Fülszöveg
1941. június 22-én Hitler masszív, háromirányú támadást indított a Szovjetunió ellen, és tíz nap leforgása alatt csapatai Moszkva közelébe értek. Merész lépés volt ez, hiszen a két országot szövetségi szerződés kötötte egymáshoz, ám a történészek azóta is megdöbbentőnek tartják Sztálin reagálását: az invázió első napjaiban a nagy hatalmú szovjet hadvezetőség tétlenül nézte katonái százezreinek lemészárlását és fogságba esését.
A Sztálin baklövése hátborzongató képet fest a német megszállásról, egy brutális diktátor esze járásáról és a huszadik század meghatározó háborújáról.
Konsztantyin Plesakov, a fiatal orosz történész eddig még nem ismert dokumentumok - szigorúan titkos politikai bizottsági anyagok, cenzúrázatlan hadvezéri memoárok, diplomáciai táviratok, NKVD-feljegyzések - tömegére támaszkodva hátborzongató portrét fest Sztálinról, a világtörténelem egyik legrettegettebb zsarnokáról: tétovázó, megbénult vezetőként állítja elénk. Nem volt hajlandó elhinni, hogy a németek...
Tovább
Fülszöveg
1941. június 22-én Hitler masszív, háromirányú támadást indított a Szovjetunió ellen, és tíz nap leforgása alatt csapatai Moszkva közelébe értek. Merész lépés volt ez, hiszen a két országot szövetségi szerződés kötötte egymáshoz, ám a történészek azóta is megdöbbentőnek tartják Sztálin reagálását: az invázió első napjaiban a nagy hatalmú szovjet hadvezetőség tétlenül nézte katonái százezreinek lemészárlását és fogságba esését.
A Sztálin baklövése hátborzongató képet fest a német megszállásról, egy brutális diktátor esze járásáról és a huszadik század meghatározó háborújáról.
Konsztantyin Plesakov, a fiatal orosz történész eddig még nem ismert dokumentumok - szigorúan titkos politikai bizottsági anyagok, cenzúrázatlan hadvezéri memoárok, diplomáciai táviratok, NKVD-feljegyzések - tömegére támaszkodva hátborzongató portrét fest Sztálinról, a világtörténelem egyik legrettegettebb zsarnokáról: tétovázó, megbénult vezetőként állítja elénk. Nem volt hajlandó elhinni, hogy a németek csapnak le elsőként, hiába figyelmeztették erre különböző hírszerzői jelentések, a legutolsó pillanatig tovább szállíttatta a hadianyagot Németországnak, majd pedig gúzsba kötötte tábornokai kezét a támadást követő kulcsfontosságú órákban. Több mint egy hétig a dácsájában bujkált, irányítás nélkül hagyva az országot, és - mint Plesakov meggyőzően bizonyítja - kis híján elveszítve a hatalmát. Röviden: sorsára hagyta a hadseregét.
Az eredmény iszonyatos volt: az első napok harcaiban minden hat katonából meghalt egy, a légierő jóformán a repülőtereken semmisült meg, és orosz civilek tíz-, sőt százezrei hullottak el menekülés közben, vagy maradtak hátra a kegyetlen náci uralom alatt. Az, hogy a Vörös Hadsereg végül visszaszerezze az első tíz napon elvesztett területeket, több mint tízmillió orosz életébe került.
Plesakov szinte óráról órára ismerteti a keleti hadszíntér gyötrelmes első tíz napjának történetét, új megvilágításba helyezve egy rejtélyes és könyörtelen politikai vezetőt és az orosz történelem egyik legválságosabb szakaszát.
Konsztantyin Plesakov az amerikai Mount Holyoke College vendégprofesszora. Könyvet írt az orosz-japán háborúról, a Kreml hidegháborújáról és a Romanov-dinasztiáról is.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal