A kisérleti természettan tankönyve I-II.

Tartalom

I. KÖTET
Bevezetés 1
ELSŐ RÉSZ.
Nehézség. Ruganyosság
ELSŐ FEJEZET.
A nehézség és a nyomás hatása szilárd testekre.
I. A szabadesés törvénye
1. 9
2. A levegő ellentállása
3. Morin készüléke 11
4. A ferde sík 12
5. Atwood gépe
6. A szabadesés sebessége 14
7. Alkalmazások 15
8. Az erély megmaradása 16
9. Ferde sík
10. Ferdén hajított testek mozgása 18
II. Az inga mozgása és a gyorsulás mérése.
1. 20
2. Egyszerű inga
3. Összetett inga 22
4. Borda módszere
5. g értékének változása 23
6. Az inga alkalmazása órákra 24
III. Súly. Súlypont Mérleg.
1. Súly 25
2. Fajsúly. Sűrűség
3. Súlypont 26
4. A súlypont helyzete és tulajdonságai
5. A mérleg 28
6. Egy pontos mérleg leírása 30
7. Kétszeres mérés 31
IV. Egyenletes körmozgás. A forgás síkjának megtartása.
1. Egyenletes körmozgás 31
2. A forgás síkjának megtartása 34
3. Fontault ingakisérlete 37
V. A nehézség és az általános tömegvonzás azonossága.
1. Általános tömegvonzás 38
2. Kepler törvényei 39
3. A tömegvonzás törvénye
4. A nehézség és az általános tömegvonzás azonossága 40
5. Cavendish kísérletei 41
VI. Hatás és ellenhatás. A testek ütközése
1. 42
2. A testek ütközése 45
VII. A ruganyosság törvényei szilárd testekben.
1 48
2. Ruganyosság a húzásnál 49
3. Ruganyosság a csavarásnál 51
4. Ruganyosság a hajlításnál
5. Ruganyosság határa 52
6. A szilárdság 53
MÁSODIK FEJEZET.
A nehézség: és a nyomás hatása folyadékokra.
1. A folyadékok szerkezete.
1. 54
2. Az összenyomhatóság
3. Ruganyosság, nyomás 56
II. A nehézség befolyása.
1 57
2. A víz-sajtó 58
3. Pascal készüléke 59
4. Haldat készüléke 60
5. Alulról felfelé irányzott nyomás
6. Oldalnyomás
7. A nyomások összetétele 61
8. Hydrostatikai paradoxon
III. Archimedes elve és a közlekedő edények.
1. 62
2. Egymásfölé helyezett folyadékok 63
3. Uszó testek 63
4. A nyomás mérése 64
5. Közlekedő edények 65
6. Vízszín-mérő 66
7. Libella
IV. A hajcsövességről.
1. Észlelt tények 67
2. Tömegvonzás
3. A folyadékok felszíne 68
4. A felület görbületének befolyása 69
5. A felszín különböző magasságának magyarázata
6. A felszín alakjának magyarázata 70
7. A hajcsövesség-okozta felszin-különbség nagysága 71
V. A folyadékok kifolyása.
1. Toricelli tétele 72
2. A kifolyó folyadék mennyisége 74
HARMADIK FEJEZET.
A nehézség- és a nyomás hatása a légnemekre.
I. A folyós és légnemű testek közös tulajdonságai. Léggömbök
1 76
2. A gázok súlya 77
3. Archimedes elve
4. Léggömbök 78
II. A légköri nyomás megmérése.
1. 79
2. A légsúlymérő készítése
3. Álló légsúlymérő 81
4. Fortin légsúlymérője 82
5. Gay-Lussac és Bunten-féle légsúlymérő
6. A nyomás értéke 84
7. Javítások
8. Magasság-mérés 86
9. Fém-légsúlymérő 90
III. A gázok ruganyossága
1. Mariotte törvénye 91
2. Mariotte kisérletei
3. Despretz és Regnault kísérletei 92
4. A gázok keveréke 95
IV. A Mariotte-féle törvény alkalmazása.
1. Manométerek 96
2. Térfogatmérő 97
V. A levegő ritkítására és sűrítésére szolgáló gépek.
1. A légszivattyú 98
2. A két dugattyús légszivattyú 100
3. A légszivattyú egyéb részletei 101
4. A ritkítás foka
5. A ritkítás kiszámítása 102
5. Babinet csapja 103
6. Bianchi szivattyúja
7. A higany-légszivattyú 105
8. A légnyomás feltűnő hatása 107
9. A légsűrítő
VI. A folyadékok légnyomásokozta mozgása.
1. Heron palackja 109
2. Heron kútja
3. Hell vízemelő léggépe
4. A légnyomás akadályozza a kifolyást 110
5. Mariotte palackja 112
6. A szivornya
7. A szivattyúk 113
VII. A gázok átömlése 115
VIII. A gázok elnyeletése folyadékok által.
1. 116
2. Gázkeverékek elnyeletése 118
IX. A gázok megsűrítése szilárd testek felületén.
1 119
2. Moser-féle képek 120
MÁSODIK RÉSZ.
A hőről.
ELSŐ FEJEZET.
A hő természete és mérése.
1. A hőmérő.
1. Előleges megjegyzések 121
2. A kitágulás
3. A hőmérők 122
4. A higanyhőmérő 123
5. A higanyhőmérő készítése 124
6. Egyéb hőmérők 127
7. Külömbségi hőmérő 130
II. Hőmennyiségek mérése.
1. Előleges megjegyzések 130
2. Fajmeleg 131
3. A jégcaloriméter 131
4. A vízcaloriméter 133
III. A hő tömegmozgás.
1. 135
2. A munka átalakítása meleggé 136
3. A meleg átalakulása munkává 137
4. A hő mechanikai egyenértéke 138
5. A hő mechanikai egyenértékének kísérleti meghatározása
MÁSODIK FEJEZET.
A hő hatása szilárd és folyós testekre.
A testbe vezetett hő működése 141
I. Szilárd testek kitágulása.
1. Hosszkitágulás 142
2. A területkitágulás
3. A köbkitágulás 143
4. A sűrűség változása
5. Laplace és Lavoisier készüléke
6. Ramsden készüléke 144
II. Folyadékok kitágulása 146
2. A higany absolut kitágulása 147
3. Regnault kisérletei 149
4. A higany viszonylagos kitágulása 150
5. Az üvegedények kitágulása 151
6. Egyéb folyadékok kitágulása 152
7. A víz kitágulása 153
III. A szilárd és folyós testek sűrűsége és fajsúlya.
1. 155
2. Javítások a levegőben eszközölt mérlegelésnél
3. Más módja a sűrűség vagy a fajsúly meghatározásának 156
4. Harmadik mód 158
5. Egyéb módok 159
6. Folyadékok faj súlyainak meghatározása
7. Változó térfogattal biró areométerek 160
8. Baumé areométerje 162
9. Alkoholmérő
10. Különböző testek fajsúlyai 163
IV. A szilárd és folyós testek fajheveire vonatkozó törvények
1. 164
2. Dulong törvénye 165
3. Regnault készüléke
4. Általános eredmények 166
5. Neumann törvénye 168
6. Regnault törvénye 170
7. Kopp törvénye
8. A Dulong-féle törvény elméleti jelentősége 170
V. A hő terjedése.
1. Sugárzó hő 172
2. A hő terjedése vezetés által
3. A vezető-képesség megmérése 173
4. A folyadékok vezető-képessége 175
5. A gázok hővezető képessége 176
HARMADIK FEJEZET.
A hő hatása a gázokra
I. A gázok kiterjedése.
1. A Gay-Lussac-féle törvény 178
2. A Mariotte-Gay-Lussac-féle törvény
3. Absolut mérséklet 179
4. A Mariotte-Gay-Lussac-féle törvény legegyszerűbb alakja 180
5. A levegő hőkiterjedési együtthatójának meghatározása 181
6. Magnus és Regnault kisérletei 182
7. A levegő kiterjedési együtthatójának mérése állandó nyomásnál 184
8. Egyéb gázok kitágulása 185
II. A léghőmérő.
1. 186
2. A léghőmérő 187
III. A gázok fajsúlya és sűrűsége.
1. 188
2. Regnault módszere
3. A gázok absolut faj súlyai 190
IV. A gázok fajhevei
1. 191
2. Delaroche és Bérard kísérletei
3. A gázok fajhevei állandó térfogatnál 193
V. A gázok elmélete.
1. 197
2. A feszítő erő 198
3. Az összenyomásból származó hő
4. Lehűlés a kitágulás által 199
5. Mariotte-féle törvény
6. A Mariotte-Gay-Lussac törvény elméleti levezetése 200
7. A gáztömegek közép sebessége 202
NEGYEDIK FEJEZET.
Az olvadást és a megmerevedést kísérő tünemények.
I. Az olvadásról és a megmerevedésről
1. Az olvadás 205
2. A megmerevedés
3. Az olvadás és a megmerevedés pontjának változása 206
4. Térfogatváltozások a megmerevedésnél 208
5. Ötvények olvadó pontja 209
6. Allotrop állapotok 210
7. A jég idomíthatása
II. Az olvadás munka. - E munka hőegyentértéke.
1. 210
2. Az olvasztó meleg megmérése 211
3. Az oldásnál felhasznált hőmennyiségről 213
ÖTÖDIK FEJEZET.
A párolgással járó tüneményekről.
I. A páraképzésről.
1. A forrás 215
2. A forrásnál meleg felhasználtatik 216
d. A forró pont változása állandó nyomásnál 216
4. A forró pont változása a nyomással 217
5. Papin edénye 219
6. Páraképzés forrás nélkül 220
II. A gőzökről üres térben.
1. 221
2. Nemtelített gőzök
3. Telített gőzök 222
III. A párolgás és a forrás elmélete.
1. A párolgás magyarázata 224
2. A forrás magyarázata
3. A folyadék mérséklete mindig valamivel magasabb mint a származott gőzé 225
IV. A telített gőzök feszítő erőinek megmérése.
1. A vízgőz feszítő erejének meghatározása 50 fokig 226
2. A vízgőz feszítő erejének megmérése bármily mérsékletnél 227
3. Sóoldatokból keletkező gőzök feszítő ereje 231
4. A hőmérő forró pontjának meghatározása
5. Magasságmérés hőmérővel 232
6. Külömböző gőzök feszítő erői
7. Folyadékkeverékből származó gőzök feszítő erői
V. A gőzök sűrűségéről.
1. 233
2. Gay-Lussac módszere
3. Dumas módszere 234
4. Túlhevített gőzök elméleti sűrűségei 235
VI. A párolgásra felhasznált munkáról.
1. 237
2. Carré jégkészüléke 238
3. Leidenfrost-féle csep
4. A víz és higany megfagyasztása izzó fémlemez fölött 240
5. A Leidenfrost-féle tünemény gőzkazánokban
6. Ugyan e tüneményen alapszik az is 241
7. A páraképződésre szükséges melegmennyiség meghatározása
VII. A vízgőz sűrűsége a levegőben.
1. Párolgás gázt tartalmazó zárt térben 244
2. Párolgás a szabad levegőn 246
3. A nedves levegő súlya 247
4. Saussure hygrométerje
5. Daniell hygrométerje 248
6. August psychrométerje 250
VIII. A gázoknak folyadékokká való sűrítése.
1. 252
2. Faraday módszere 253
3. Thilorier készüléke
4. Natherer képe 254
5. Szilárd szénsav
6. Telített gázok feszítő erői 255
HATODIK FEJEZET.
Hőfejlődés chemiai tünemények által
I. A vegyülésnél fejlődő hő.
1. 251
2. Dulong kísérletei 258
3. Favre és Silbermann eredményei
4. Hőváltozás egyébb vegyüléseknél 259
II. Állati meleg.
1 260
2. Az állati meleg keletkezése 261
3. Dulong kísérlete
HETEDIK FEJEZET
A hőtan alkalmazás
1. A melegség mint indító erő.
1. 263
2. Laubereau léggépe
3. Gőzgépek 265
4. Vatt gépe 266
5. Vatt teljes-hatású gépe 267
6. A gőzkazán 268
7. A locomotiv 269
8. A gőzgép elmélete 270
II. Fűtés és szellőztetés.
1. Kürtők 272
2. A kürtökből kiömlő lég sebességének meghatározása 272
3. Kandallók 274
4. Kályhák 275
5. Lég-, víz- és gőzfűtés
HARMADIK RÉSZ.
A hangról.
ELSŐ FEJEZET
A hang keletkezése és terjedése
I. A hang mivolta.
1. A hang 277
2. A rezgő mozgás
3. A hang rezgő mozgás által létesül 278
4. A levegő hullámzása 279
5. Egy pontsor rezgése. Szilárd testek hullámzása 281
6. Kereszt és hosszrezgések 283
7. A levegő hullámzásának kisérleti bizonyítéka 284
II. A hang terjedése.
1. A hang elgyengülése 287
2. A hang sebessége 288
3. A hang sebességének elméleti kiszámítása 289
4. A hang sebessége folyadékokban 292
5. A hang sebessége szilárd testekben 293
III. A hang visszaverődése.
1. 295
2. A hullám visszaverődésének törvénye 296
3. E törvény kísérleti bebizonyítása 298
4. A visszhang 299
IV. A hang törése.
1. 301
2. E törvény kísérleti bebizonyítása 303
MÁSODIK FEJEZET
A hang minősége
I. Physikai külömbség a zene és zörej közt 305
II. A zenei hang minősége
III. A hang erőssége 306
IV. A hang magassága, hullámhossz.
1. 307
2. Savart fogaskereke
3. A sírene 308
4. Adott hang rezgési száma 310
5. A hangok zenei összefüggése 311
6. A hanglejtő vagy scala
7. A zenében használt hangok absolut rezgési számai 314
8. A hallás határa
10. Hullámhossz
11. Velehangzás 317
12. Egyenlő hosszú hullámok találkozása 318
13. Külömböző hosszúságú hullámok találkozása 319
V. A hang jellege.
1. A rezgés görbéje 320
2. Egyszerű vagy ingaszerű rezgés 324
3. Az egyszerű rezgések összetétele 324
4. Két hangvilla rezgésének összetétele
5. Két hang által előidézett levegő-hullámok 325
5. Különböző erősségű hangok összetétele 327
6. Az összetett hangok elemzése 329
7. A fölhangok észlelése 330
8. A hang jellegének különbözősége 332
9. A magánhangzók 333
HARMADIK FEJEZET.
A testek rezgéseinek törvényei.
A húrok rezgése.
1. A szilárd testek rezgéséről 335
2. A keresztrezgés megindítása
3. A nyirettyű
4. A húrok rezgése 336
5. A húr részeinek rezgései.
Csomópontok 338
6. A húr hangjellege 341
II. Ruganyos rudak és lapok rezgései.
1. A rudak rezgései 343
2. A hangvilla 345
3. A lapok rezgése 346
4. A testek velehangzása 347
III. A húrok és rudak hosszrezgései.
1. A húr hosszrezgései 348
2. Az egyik végén megerősített rúd 349
3. A két végén szabad rúd
4. A szilárd testekben terjedő hang sebességének kiszámítása 350
IV. A levegő mint hangforrás.
1. Az egyik végén elzárt levegőoszlop rezgése 350
2. Két végén szabad levegőoszlop rezgése 351
3. Az orgonasípok 352
4. A hang sebessége 354
NEGYEDIK FEJEZET.
A hallásról.
I. A fül 356
II. A fül vagy a hangzó test mozgásának befolyása az észlelt hang magasságára 359
Az összhangzás és széthangzás okai 362

II. KÖTET
NEGYEDIK RÉSZ.
A fényről
A fény terjedése.
I. A fény és egyenes vonalú terjedése.
1. A fény 1
2. Világító és világított testek 2
3. Átlátszó és áttetsző testek
4. Az árnyék
5. A sötét kamara 3
II. A fény sebessége.
Olaf Römer 5
Fizeau módszere 7
III. A fény erőssége.
A Bunsen-féle photométer 9
Rumford photométere 10
MÁSODIK FEJEZET.
A fény visszaverődése és törése
1. 12
2. A visszaverődés törvényének kísérleti bizonyítéka
I. Síktükör.
1. A síktükör képei 13
2. A képnek a tükör által előidézett mozgása 14
3. Két, egymáshoz hajló tükör 15
II. A síktükör alkalmazása.
1. Heliostat 15
2. A szögmérő 17
3. A szellemidézés 18
III. A fény törése.
1. 18
2. Kisérleti bizonyítékok
3. A törés által származott képek 20
4. Viszonylagos törő - együttható 21
5. Tökéletes visszaverődés átlátszó testek felületén 22
IV. A fény törése prisma által.
1. 23
2. Egy fénysugár útja a prismában
3. Az elhajlítás minimuma 24
4. A törőegyüttható meghatározása 25
HARMADIK FEJEZET.
Gömb tükrök és lencsék.
I. Homorú tükrök.
1. 27
2. A főgyűjtőpont 28
3. A gyűjtősík 29
4. Egy, a tengelyen lévő világító ponthoz tartozó gyűjtőpont 30
5. Egy, a főtengelyen kivül lévő világító pontnak megfelelő gyűjtőpont 31
6. Valamely tárgy és a hozzá tartozó kép helyzetének és nagyságának viszonya 33
7. A homorú tükör képeinek észlelése
II. Domború tükrök.
1. A főgyüjtőpont 34
2. A főtengelyen lévő világító pont gyűjtőpontja
3. A főtengelyen kivül lévő világító pont gyűjtőpontja
Tárgy és kép 35
III. A fény törése gömbfelületek által határolt közegekben.
1. 36
2. A főgyűjtőpontok
3. A gyűjtősíkok 38
4. A főtengelyen lévő világító pont gyűjtőpontja 39
5. A főtengelyen kivül lévő világító pont gyűjtőpontja 41
IV. A lencsék.
1. -
2. Kétszer domború lencse 42
3. A optikai középpont. Csomópontok. Főpontok és fősíkok 43
4. Az optikai középpont és a csomópontok távolságai az A és A' pontoktól 45
5. A lencse főgyüjtőpontjai és a gyüjtő-távolságok 47
6. A gyűjtősíkok 48
7. A főtengelyen lévő világítópont gyűjtőpontja 49
8. A főtengelyen kivül fekvő világító pont gyűjtőpontja 50
9. Valamely tárgy és a neki megfelelő kép helyzeteinek és nagyságainak viszonya
V. Végtelen keskeny lencsék.
1. 53
2 A fősíkok nevezetes tulajdonságai
VI. A fény törése több lencse által.
1. A rendszer főpontjai és fősíkjai 54
2. A főgyűjtőpontok és gyűjtőtávolságok 56
VII. A lencsék által előállított képek észlelése. A gömbi eltérés
1 57
2. A gömbi eltérés
NEGYEDIK FEJEZET.
A fény színéről.
1. Színkép.
1. 58
2. A szinek különböző elhajlitása 59
3. Fehér fény előállítása a szinek összetétele által 60
4. Complementár-szinek 61
II. Sötét vonalak a nap színképében.
1. 62
2. A színkép egyes vonalainak törő-együtthatója 63
III. Az achromatismus.
1. Achromatikus prismák 65
2. Achromatikus lencsék
IV. A fény kisugárzása és elnyeletése.
1. A szilárd testek színképei 67
2. A gázok színképei
3. A fény absorptiója 69
4. Az égi testek alkatrészei 70
V. A testek színeiről.
1. 72
2. Phosphorescenc 73
3. Fluorescenc 74
ÖTÖDIK FEJEZET.
A sugarak hő- és chemiai hatása.
A nap színképének hősugarai.
1. 75
2. Melloni kísérletei 75
3. A hővillanyoszlop 76
II. A nap színképének chemiai sugarai.
1. 77
III. A fény-, hő- és chemiai sugarak azonos tulajdonságai.
2. A sötét hősugarak 79
3. A ultraviola sugarak 80
IV. A szét nem szórt sugárnyaláb terjedése.
1. Melloni készüléke 81
2. A visszavert sugarak hatása 82
V. A testek hősugárzó képessége.
1. 84
2. A kihűlés sebessége
VI. A fény chemiai hatása.
1. Az együttes napsugarak chemiai hatása 85
2. A photographia
3. A színkép photographiája 87
HATODIK FEJEZET.
A szem és az optikai eszközök.
I. Az emberi szem.
1. A szem leirása 88
2. A fénysugarak útja a szemben 89
3. Accomodatio, rövid- és messzelátás 91
4. A szem nem achromatikus lencserendszer 93
5. A szem gömbi eltérése és egyéb hibái
6. A látérzés 95
7. A különböző színű fény ránk gyakorolt hatása 96
8. A színelmélet 96
9. A látérzéki felismerések 98
10. A két szemmel való látás 99
11. A stereoscop 100
II. Az optikai eszközök.
1. A lupe vagy az egyszerű górcső 102
2. Az összetett górcső 103
3. A napmikroscop 105
4. A távcsövek 106
5. Camera obscura 110
HETEDIK FEJEZET.
A fény találkozása és hajlítása.
1. Fénytalálkozás.
1. 112
2. Fresnel tükörkisérlete 113
3. A fény hullámhoszsza és rezgési száma 114
II. A fény hajlítása.
1. 115
2. A diffractió-tünemények magyarázata 116
3. Huyghens elve 117
4. Az ernyő szélének benyomása 118
III. Színes gyűrűk.
1. 120
2. E tünemény magyarázata 121
NYOLCADIK FEJEZET.
Kettőstörés és polarisatió.
I. Kettőstörés.
1. 123
2. Egy- és kéttengelyes jegecek
3. A kettőstörés egytengelyes jegecekben
4. A kettőstörés törvényei 124
5. Positiv és negatív jegecek 126
6. Következtetések
7. Kéttengelyes jegecek 127
II. Polarisatió
1. 127
3. A rendellenes sugár polarisatiója 128
4. A polarisatió síkja
5. Malus törvénye 129
6. A polarisatió magyarázata
7. E magyarázat kísérleti bizonyítéka 131
III. A visszaverődés általi polarisatió és a polarisált fény visszaverődése.
1. Malus felfedezése 131
2. A visszavert sugár a törősíkban van polarisálva 132
3. A polarisatió szöge
4. A polarisált fény visszaverődése 133
IV. Törés általi polarisatió és a polarisált fény törése.
1. Törés általi polarisatió 134
2. Ha törés által teljesen polarisált fénysugarat 134
3. A polarisált fény törése 135
V. Egytengelyes jegecek, mint polarisatió-készülékek.
1. 135
2. Az achromatikus mészpáthprisma
3. A nicolféle prisma 136
4. A turmalin 137
5. A visszaverődés és törés általi polarisatió alkalmazása
KILENCEDIK FEJEZET
Interferentia kettőstörés által
I. Párhuzamos sugarak.
1. Kisérlet 138
2. Elmélet 140
3. Ékalakú jegeclemezek 141
4. Két egymásra fektetett lemez hatása 142
II. Összehajló sugarak.
1. -
2. A tengelyre merőlegesen csiszolt lapok 143
3. A gyűrűk objectiv előállítása 144
4. Kéttengelyes jegecek színes gyűrűi
5. A tengelylyel párhuzamos egytengelyes jegeclemezek 145
III. Mesterségesen előidézett kettőstörés.
1. 145
TIZEDIK FEJEZET.
A polarisatió síkjának forgatása.
I. Kettőstörés a quarzban.
1. 147
II. Circularpolarisatió.
1. Az inga lengése két egymásra merőleges impulsus hatása alatt 148
2. Kör- és elliptikus fényrezgés 149
3. Két ellenkező irányú körrezgés összetétele 150
4. A Fresnel-féle kettős quarzprisma 151
III. A polarisatió síkjának forgatása más testek által.
1. 151
2. Sachariméter 152
ÖTÖDIK RÉSZ.
A delejesség- és villanyosságról
A delejes és villanyos vonzás
1. A. delejesség 153
2. A villanyosság 153
ELSŐ FEJEZET
A delejesség.
I. A delej hatása a vasra és más delejre
1. A delej sarkai 154
2. Természetes és mesterséges delej
3. A két sark különböző tulajdonsága 155
4. A delejtű állandó iránya 156
5. A különböző sarkok a vonzott vasra sem gyakorolnak
6. A delejek szerkezete 157
7. Állandó delejek készítése 158
8. A delej tartóképessége 159
II. A delej távolhatása.
1. 161
2. Coulomb sodrati mérlege
3. A delej erősségének meghatározása 164
4. A delejes vonzás és taszítás
5. A delejrúd teljes hatása 165
III. A delejesség szétosztása a delejrúdban.
1 . 167
IV. Delejgörbék.
1. 169
V. Külső erők befolyása a delejességre.
1. Mechanikai erők befolyása 171
2. A melegség befolyása a delejességre 172
MÁSODIK FEJEZET
A földdelejességről
I. A föld delejnek tekinthető.
1. 173
II. Az elhajlás meghatározása.
1 174
2. Compas 175
3. A boussol használata és eredete 176
III. A lehajlás meghatározása
1. -
IV. A föld delejes hatásának megmérése 178
V. A föld delejes állapota
1. 179
2. A delejes egyenlítő 180
3. Delejes meridiánok
4. Delejes párhuzamos körök
5. Declinatio nélküli vonalak 181
6. Következtetés
VI. A földdelejesség változása.
1. A declinatio változása
2. Az inclinatio változása 182
HARMADIK FEJEZET.
A statikai villanyosság
I. A villanyos állapot keletkezése
1. Alaptünemény 183
2. Vezetők és szigetelők
II. A villanyosság két neme.
1. 185
2. A kétnemű villanyosság kölcsönös fejlődése 186
3. A felület befolyása 187
4. A melegség befolyása
III. Influentia.
1. Elszigetelt jó vezetőn
2. Villanyozás influentia által 188
3. Az influentia által létesített villanyosság mennyisége 189
4. Influentia rosz vezetőkön
IV. Az influentia elmélete és következményei.
1. 189
2. A jó vezető megtöltése 190
3. A villanymutató
V. A villanyosság elhelyezkedése vezetőn.
1. A villanyosság csak a vezetők felületén tartózkodik 192
NEGYEDIK FEJEZET
A villanyos erő meghatározása.
I. A villanyos vonzás és taszítás törvénye.
1. A taszítás törvénye 194
2. A vonzás törvénye 195
3. A villanyosság mennyisége és sűrűsége
II. A villanyosság elterjedése a testek felületein
1. A felületen való elterjedés magyarázata 196
2. A villanyosság sűrűsége a villanyozott test különböző pontján 197
III. A villanyosság fokonkénti vesztesége. A csúcsok hatása.
1. A szigetelő testek általi veszteség 199
2. A levegő általi veszteség
3. A csúcsok hatása 200
ÖTÖDIK FEJEZET
Villanygépek és villanyosság gyűjtése
I. Villanygépek.
1. Marum villanygépe 201
2. Ramsden gépe 204
3. Winter gépe
4. A gőzvillanygép
II. Az influentia gépek
1. Az electrophor 206
2. A Holtz-féle influentia gép 207
3. A Bertsch-féle villanygép 211
III. Gyűjtőkészülékek.
1. 212
2. A franklintábla
3. A leydeni palack 213
4. A villanyosság a szigetelőre megy át
5. A gyűjtő-erő 215
6. Az egymás után való érintés általi kisütés 216
7. Villanyos batteriák
8. Condensator 218
HATODIK FEJEZET.
A villanyosság kisütése és a kisütés hatása
I. A villanyáram.
1. 219
II. A villanyszikra.
1. A szikra hoszsza 220
2. A levegő sűrűségének befolyása a szikra hoszszára -
3. A szikra időtartama 221
4. A szikra szerkezete 222
5. A villanyosság sebessége
6. A szikra alakja 223
7. A villanyszikra légritkított térben 224
8. Lichtenberg-féle alakok 226
9. A villanyszikra sikamlósa 228
III. A villanyszikra mechanikai hatása
1. 228
IV. A szikra physikai hatása.
1. Gyúlékony testek meggyújtása 230
2. Fémsodronyok izzítása
3. A hőhatás törvényei 231
V. A szikra physiologiai hatása.
1. 232
VI. A kisütés áramának chemiai hatása.
1. 232
HETEDIK FEJEZET.
Villanyáramok keletkezése és felismerése
I. Elektromotorikus erő. - Hatása és mértéke.
1. 233
2. Oersted kísérletei
3. Ampére törvénye 234
4. Galvanométer
II. Hővillanyáramok.
1. 237
2. Hővillanytelepek 238
III. Chemiai változások, villanyforrások.
1. Két egyszerű test között 239
2. Sav és alj között 240
3. Folyadékok és fémek között 240
4. Amalgamirozott horgany 241
IV. Az áramok elméletéhez
1. 242
V. Villanytelepek.
1. 243
2. Villanytelepek 244
3. Száraz villanyoszlop 246
VI. A galvanismus történetéhez.
1. 248
NYOLCADIK FEJEZET.
Az áramok chemiai hatása.
I. Elektrolysis.
1. 249
2. Két elemből álló vegyületek 250
3. Sók
4. Elmélet 251
5. Mellékhatások 252
6. Metalloidvegyületek 253
7. Galvanoplastika
8. Galvanikus aranyozás és ezüstözés
II. Faraday törvénye.
1. A voltaméter 254
2. Faraday törvénye 256
3. Chemiai hatások a telepekben 257
III. Az elektrodok polarisatiója.
Állandó telepek
1. Az elektrodok polarisatiója. 258
2. Ellentállás 259
3. A gáztelep
4. Állandó telepek
KILENCEDIK FEJEZET
Ohm törvénye.
I. Az áram erősségének törvénye.
1. A sinusbussol 262
2 A tangensbussol 263
3. Az áram megfordítása 264
4. A delejes és a chemiai mérték 265
II. Ohm törvénye hővillanytelepeknéi
1. 266
2. Egyenértékű vezetők. Ellentállás 267
3. Elágazó vezetők 268
III. Chemiai telepeknél.
1. 270
IV. A vezetőképesség mérése.
1. A rheostat 272
2. A rheochord 273
3. Siemens dugaszkészüléke
4. Wheatstone hídja 274
5. A fémek fajlagos ellentállásai 275
6. Folyadékok vezető képessége 276
V. Az elektromotorikus erő mérése.
1. Fechner módszere 277
2. Wheatstone 278
3. Poggendorff compensatio módszere
4. Eredmények 280
5. Következtetések 281
TIZEDIK FEJEZET
Joule törvénye.
1. A záró vezetőkben fejlődő meleg mérése.
1. 282
2. Folyadékok megmelegedése 283
3. Melegfejlődés a telepekben
II. A záró vezető mérséklete.
1. 285
2. Forrasztó helyek megmelegedése 286
III. Villanyos fény.
1. 287
2. A villanyos fény gyakorlati alkalmazása 288
TIZENEGYEDIK FEJEZET
Ampére törvénye.
I. A villanyáramok egymásra gyakorolt hatása.
1. Készülékek 290
2. Párhuzamos áramok 291
3. Széthajló áramok
4. Ugyanazon áram egyes részeinek egymásra való hatása 292
5. Görbékben vezetett áramok 293
6. Végtelen áramok hatása
II. A föld hatása az áramokra.
1. 295
III. A solenoid.
1. Helyzete a föld hatása alatt 296
2. A solenoid iránya valamely áram hatása alatt
3. Két solenoid kölcsönös hatása 297
TIZENKETTEDIK FEJEZET
Elektromagnetismus.
I. A delej és a villanyáram kölcsönös távolhatása.
1. A delej hatása az Ampére-féle négyszögre 298
2. Az áram hatása a delejsarkra
3. A delej hatása az áramra 300
4. Az áram forgása delej körül
5. A delej forgása áram körül 302
II. Ampére elmélete a delejességről.
1. 303
III. Delejezés az áram által.
1. 303
2. A delejezés törvényei 305
3. Delejezés statikai villanyosság által
IV. Diamagnetismus.
1. 306
2. A diamagnetismus magyarázata 308
3. A közeg befolyása 309
TIZENHARMADIK FEJEZET
Az inductioról.
I. Az inductió a sodronyokban.
1. 310
2. Inductió delej által 311
3. Az inductió törvénye 311
4. A földdelejesség-okozta inductió 314
II. Vezető tömegekben létesített inductio.
1. 315
III. Az áram inductioja saját vezetőjére.
1. 316
IV. Az inducalt áram mennyisége és erőssége.
1. Az inducalt áramok villanyos mennyisége 317
2. Az inducalt áramok erőssége 318
3. Az inductio elektromotorikus ereje 319
V. Magasbrendű áramok.
1. 320
IV. Statikai villanyosság által inducalt áramok.
1. 321
VII. Inductio készülékek.
1. Ruhmkorff gépe 322
2. Foucault interruptora 324
3. Stöhrer készüléke 325
VIII. Az inductio szikra.
1. 326
2. A delej hatása a villanyos fényre 329
TIZENNEGYEDIK FEJEZET
Mechanikai mozgás által létesíthető villanyosság és villanyosság által létesíthető mechanikai mozgásról.
I. Mechanikai mozgás által, delejjel létesíthető villanyosságról.
1. Clarke gépe 330
2. Siemens tekercse és Wilde gépe 331
3. Gramme gépe 334
II. A villanyosság általi delejjel létesíthető mechanikai mozgásról.
1. 336
2. Ritchie forgó elektromágnese
3. Page gépe 338
III. Az elektromagnetikus gépek elméletéhez.
1. 338
IV. Villanyos telegraphia.
1. 341
2. A harangjelző 342
3. Morse irótelegraphja
4. A vezető huzal 346
5. Hughes telegraphja
6. A rajzoló telegraph 348

Témakörök