Előszó
Szóllás Péter
A könyvtár mint harmadik hely
A harmadik hely fogalmát Ray Oldenburg amerikai szociológus alkotta meg.* Az első hely az otthonunk, a második a munkahelyünk, a harmadik pedig egy, az előbbi kettőtől független közösségi tér. Oldenburg számos tulajdonságát említi a harmadik helynek, ezek közül a legfontosabbak a következők: => közel hozza egymáshoz a környéken élőket, => az újonnan érkezőknek és a látogatóknak a „közösség kapuja", => elősegíti különböző csoportok (művészeti stb.) kialakulását, => közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat és a felnőtteket, => elősegíti a környék fejlődését, => elősegíti a politikai viták kialakulását, => csökkenti a megélhetési költségeket, => szórakoztat,
=> a barátság ajándékát adja (barátságok születhetnek itt), => fontos a nyugdíjasoknak.
Ez a hely nemcsak a felnőtteknek való, hanem a fiatalokért is van, összehozza a különböző korú és érdeklődésű embereket. Befogadó, közösségteremtő légkört találunk itt, ahol megpihenhetünk a munka vagy az iskola után. Elősegíti a társadalomba való beilleszkedést, ami nagyon fontos lehet azoknak, akik hátrányos helyzetűek, vagy akik messziről érkeztek. Ez a hely találkozási pont, amelyet a környéken mindenki ismer.
Ezt a modellt felhasználva Jerry Kloby meghatározza a sikeres harmadik hely összetevőit:
=> ingyen vagy viszonylag olcsón be lehessen menni, és ott ételt-italt vásárolni, => könnyen, otthonról akár gyalog is megközelíthető legyen, => számos ember tartózkodjon ott napi rendszerességgel, => mindenki érezze jól magát, könnyen beszédbe lehessen elegyedni másokkal, => aki betér, minden alkalommal régi és új barátokkal találkozhasson.
Ilyen harmadik hely lehet egy kávézó, egy pláza, bármilyen vendéglátóegység, akár egy könyvtár is. A könyvtárak nem versenyezhetnek a kereskedelmi és vendéglátóiparral, de nem is ez a feladatuk. Alternatívát kínálhatnak a potenciális
* Az 1989-ben megjelent The Great Good Place című müvében.
Vissza