlyozva. Hol a szervezet, hol az olvasó, hol a könyvtárról alkotott kép, hol a könyvtár kapcsolatrendszere, hol a művelődésügyi munkamegosztásban elfoglalt hely, hol a működés kerül élőtérbe, de valamennyi írásban több szempont is. Az esettanulmányok szerzői 1978 és 1983 között, de nem egyidőben végezték megfigyeléseiket. Néhány helyszínen azóta több minden megváltozott, mégsem látom szükségét annak, hogy erről epilógusok tudósítsák olvasóinkat, ugyanis nem krónikákat adunk közre. Vissza