Konyhakerti növények szántóföldi termelése

Előszó

Részlet a könyvből:
A konyhakerti növények szántóföldi termelése általában.
Sajnos, de való, hogy a konyhakerti növényeink szántóföldi termelésére még mindig nem fordítanak akkora területet, mint amekkora méltán megilletné. Igaz ugyan, hogy Csonka-Magyarország egyes vidékein azok termelésének nagy szerep jut, hiszen ki ne ismerné a makói hagyma, a nagykőrösi saláta és uborka, a szegedi paprika stb. termelését. Azonban a legtöbb vidéken egyáltalában nem ismerik a konyhakerti növények szántóföldi termelését.
Már pedig, ha azokon a vidékeken megfordulunk, ahol ezzel a termelési ággal foglalkozik a lakosság, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy ily helyeken nincsen szegény napszámos és zsellér. Ez nemcsak a jelenlegi konjunktura mellett van így, hanem a világháború előtti boldog időkben is így volt. Ott, ahol a konyhakerti növények szántóföldi termelését felkarolta a lakosság, ott sem a világháború előtt, sem most nem gondol és gondolt a kivándorlásra, sem pedig az ingyen földosztásra. Az ilyen vidékeken a munkás igen jó egyetértésben él a bérbeadó gazdával (ezek a kertészek ugyanis - ahogyan őket nevezik - rendszerint bérelt földeken termelnek). Munkájuk után nemcsakhogy megélnek, hanem vagyonilag is gyarapodnak. De ilyen vidékeken még az országot aláásó egyke sem dívik, mert a munkások családtagjaiknak munkaerejét igen jól felhasználhatják, ennélfogva a vagyoni gyarapodás az olyanoknál, akiknek nagyobb a családjuk, jelentékenyebb, mint a kiscsaládúaknál, mert az előbbiek nem szorulnak reá, hogy napszámosokat, vagy részes munkásokat fogadjanak fel, hanem az összes munkákat családjukkal képesek elvégezni. Vissza