Kontaktmérgek. Új insekticid anyagok

Előszó

A klórozott szénhydrogének, mint pl. a chloroform, a széntetrachlorid, "a" hexachloraethan, továbbá a legismertebb klórozott aromás szénhydrogén, a p-dichlorbenzol, nem csupán a molylepkék ellen hatásosak, hanem egyéb rovarok ellen is, ha a vegyület gőzeit elegendő ideig lélekzik be. A második világháború második felében s az azután felfedezett új ínsekticid anyagok azonban mind a hatás módja, mind pedig a rovar elpusztításához szükséges méregmennyiségek tekintetében lényegesen különböznék az említett vegyületektől. Az új anyagok egy részének szintén van bizonyos gőzhatása, általában azonban már akkor is hatásosak, ha a rovar a méreg egy minimális mennyiségével érintkezik (kontakméreg), vagy ha az szintén minimális mennyiségben a rovar emésztőcsövébe jut.
A kontakmérgek hatásmechanizmusa, különösen egyes részleteiben, még nem eléggé tisztázott. Az ízeltlábúakra ezek a mérgek részint mint idegmérgek hatnak, kifejtik hatásukat azonban az emésztőcsövön át is. A kontaktmérgek nem közömbösek a magasabbrendű állatokra, nevezetesen az emlősökre és az emberre sem, bár ezek megmérgezéséhez viszonylag nagyobb méregmennyiségek szükségesek. Akár a szájon át, akár parenterálisan, vagy a bőrön keresztül jut nagyobb menynyiségű kontakméreg az emlősállat szervezetébe, idegrendszeri tüneteket (izomremegés, görcsök, esetleg elhullás), s mint minden klórozott szénhydrogén, máj elfajulást okoz.
Az egyes rovarfajok nem egyformán érzékenyek az egyes kontaktmérgekkel szemben, s az egyébként halálos mérgezés is rajtuk igen különböző idő múlva jelentkezik (néhány perc - több nap). A rovarok különböző fejlődési alakjai sem egyformán érzékenyek; amíg pl. a kifejlett legyek általában igen érzékenyek a kontakmérgek iránt, addig a légylárvák már jóval kevésbbé, s ezek közül is az idősebbek kevésbbé érzékenyek, mint a fiatalabbak. Vissza