A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Könyvelési számvitel a széniparban II.

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 276 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 1000 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szénbányászat a népgazdaság egyik legmunkaigényesebb iparága. Emellett a bánya munkásainak több mint kétharmada a föld alatt dolgozik.
A bányászat munkájának különlegessége meghatározza a... Tovább

Előszó

A szénbányászat a népgazdaság egyik legmunkaigényesebb iparága. Emellett a bánya munkásainak több mint kétharmada a föld alatt dolgozik.
A bányászat munkájának különlegessége meghatározza a végzett munka területén felmerülő költségek elszámolásának, a munkabér elszámolásának és a bérkifizetés megszervezésének módját.
Amikor a végzett munkát elszámolják és a munkabért kiszámítják, arra kell gondolni, hogy a bányász munkáját különleges viszonyok között látja el. A bányában nem lehet egyszerre áttekinteni az egész munkaterületet, amit a gyár műhelyében meg lehet tenni. A földalatti munka jellegzetessége olyan, hogy a felügyelő személyzet a munkásokat a munkahelynek csupán egy korlátolt területén láthatja. Ez a körülmény igen élesen megmutatkozik minden egyes munkás munkafolyamatának és a munka ráfordításainak elszámolásánál. A földalatti munkáknál rendszerint teljesítménybért alkalmaznak, amely az egész munkabéralapnak 75%-át teszi ki.
A földalatti munkáknál a munkások teljesítményét rendszerint csupán a kitermelt mennyiségből kiindulva lehet ellenőrizni. A munkások legfőbb, döntő kategóriájának, a vájároknak munkája azonban olyan, hogy lehetetlen minden egyes vájár munkájának eredményét külön, egyénenként meghatározni, minthogy a kitermelt szenet egy közös szállítószalagra rakják. Ezért ellenőrzést kell gyakorolni a fejtési szint egész vonalában. A felvigyázónak - a bányamesternek - szerepe ebben a vonatkozásban különösen nagy, minthogy éppen ő határozza meg minden egyes munkás termelését és következésképpen munkabérét is. Az iroda feladata ezen a téren az, hogy a bányamester elsődleges okmányként szolgáló jelentése alapján helyesen számítsa ki a munkabért. Minden egyes munkás termelésének és keresetének helyes kiszámítása a munka termelékenységének fokozására szolgáló leghatásosabb ösztönző erők egyike és következésképpen a jó bérelszámolás a széntermelést fokozza. Vissza

Tartalom

I. FEJEZET
A személyi állomány, a munka és a munkabér elszámolása
I. Általában 3
II. A személyi állomány elszámolása 5
1. Általában 5
2. A felvételi okmányok kiállítása 6
3. Az áthelyezésre, a beosztás- és bérosztály-változásra vonatkozó
okmányok kiállítása 12
4. A szabadságolási igazolványok kiállítása 14
5. A munkából való végleges távozáskor kiállítandó okmányok 15
6. Beszámoló a személyi állományról 17
7. Igazolványok kiállítása munkások részére 18
III. Tábla-elszámolás 19
1. A tábla-elszámolás rendeltetése 19
2. A bánya tábla-elszámolására vonatkozó általános rendelkezések 19
3. A tábla-elszámolás rendszere 20
4. A munka idejében történő kezdésének és befejezésének ellenőrzése 23
5. A tábla-elszámolás bizonylatai és a beszámoló elkészítése 24
IV. Munkabérelszámolás a munkásokkal és tisztviselőkkel 29
1. Általában 29
2. A munkabéralap összeállítása 30
3. Az alapbérek kiszámítása 31
4. A kiegészítő munkabérek kiszámítása 32
5. Egyéb bértételek kiszámítása 32
6. A munkásokkal és tisztviselőkkel történő elszámolások bizonylatai 33
7. A termelési jelentések bevezetése a havi bérelszámolási lapra, a bér
számfejtése, valamint a munkanaplóval való egyeztetése 43
8. A munkabérek kifizetésének rendje 47
9. Letétbe helyezett összegek elszámolása végrehajtási okmányok
alapján 50
10. A bérelszámolási jegyzék kiállításának rendje 53
11. A munkabér kifizetésének rendje 55
12. A munkabérekből történő levonások és visszatartások 56
13. A bérelszámolási jegyzék számfejtése 57
14. A bérelszámolási könyvecskék kitöltése és kiadása 61
15. A dolgozók munkában eltöltött idejének ellenőrzése 62
16. A statisztikai kimutatások összeállítása 63
17. Az egész bányára (üzemre) vonatkozó munkabérkimutatás összeállítása 64
18. Munkabérek könyvelése, valamint elszámolás a munkásokkal és
tisztviselőkkel 65
II. FEJEZET
A széntermelések elszámolása és kalkulációja
I. A széntermelés számvitelének és kalkulációjának feladatai 68
II. Termelési módok 70
1. Főtermelés (alaptermelés) 71
2. Segédüzemi termelés 71
3. Melléküzemi termelés 71
4. Nem ipari műhelyek és gazdaságok 71
III. A termelési ráfordítások felsorolása és ezek számvitelének rendje 72
1. Általában 72
2. Ráfordítási elemek 73
3. Fejezetek szerinti ráfordítások 73
4. A ráfordítási tételek tartalma és számvitelük rendje 74
IV. A késztermék kereskedelmi önköltségébe foglalt költségek 96
V. Kalkulálandó termékek összetevői 98
VI. A bánya termékei önköltségének kalkulálása 100
1. Általános rész 100
2. A széntermelés és művelési ágainak jellegzetessége és a bányaművelésnél előforduló közös költségek 101
3. A széntermelési önköltségi utókalkuláció összeállításának rendje 109
VII. A termelési szakaszok termelési önköltségének elszámolása 133
1. Általában I33
2. Szénkészletek feltárása 134
3. Munkacsoportok és munkafolyamatok 135
4. Ráfordítások elszámolása és felosztása 137
5. A feltárási munkák önköltségének kiszámítása 139
6. A külszíni műveléssel kitermelt szén önköltségének árvetése 143
VIII. A nemesítő gyárakban és üzemekben végzett termelés önköltségének
árvetése 146
1. Az egyes kibocsátott fajtáknak mennyiségi elszámolása 146
2. Egyeskésztermék-fajták értékének kiszámítása 150
3. A szén nemesítésére vonatkozó utókalkuláció összeállításának módja 152
IX. A termékek önköltségének kalkulációja a brikett-termelő gyárakban 155
X. A gazdaságos elszámolási tevékenység eredményének felderítése 156
III. FEJEZET
A széntermelés számvitele és a feladott tüzelőanyag elszámolása a fogyasztóval
1. Késztermék 158
2. A széntermelés számvitelének jelentősége és ellenőrzése 158
3. Az operatív-technikai számvitel 160
4. Könyvelési számvitel 171
5. Bizonylat kiállítása a szénnek a készlettérről történő kiadásáról és
a saját szénfelhasználás ellenőrzése 181
6. A széntermelés és szénfelhasználás elszámolásának összeállítása 191
7. Az elszámolás rendje a tüzelőanyagvevőkkel 193
IV. FEJEZET
A pénzeszközök, pénztári- és bankműveletek számvitele
I. Általános rész 209
II. Pénztári műveletek 209
1. Pénztári műveletek bizonylatainak kiállítása 211
2. Pénztári elszámolások, a készpénzkészlet és a pénztári műveletek
ellenőrzése 217
3. Állami kölcsönkötvények és pontos elszámolási kötelezettség alá
vont űrlapok átvétele és kiadása 217
4. A pénztári műveletekre vonatkozó könyvelési bejegyzések (kontírozások) összeállítása 219
III. Bankműveletek 220
1. Elszámolási számla 220
2. Elszámolási alszámlák felhalmozásonként 224
3. Takarékpénztárakban vezetett folyószámlák 225
4. Különleges eszközök folyószámlái 225
5. Limitált szállítási csekkfüzetek 225
6. Elfogadvány-inkasszós elszámolások 228
7. Útonlévő áruk hitelezése 229
8. Akkreditívek és különszámlák 231
9. Állami költségvetés szerint nyitandó hitelek 233
10. A felújításra szolgáló értékcsökkenési leírások különszámlái 233
V. FEJEZET
Elszámolás az adósokkal és hitelezőkkel
1. Adósok és hitelezők 235
2. Elszámolásra kiadott összegek 239
3. Mérleg közötti és belső elszámolások 254
Mellékletek
1. számú melléklet : Műhelyköltségek nomenklatúrája 256
2. számú melléklet: Bányaüzemi általános (gyári közös) költségek
nomenklatúrája 259
3. számú melléklet : A tröszt, kombinát, igazgatási költségeinek
nomenklatúrája 264
4. számú melléklet: Munkabéralapok felhasználásának ellenőrzése 268
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem