Könyvgyártás felsőfokon (minikönyv)

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az 1450-es és 1850-es évek között Gutenberg felfedezése és az első, ún. gyorssajtók megtervezése között a nyomógépek csak anyagukban változtak, működési elvük 400 éven át változatlan maradt. Az ipari forradalom megkövetelte az ismeretközlés iparosítását, ugyanakkor a technikai fejlődés ezt lehetővé is tette. A gyorssajtókat az első rotációs magasnyomógépek, az ofszetnyomtatás felfedezése és az ofszet rotációs gépek követték. A fejlődés mozgatói mindig a nagy példányszámú napilapok voltak, ezek nyomására fejlesztették ki az új gépeket, de ha már megvoltak, a könyveket is ezen nyomták.
Mivel a napilapot nem kellett bekötni, a könyvkötészet a szedés és a nyomásfejlődés évszázada alatt kissé lemaradt, éppen csak annyit korszerűsödött, hogy el tudja látni a "melléktermékként" is megnövekedett mennyiségű könyv bekötését. A következő fordulatot ismét az ötvenes évek hozták, ezúttal ebben a században. Miközben a tévé és a rádió elterjedése miatt már sokan meghúzták a lélekharangot a Gutenberg-galaxis felett, megjelent a minden eddiginél szélesebb körű tömeges könyvgyártás. A paperback zsebkönyvek, comicsok példányszáma a napilapokéval vetekedett. Ami a művészi kivitelű, gyönyörű kiállítású, és korántsem demokratikus árú kötött könyvek nem tudtak megtenni - valahogy (legrosszabb esetben kézi munkával) mindig bekötötték őket - a tömegkönyvek megtették, végre elindították a könyvelőállítás második alappillérének, a könyvkötészetnek is az önálló, a technika összes vívmányát mozgósító fejlődését." Vissza