Előszó
Az alkalmazott nyelvészet, mint interdiszciplináris tudomány számos területet foglal magában. Ezek között az egyik legújabb kutatási terület a nyelvpolitika, amely maga is széles spektrumot fog át,...
Tovább
Előszó
Az alkalmazott nyelvészet, mint interdiszciplináris tudomány számos területet foglal magában. Ezek között az egyik legújabb kutatási terület a nyelvpolitika, amely maga is széles spektrumot fog át, ami a kutatott és tárgyalt témákat illeti. Amint a szöveggyűjteményben található cikkek és tanulmányok sokfélesége mutatja, a nyelvpolitika tematikája meglehetősen heterogén.
Általánosságban kijelenthető, hogy a nyelvpolitika olyan nyelvi problémákkal, illetve ezek megoldási lehetőségeivel foglalkozik, amelyek a társadalomban jelennek meg. Azonban nem csak politikai, hanem tágabb értelemben véve szociális, gazdasági és vallási kérdések is ide tartoznak.
A nyelvpolitika vonatkozhat az állami nyelvpolitikára, területi egységekre, nyelvi csoportokra és egyes emberekre is.
Minden állam folytat valamilyen nyelvpolitikát, hiszen a nyelv mind közvetítő eszközként, mind pedig az állam identitásának fő eszközeként nélkülözhetetlen szerepet tölt be a társadalmak életében. Gyakran értik a nyelvpolitika kifejezés alatt a nyelvi tervezést, amely Kiss Jenő1 szerint három részre osztható. Az anyanyelvvel, a kisebbségi nyelvekkel, valamint az idegennyelvoktatással összefüggő feladatok tartoznak ide, mint tevékenységi területek. Az országok megpróbálják saját érdekeiket érvényesíteni országhatáraikon kívül és belül is.
Szorosan kapcsolódnak a nyelvpolitika témaköréhez a kisebbségi csoportok és az egyének nyelvi problémái. Ebben a körben kell megemlíteni a nyelvi jogokat, amelyeket tekinthetünk az egyes ember jogai közé tartozónak is, de a nyelvi közösségeknek is léteznek nyelvi jogai. A nyelvi jogok közé számos dolog tartozik, az anyanyelv megszerzésének jogától kezdve az írástudatlanság leküzdésén át az idegen nyelvek szabad választásának és tanulásának jogáig.
A változó Európa miatt a nyelvpolitika, mint tudományág egyre inkább előtérbe kerül. A határok megváltozása, az Európai Unió kiterjesztése Közép-Európára nemcsak lehetőségeket jelent ezen országok számára az oktatás és a kutatás terén, hanem különböző nyelvpolitikai problémákat is felvethet.
G. Molnár Barbara
Vissza