Előszó
Sajátos kettősséggel találkozhat az olvasó, ha a könyvtári szakirodalomban a tanulók könyvtárhasználati kultúrájáról gyűjt információkat.
Könyvtárpedagógusok, iskolai könyvtárosok tartalmas és...
Tovább
Előszó
Sajátos kettősséggel találkozhat az olvasó, ha a könyvtári szakirodalomban a tanulók könyvtárhasználati kultúrájáról gyűjt információkat.
Könyvtárpedagógusok, iskolai könyvtárosok tartalmas és lelkes „munkajelentésekben" számolnak be arról a munkáról, amelyet tanítványaik ez irányú készségének fejlesztéséért végeztek. Egyetemi, főiskolai „szaktársaik" és a közkönyvtárak olvasószolgálati könyvtárosai viszont rendre elégtelen kalkulussal minősítik a közoktatás eme teljesítményét - saját tapasztalataik alapján.
A készség tanításának tantervi szervesüléséről; a könyvtárhasználati készségfejlesztő órák tömegéről olvashatunk amott, a könyvtárban tanácstalanul csellengő „könyvtárhasználati félanalfabéta" főiskolások, egyetemisták csapatairól emitt, akiket a felsőoktatásban kell megtanítani arra is, amit a közoktatásban nem tanítottak meg nekik.
Kinek van vajon igaza?
A válaszhoz kínál érdekes adalékot a Könyvtár rovatban közölt egyik írásunk. Az ELTE BTK végzős könyvtár szakos hallgatója, Dömsödy Andrea Szakdolgozatok hivatkozási kultúrája címet viselő munkájában arra vállalkozott, hogy fölmérje: milyen hatásfokkal működik a felsőoktatási „pótló kurzus".
A könyvtárhasználati kultúra egy szeletét, a szakdolgozatok bibliográfiáit és hivatkozási kultúráját vizsgálva fogalmazza meg elgondolkodtató tapasztalatait a cikk szerzője. Az eredmény elszomorító. Kedvünket pedig még tovább ronthatja, ha eszünkbe jut: leendő tanárokról, könyvtárpedagógusokról szól, akik eddig csak tanulták(?), holnaptól viszont már tanítják(?) a könyvtárhasználati készséget.
A rendszerváltozás óta eltelt évtized tankönyves szakirodalmának bibliometriai elemzését végzi el a Tankönyv rovatban az OPKM-es Csík Tibor - Varga Katalin szerzőpár. (A tankönyvekről szóló szakirodalom bibliometriai elemzése.)
„Merítésük" a pedagógiai szakkönyvtár szakirodalmi adatbázisának (PAD) mintegy 1400 tételére terjed ki, elemzésükhöz összehasonlításul a legnagyobb nemzetközi pedagógiai adatbázis, az angolszász orientációjú ERIC adatait használják föl.
Vissza